Hirdetés

Veszélyes férgek lepik el Magyarországot, óriási a baj

Nap Híre portré Nap Híre

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézete és a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) kutatói először azonosítottak két szárazföldi laposféreg (planária) fajt Magyarországon - közölte az MTI-vel a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szerdán.

 Közleményük szerint egy pécsi kertészetben került elő a két laposféregfaj, amelyek előfordulását a kutatók a Zootaxa című zoológiai folyóiratban közölték. Mindkét faj ragadozó, elsősorban csigákat és földigilisztákat fogyasztanak. A hazai faunára kifejtett hatásuk még ismeretlen, így ennek további vizsgálata szükséges. A beszámoló szerint a mostani tanulmányig nem jelent meg hivatalos szakirodalmi leírás egyetlen Magyarországon élő szárazföldi laposféregről sem, viszont a kutatóknak eddig összesen tizenhét hazánkban is előforduló édesvízi planáriafajról volt tudomásuk.

Az utóbbiak két főcsaládba - a Geoplanoidea és a Planarioidea - sorolhatók. A Magyarországon most megjelent két faj a Geoplanoidea csoportba tartozik. A fajok egyike a Diversibipalium multilineatum névre hallgató planária, amelyből 27 centiméter hosszú példányt is találtak. A fajra a szalmasárga alapszín és a háti oldalon végighúzódó három barna csík, valamint a fej két oldalán található kiszélesedő lebeny jellemző, emiatt magyarul a kalapácsfejű féreg nevet javasolták neki. Ezt a fajt eredetileg Japánban írták le, vélhetően oda is behurcolás útján került.

 A kalapácsfejű férgek többségére a pécsi kertészet üvegházi részében bukkantak a kutatók, bár néhány példány a szabadba is kijutott. Szakirodalmi adatok szerint a faj elterjedését limitálja a páratartalom mértéke, ami Magyarországon túl alacsony, ezért nem valószínű, hogy a faj el fog terjedni.

 A másik faj az Obama nungara nevű, eredetileg Brazíliában leírt planária, amely jóval kisebb - hossza 7 centiméternél rövidebb, szélessége mintegy 5 milliméter -, barnás, jellegzetes márványos mintázatú állat. A kutatók magyar névnek az obama-férget javasolják, az itthon megtalált példányok génszekvenciái argentin példányokéval mutattak teljes egyezést. A közlemény szerint az Obama nungara mára már számos európai országban megjelent és elterjedt. Miután a pécsi kertészetben talált példányokat begyűjtötték, egy budapesti kertészetben, illetve egy szombathelyi botanikus kertben is előkerült néhány, ami azt jelzi, hogy a jelenleg ismertnél sokkal elterjedtebb lehet országszerte. Számos pécsi példány petecsomagot is lerakott, ez mutatja, hogy képes volt ivarosan szaporodni Magyarországon - írták.

A megnövekedett áru- és személyforgalom miatt minden eddiginél nagyobb számban jelennek meg hazánkban idegenhonos állatfajok, amelyek a melegedő klíma miatt nagyobb eséllyel telepednek is meg, mint évtizedekkel ezelőtt - emelték ki a kutatók.

 

Nagy a veszély

Hivatkozás másolása

Az egy.hu azt írja, minden olyan faj, ami nagymértékben pusztítja a talajlakó hasznos szervezeteket, potenciális veszélyt jelent a mezőgazdaságra, ezzel az élelmiszertermelésre, a gazdaságra, és természetesen a környezet egészségére nézve is. A szóban forgó laposférgek pedig aktívan garázdálkodnak a talajokban, így beláthatatlan következményekkel fenyegetnek. Ráadásul mivel zömmel rejtőzködő, éjszakai fajok, a növényellenőrök is nehezen észlelik őket, ráadásul egyetlen ország sem rendelkezik speciális növényegészségügyi kezeléssel az ilyen fajok ellen. 

Igazi túlélők a laposférgek

Hivatkozás másolása

A szárazföldi laposférgek felfalják a gilisztákat, csigákat, rovarlárvákat, de képesek hetekig is éhezni, majd felhasználhatják saját szöveteiket is táplálékként, amikor a tartalékaik kimerültek.Más egyedek ritkán falják fel őket, mert a felszíni váladékaik gusztustalannak, mérgezőnek tűnnek. Számos fajukban észleltek már protozoonokat, sporozoákat és fonálférgeket is, amelyek ránk, emberekre nézve is újabb és újabb közvetlen egészségügyi fenyegetéseket jelenthetnek - írják. 

Ráadásul nehéz őket elpusztítani is, ugyanis taposásra, szakításra „újranövesztéssel” reagálnak, tehát képesek elvesztett részük helyett újat növeszteni, a szétválasztott darabokból új egyedek fejlődhetnek és képesek az ivartalan szaporodásra is. Magyarországon ráadásul nincs természetes ellenségük. 

Méretük, kinézetük és viselkedésük óvatosságra ad okot, és a szakemberek azt javasolják, hogy igyekezzünk távol tartani magunkat tőlük. Csak a legnagyobb körültekintéssel fogjuk be őket, és ne vágjuk, ne tapossuk szét őket, mert nagy valószínűséggel ezzel csak sokszorozódásukat segítjük.

A portál szerint mindenképp aggodalomra ad okot a megjelenésük, ugyanis fogalmunk sincs, milyen hatással lehetnek a helyi ökoszisztémára és életközösségekre, nem tudjuk, hogy az ökológiai folyamatokra gyakorolt hatásuk mit jelent az emberi világ számára hosszú távon, és egyelőre azt sem tudjuk, hogyan védekezhetnénk ellenük. Ugyanakkor megjegyezték, a pánik sem segít.

A naphire.hu korábban is írt arról, hogy gyilkos laposféreg terjed Európában. A szakemberek arra intettek, hogy soha ne érjünk ezekhez az undorító férgekhez, csak összenyomva vagy sóba ejtve öljük meg őket, ugyanis a mérgük károsítja a bőrt. 

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés