A bronzkorból származhat Selma Blair betegsége is: megdöbbentő adatok láttak napvilágot
A tudósok a valaha létezett legnagyobb ősi DNS-adatbázist állították össze közel 5000 olyan ember csontjai és fogai alapján, akik Nyugat-Európában és Közép-Ázsia egyes részein éltek 34 ezer évvel ezelőttől a középkorig.
Az ősi genetikai információk e páratlanul részletes tárházának elemzése arra utal, hogy azok a gének, amelyek egykor az őskori vadászó-gyűjtögetőket vagy a bronzkori pásztorokat védték a káros kórokozóktól, ma az európaiaknál növelhetik az olyan neurodegeneratív betegségek kockázatát, mint a szklerózis multiplex és az Alzheimer-kór - írja a CNN.
A 175 nemzetközi szakértőből álló csapat részvételével zajló ötéves projektben a korábban ismert ősi genomokat kombinálták több száz, múzeumokból és más európai intézményekből származó csontvázmintából származó, frissen szekvenált DNS-sel. A projektben részt vevő tudósok szerint ezek az adatok együttesen a világ legnagyobb ősi génbankját alkotják.
A kutatók az adatbázis segítségével fel tudták térképezni a gének - és a betegségek - időbeli terjedését a népességek vándorlása és keveredése során, feltárva, hogy a környezet olyan specifikus és drámai változásai, mint például a vadászó-gyűjtögető életmódról a földművelésre való áttérés, hogyan kedveztek bizonyos genetikai változatoknak.
"Ami figyelemre méltó ebben az adathalmazban, az az, hogy most már valóban láthatjuk, mi történt a múltban, valóban láthatjuk, melyek azok a genetikai változatok, amelyek gyakorisága a természetes szelekció hatására változik a múltban. És ez lehetővé teszi számunkra ezt a nagyon-nagyon finom kép megalkotását"
- mondta Rasmus Nielsen, a projekt vezetője, a Kaliforniai Egyetem integratív biológia professzora és genetikusa.
Mi közük a bronzkori pásztoroknak a szklerózis multiplexhez?
Hivatkozás másolásaA szklerózis multiplex az idegrendszer egész életen át tartó autoimmun betegsége, amely becslések szerint jelenleg világszerte mintegy 2,5 millió embert érint. Számos lehetséges tünettel jár, többek között látási, kar- vagy lábmozgási, érzékelési és egyensúlyi problémákkal. Ezzel a betegséggel küzd például Selma Blair színésznő is.
A tanulmány szerint az észak-európaiak a betegségre leginkább hajlamosak. A kutatók most azt találták, hogy a betegség genetikai kockázata összefügg azzal, hogy milyen arányban származnak a felmenőik egy ősi pásztorcsoporttól, akik mintegy 5000 évvel ezelőtt háziasított állatokat hoztak be Európába.
Ezek a nomád szarvasmarha- és juhpásztorok a pontusi sztyeppéről származnak, amely Délkelet-Európától Kazahsztánig húzódik. Amikor nyugat felé, Európába költöztek, olyan speciális genetikai változatokat hoztak magukkal, amelyek a kutatók szerint azért alakultak ki, hogy megvédjék a nomádokat a háziasított állatok által hordozott kórokozókkal szemben.
Ezek a genetikai változatok később előnyösnek bizonyulhattak az európai népesség számára a vadászatról és gyűjtögetésről a földművelésre való áttérés során.
És mivel a pásztorok elsősorban Észak-Európába költöztek, a kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a pásztorkodó felmenők megnövekedett aránya a mai észak-európaiak körében részben felelős lehet a betegség ottani magasabb előfordulási gyakoriságáért.
Ma azonban már nem olyan hasznosak ezeknek a genetikai változatoknak a védőhatásai: a higiénia, az étrend és az orvosi kezelési lehetőségek tekintetében nagyon más életet élünk, mint őseink, és ez az evolúciós történelmünkkel együtt azt jelenti, hogy bizonyos betegségekre fogékonyabbak lehetünk, mint őseink voltak, beleértve az olyan autoimmun betegségeket, mint a szklerózis multiplex.
Alzheimer-kór
Hivatkozás másolásaA kutatók feltérképezték egy olyan genetikai variáns, az APOE ε4 eredetét is, amelyről ismert, hogy növeli az Alzheimer-kór kockázatát. A gén a korai vadászó-gyűjtögető népességhez köthető, amely egykor a történelem előtti Európában élt. A vadászó-gyűjtögetők DNS-e nagyobb arányban van jelen Északkelet-Európában, ami azt jelenti, hogy a régióban megnövekedett az Alzheimer-kór kialakulásának genetikai kockázata.
Azonban a tudósok figyelmeztetnek: ritkán van egyszerű válasz arra, hogy az egyik populáció miért rendelkezik egy genetikai változattal, míg egy másik nem.
Végső soron nem mondhatjuk, hogy például a szklerózis multiplex a bronzkori népességből származik, de ezeknek a népességeknek a mozgása és környezete hozzájárul a betegség kockázatának mai különbségeihez.
Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!
Kapcsolódó cikkek
- Rémisztő hír érkezett: újabb veszélyes kór ütötte fel a fejét, már két ember halálát okozta Először okozta ember halálát a Zika-vírushoz hasonló elváltozásokkal járó Oropouche-láz - jelentette be a brazil egészségügyi minisztérium csütörtökön két észak-brazíliai nő halára hivatkozva.
- Riadót fújtak: új halálos betegség terjed, már több áldozata is van Újabb gyógyíthatatlan betegség jelent veszélyt az emberekre. A koronavírus a mai napig jelen van az életünkbe, most pedig egy újabb komoly fertőzés ütötte fel a fejét, ami képes az emberekre is átterjedni.
- Nagy a baj, kitört az extrémhőség-járvány: az ENSZ felszólította az országokat António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön felszólította az országokat, hogy cselekedjenek az általános éghajlatváltozás okozta "extrémhőség-járvány" ellen, pár nappal azután, hogy a világban rekordmeleget mértek.
- Megvan a boldog élet titka: azonnal tedd magadévá ezt az 5 szokást Ha körülnézel a környezetedben, azt láthatod, hogy egyesek félig telinek, mások félig üresnek látják a poharat. Azonban arról te magad dönthetsz, hogy miként szeretnéd élni az életed. Most kiderült, mi az az öt szokás, amivel boldogabbá tehetjük a napjainkat, így az egész életünket is.