Hirdetés

Rémisztő előrejelzés: egyre veszélyesebb viharok jönnek

Garai Kitti portré Garai Kitti

Az Egyesült Államokban ezek a héten kiadták a hőségriadót, ami több mint 70 millió embert érint. Egyes területeken akár 41 Celsius-fok is lehet. A tudósok most arra figyelmeztetnek, hogy az éghajlatváltozás következtében számos szélsőséges időjárási jelenség válik egyre gyakoribbá és intenzívebbé. 

Több szélsőséges esőzés

Hivatkozás másolása

Az átlaghőmérséklet minden egyes 1 Celsius-fokonkénti emelkedése esetén a légkör körülbelül 7%-kal több nedvességet képes megtartani. Ez több csapadékot és hevesebb esőzéseket eredményezhez rövidebb idő alatt akár kisebb területeken is. 

Az ENSZ éghajlati szerve, az IPCC szerint az emberi tevékenység következtében a legtöbb szárazföldi régióban világszerte gyakoribbá és intenzívebbé váltak a heves esőzések. A testület szerint ez a tendencia a további felmelegedéssel folytatódni fog. A tudósok a természet és az emberi okok figyelembevételével értékelik, hogy az egyes szélsőséges időjárási jelenségek az éghajlatváltozásnak tulajdoníthatók-e - írja a BBC

A 2024 áprilisában azonban Dubajban, az Egyesült Arab Emírségekben (EAE) és Ománban lezúduló heves esőzések esetében nehéz volt pontosan megállapítani, milyen szerepet játszott az éghajlatváltozás. Ebben a régióban ritkán fordul elő heves esőzés, ami a kutatók számára kevesebb történelmi összehasonlítási lehetőséget biztosít.

Az ilyen típusú események azonban 10-40%-kal hevesebbé váltak, és a World Weather Attribution (WWA) csoport szerint az éghajlatváltozás a legvalószínűbb magyarázat. 2024 májusában Brazília déli részén heves esőzések voltak, amelyek széles körű áradásokhoz vezettek, és mintegy 150 000 embert kényszerítettek lakóhelyük elhagyására. Az érintett Rio Grande do Sul régió különösen érzékeny a heves esőzésekre, mivel itt találkoznak a trópusi és a sarkvidéki légtömegek. Francisco Eliseu Aquino éghajlati szakértő azonban az AFP hírügynökségnek elmondta, hogy "ezek a kölcsönhatások az éghajlatváltozással felerősödtek".

A tudósok úgy vélik, hogy a 2023 szeptemberében Líbia északi részén halálos áradásokat okozó heves esőzéseket az éghajlatváltozás akár 50-szer valószínűbbé tette. A térségben évek óta tartó politikai instabilitás szintén akadályozta az ilyen eseményekre való felkészülést.

Melegebb, hosszabb hőhullámok

Hivatkozás másolása

Már az átlaghőmérséklet kismértékű emelkedése is nagyban befolyásolja a szélsőséges hőséget. Ahogy a napi hőmérsékleti tartomány a melegebb szintek felé tolódik, a forróbb napok valószínűbbek és intenzívebbek lesznek. A WWA megállapította, hogy az ember okozta éghajlatváltozás nélkül nem lett volna lehetséges ilyen mértékű hőség, és a világ további felmelegedésével egyre gyakoribbá válik.

Az Egyesült Királyságban a hőmérséklet 2022 júliusában először lépte át a 40 Celsius-fokot, ami jelentős fennakadásokat okozott. A WWA szerint ez rendkívül valószínűtlen lett volna az éghajlatváltozás nélkül. A hőhullámok is egyre hosszabbak lesznek sok helyen, így az Egyesült Királyságban is. Ez a hőkupolák miatt következhet be, amelyek olyan magas légnyomású területek, ahol a forró levegő lefelé nyomódik és csapdába esik, ami nagy területeken a hőmérséklet emelkedését okozza.

Az egyik elmélet azt sugallja, hogy a magasabb hőmérséklet az Északi-sarkvidéken – amely közel négyszer gyorsabban melegedett fel, mint a globális átlag – az erős szél, az úgynevezett jet stream lassulását okozza, növelve a hőkupolák kialakulásának valószínűségét. A hétvégén várhatóan egy ilyen hőkupola éri el az Egyesült Államok nyugati részét, több mint 34 millió lakost érintve Kaliforniában, Nevadában, Utahban és Arizonában. Az előrejelzések szerint a hőmértéklet 5,5-11 Celsius-fokkal lesz magasabb a normálnál, ami potenciálisan kockázatot jelenthet az emberi egészségre és a környezetre is az ebből eredő erdőtüzek miatt.

Hosszabb szárazság

Hivatkozás másolása

Az éghajlatváltozás és az egyes aszályok összekapcsolása nehéz lehet. A víz rendelkezésre állása nem csak a hőmérséklettől és a csapadékmennyiségtől függ, a természetes időjárási rendszerek is kulcsszerepet játszanak. Ez volt a helyzet a 2024 elején a Dél-Afrikában tapasztalt aszály esetében.

Az éghajlatváltozás által gerjesztett hőhullámok azonban a talaj kiszáradásával súlyosbíthatják az aszályokat. Ezáltal a fölötte lévő levegő gyorsabban felmelegszik, ami intenzívebb hőséghez vezet. A forró időjárás idején a megnövekedett vízigény, különösen a mezőgazdasági termelők részéről, még nagyobb terhet ró a vízellátásra.

Kelet-Afrika egyes részein 2020 és 2022 között öt egymást követő esős évszak maradt el, mivel a régió a legsúlyosabb aszályt szenvedte el 40 év alatt. Csak Szomáliában 1,2 millió ember kényszerült elhagyni otthonát. A WWA szerint az éghajlatváltozás legalább százszor valószínűbbé tette az ehhez hasonló aszályokat. Az ember okozta felmelegedés volt a fő oka annak is, hogy 2023 második felében az Amazonas esőerdejében legalább fél évszázada a legsúlyosabb aszály következett be.

Tüzek a világ számos részén természetes módon keletkeznek. Nehéz megállapítani, hogy az éghajlatváltozás okozta-e vagy súlyosbította-e az adott erdőtüzet, mivel más tényezők is szerepet játszanak, például a földhasználat változása. Az IPCC szerint azonban az éghajlatváltozás valószínűbbé teszi az erdőtüzek terjedéséhez szükséges időjárási feltételeket. A szélsőséges, hosszan tartó hőség több nedvességet von ki a talajból és a növényzetből. Ezek a körülmények pedig fokozzák a tüzek erősségét, amelyek hihetetlen sebességgel terjednek, különösen, ha erős szél fúj.

Kanadában 2023-ban messze a legrosszabb erdőtűzszezon volt a feljegyzések szerint. A WWA szerint az éghajlatváltozás több mint kétszeresére növelte a 2023 májusában és júniusában Kelet-Kanadában uralkodó szélsőséges időjárási körülmények valószínűségét, ami elősegítette a tüzek terjedését.

Az emelkedő hőmérséklet a világ legészakibb erdeiben a villámlás valószínűségét is növelheti, ami tüzeket okozhat. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerint a változó földhasználat és az éghajlatváltozás együttes hatása azt jelenti, hogy a szélsőséges erdőtüzek a jövőben világszerte gyakoribbá és intenzívebbé válnak. Az UNEP szerint a szélsőségesebb tüzek száma 2100-ra akár 50%-kal is nőhet.

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés