Több száz brit munkavállaló válhat a "saját főnökévé" egy rövid ideig

Több száz brit munkavállaló kap nagyobb választási lehetőséget a saját munkaidejével kapcsolatban egy kísérleti projekt részeként, amelyet a négynapos munkahét bevezetéséhez társítottak a döntéshozók. 

A hathónapos kísérleti projekt során a kiválasztott munkavállalók saját igényeik szerint alakíthatják a munkakezdés és a végzés óráit, valamint a sűrített hetet is kipróbálhatják. Hat vállalkozás már jelentkezett a programba, a kampány igazgatója pedig úgy fogalmazott a BBC-nek, hogy reméli, nagyjából 50 cég 3000 alkalmazottja fog részt venni a kísérletben. Az Egyesült Királyság legnagyobb szakszervezete, az Unison mellett számos cég támogatja a programot, más vállalatok azonban a négy napos munkahét megtartását sem feroszírozzák. 

A kampány igazgatója, Joe Ryle úgy fogalmazott: több száz brit cég már bebizonyította, hogy a termelés kiesése nélküli rövidebb munkahét mennyire előnyös mind a munkáltatók, mind pedig a munkavállalók számára. A kampányt a Cambridge-i Egyetem és a Boston College támogatja. A korábban kipróbált négy napos munkahét gyakorlatát a 61 cégből 54 megtartotta a kísérlet lejárta után is. Sophie Greaves vegyészként dolgozik, a munkaidejét pedig szabadon alakíthatja a saját kedve szerint. Reggel hét és délelőtt tíz között bármikor kezdhet, és ha úgy adódik, sokkal tovább is dolgozhat, mint a munkaideje tartana.  

Szerinte az emberek akkor a legproduktívabbak, ha saját maguk tudják beosztani az idejüket. Az Asda nevű vállalat azonban felfüggesztette a négy napos munkahetet, miután a személyzet több tagja is arra panaszkodott, hogy a hosszabb műszakok túlságosan megterhelőek. Más országokban pedig épp az ellenkező irányba tapogatóznak: Görögországban nem sokkal ezelőtt vezették a hatnapos munkahetet bizonyos szektorokban, hogy így lendítsék fel a gazdaságot. 

Sokan úgy vélik, már megtaláltuk a csodaszert ahhoz, hogyan lehet maximalizálni a munkavállalók teljesítményét, ez pedig: hagyni kell őket, hogy akkor dolgozzanak, amikor akarnak. A koronavírus után egyre inkább elterjedő rugalmas munkabeosztást kiterjesztve egyre többen szeretnék elérni a főnökeiknél, hogy a munkaidejüket a biológiai órájukhoz igazíthassák. Ez az úgynevezett ,,chronoworking". A fogalmat Ellen C Scott újságíró alkotta meg, és igazából annyit jelent, hogy a munkavállalók a szokásos irodai órák helyett a saját testük ritmusához igazíthatják a munkaóráikat. 

Michael Breus amerikai klinikai pszichológus szerint négy csoportba lehet sorolni az embereket az alapján, hogy mikor a legproduktívabbak. Az emberek közel 55 százaléka délelőtt 10 és 14 óra között a legaktívabb, 15 százalékuk kora reggel, 15 százalékuk pedig késő este, 10 százaléknak pedig nincs állandó ritmusa. Ennek ellenére a hagyományos 9-től 5-ig tartó 8 órás munkabeosztás, amit az amerikai szakszervezetek vezettek be az 1980-as években, még mindig normának számít. Ez pedig azt eredményezi, hogy több ember is a legproduktívabb időszakán kívül kénytelen dolgozni. 

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!