Ha ezt az újévi fogadalmat betartja, az egész világ jobb hely lesz

Amikor a szeretteinkkel valami jó történik, rögtön tudunk hozzá gratulálni, vagy éppen bátorítani őket, azonban magunkkal szemben ez nem mindig megy olyan könnyen. Sokan napi szinten marcangolják magukat a hibáikért, vagy éppen a bizonytalanságukat erősítik negatív gondolatokkal. De miért ne változtathatnánk ezen az új évben? Ha megfogadjuk, hogy magunkkal kedvesebbek leszünk, akkor a világot is szebbé tehetjük, ugyanis ez segíthet abban, hogy kedvesebb, együttérzőbb emberekké váljunk.

A fejünkben lévő belső kritikus hangokat nehéz figyelmen kívül hagyni. Lehet, hogy azt mondják nekünk, hogy nem érdemeljük meg az eredményeinket, vagy a hatásukra olyan forgatókönyveken töprengünk, hogy hogyan csinálhattuk volna jobban. 

Az agyunk úgy fejlődött ki, hogy a kellemetlen élményeket jobban fixálja, mint a jókat. Ez segítette emberi őseinket abban, hogy biztonságosan felderítsék az új környezetet, miközben felkészültek arra, hogy mi várhat rájuk. Bár az átlagember nem oroszlánok és más halálos fenyegetések elől menekül, a modern kori stresszorok, például egy főnöki e-mail vagy egy projekt határideje ugyanezt a reakciót válthatja ki.

Az önmarcangolás már az életünk rutinszerű részévé vált, és ezek a kegyetlen és lekicsinylő megjegyzések az önbecsülésünket is megviselhetik, ráadásul növelik a szorongást és a depressziót.

Dr. Catherine Franssen, a virginiai Longwood Egyetem pszichológiaprofesszora szerint időbe - körülbelül két hónapba - telik, amíg az agyadat megtanítod arra, hogy ne a negatív dolgokat sulykolja. Minél inkább arra trenírozzuk az agyunkat, hogy gyakoroljuk a kedvességet önmagunkkal szemben, annál könnyebb lesz egyszer s mindenkorra elhallgattatni a belső kritikust - írja a CNN.

A belső kritikust fölött tudatossággal átvehetjük az irányítást. Például úgy, hogy szavakkal és képekkel fokozzuk a pozitív érzelmeket és az önmagunkkal szembeni együttérzést.

A kognitív viselkedésterápia (a beszélgetésterápia egy formája, amely megtanít a negatív gondolatok és viselkedésmódok azonosítására és megváltoztatására) aktiválhatja az érzelmek feldolgozásában és az empátiában részt vevő agyi területeket. Ez az aktiválás magyarázhatja a stressz csökkenését és a pozitív érzelmek fokozódását. "Mindezek a dolgok növelik a jó közérzetet, és javítják a kedves érzésekre és gondolkodásra való képességet" - mondta Franssen.

Dr. Carla Marie Manly klinikai pszichológus szerint meg kell állni és tudomásul kell venni, ha a negatív gondolatminták valamelyikében vagyunk. "Ne ítélkezz, mert az csak még több negativitáshoz vezet, hanem egyszerűen vedd észre, hogy most éppen nem vagy kedves magadhoz".

Miután felismerted a negatív önbeszédet, Manly és Franssen azt tanácsolta, hogy beszélgess magaddal úgy, mintha egy szeretteddel beszélgetnél. Például lehet, ha ma nem sikerült mindent elvégezned a teendőid listáján, ahelyett, hogy szidod magadat, amiért nem dolgoztál elég keményen, mutass rá azokra a dolgokra, amelyeket ma teljesítettél.

A neved használata vagy a harmadik személyben való utalás önmagadra pszichológiai távolságot biztosít a megszokott önkritikus reakcióid között, ami lehetővé teszi, hogy jobban tudd kontrollálni az érzelmeidet. Ezenkívül az emberek nagyobb valószínűséggel éreznek nagyobb empátiát, ha úgy fogalmazzák meg a helyzetet, mintha a legjobb barátod jönne hozzád, hogy beszélgessen veled az életében felmerülő nehézségről.

A gyengéd emlékeztetők, hogy mondj magadról valami szépet, szintén segíthetnek önmagad elfogadásában. Ha segítségre van szükséged, hogy kitalálj néhányat, inspirálódj a közösségi média fiókokból, amelyek gyakran posztolnak pozitív megerősítéseket, mint például "Méltó vagyok a jó dolgokra" vagy "A mai nap jó nap lesz". Lehet, hogy elsőre giccsesen hangzik, de Franssen szerint a pozitív megerősítések ismétlése megkönnyítheti a pozitív belső monológ kialakítását.

Ne feledd, hogy az önmagaddal szembeni kedvesség nem megy egyik napról a másikra; ez egy mindennapos gyakorlat. Ezért hangsúlyozta Manly, hogy rendszeres "szelíd időkéréseket" kell beiktatni. Egy 15 perces szünet egy könyv elolvasására, csendben ülésre vagy sétára elég ahhoz, hogy újraindítsd magad, ha stresszesnek vagy túlterheltnek érzed magad.

Gyakran előtérbe helyezzük, hogy kedvesek legyünk másokkal, és az ő igényeiket a sajátunk elé helyezzük - tette hozzá Manly. 

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!