Brutális riasztást adott ki az ENSZ: ha így folytatjuk, hatalmas bajba kerül az emberiség

Az ENSZ szerint az éghajlatváltozás kezelésére tett globális erőfeszítések teljesen félresiklottak, mivel az új adatok azt mutatják, hogy a felmelegedést okozó gázok gyorsabban halmozódnak fel, mint az emberiség fennállása során bármikor.

Az ENSZ elemzése szerint a szén-dioxid-kibocsátás korlátozására irányuló jelenlegi nemzeti tervek 2030-ra aligha csökkentenék a szennyezést, így a felmelegedés 1,5 Celsius-fok alatt tartására irányuló erőfeszítések ebben az évszázadban meghiúsulhatnak.

A frissítés egy külön jelentéssel egy időben történt, amely szerint az üvegházhatású gázok mennyisége az elmúlt két évtizedben több mint 11%-kal emelkedett, és 2023-ban a légköri koncentráció még tovább fog emelkedni - adta hírül a BBC.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Ügynöksége, a kérdés kezelésével megbízott ENSZ-ügynökség elemzést készített a közel 200 ország által benyújtott szén-dioxid-csökkentési tervekről.

Az ENSZ látni akarja, hogy milyen előrelépés történt a kibocsátás csökkentésében, amely azzal fenyeget, hogy a globális hőmérséklet ebben az évszázadban jóval 1,5 Celsius-fok fölé emelkedik, amely szint felett a tudósok szerint rendkívül káros hatások lépnek fel.

Jelenleg a tervek összeadva azt mutatják, hogy a kibocsátások 2030-ig valószínűleg csak 2,6%-kal csökkennek 2019-hez képest.

"A jelentés megállapításai szembetűnőek, de nem meglepőek” - mondta Simon Stiell, az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó ügyvezető titkára.

"A jelenlegi nemzeti éghajlat-változási tervek mérföldekkel maradnak el attól, ami ahhoz szükséges, hogy a globális felmelegedés ne tegye tönkre minden gazdaságot, és ne tegye tönkre minden országban életek és megélhetések milliárdjait" - emelte ki a szakember.

Az ENSZ szerint az országoknak jövő év tavaszáig új, erősebb terveket kell benyújtaniuk - az ezen erőfeszítések ambícióinak növeléséről szóló megbeszélések lesznek az egyik fő téma, amikor a világ vezetői a következő ENSZ éghajlat-változási konferencián, a COP29 konferencián Azerbajdzsánban a jövő hónapban összegyűlnek.

A tavalyi emelkedés magasabb volt, mint az előző 12 hónapban, ami a Kanadában pusztító rekord mértékű erdőtüzeknek és az El Niño időjárási esemény kezdetének köszönhető, amelyek mind hozzáadódtak a fosszilis tüzelőanyagokból származó folyamatos kibocsátáshoz.

A WMO tudósai azonban azt is elmondták, hogy bizonyítékot láttak arra, hogy a világ felmelegedésével a fák már nem képesek ugyanannyi szén-dioxidot felszívni, mint korábban.

Az adatok azt mutatják, hogy a délkeleti Amazonas mostanra szén-dioxid-nyelőből forrássá vált.

"Az Amazonasban az erdőirtás azt jelenti, hogy elveszítjük az erdőt” - mondta Dr. Oksana Tarasova a WMO-tól. "Ezután a hőmérséklet emelkedni kezdett, majd megváltozik a levegő keringési mintázata is. Kevesebb a csapadék, kevesebb a CO2-felvétel, ami azt jelenti, hogy több CO2 marad a légkörben" - hangsúlyozta.

Az Amazonas az egyik példa arra, amit a tudósok éghajlati visszacsatolásnak neveznek - amikor a hőmérséklet emelkedése a természetes rendszerekre hatva fokozhatja a felmelegedés okait.

Ha tehát az erdők és az óceánok kevésbé képesek elnyelni a CO2-t, a globális felmelegedés gyorsabban felgyorsulhat.

"Látunk néhány egyértelmű jelet. Nem mondhatjuk, hogy 100%-ban az éghajlat okozta kölcsönhatásról van szó, mert az El Niño és a La Niña időjárási események miatt jelentős a változékonyság, de látjuk, hogy valami történik a rendszerben” - mondta Oksana Tarasova.

A WMO szerint a Földön utoljára 3-5 millió évvel ezelőtt volt hasonló szénkoncentráció a légkörben - amikor az átlaghőmérséklet 2-3 Celsius-fokkal melegebb volt, mint most, és a tengerszint 10-20 méterrel magasabb volt.

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!