Az űrbe szánják, de a Földön is az asztalunkra kerülhetnek az asztronauták menüi

A Hold lehet az hely, ahová az emberiség végszükség esetén kitelepülhet - vagy menekülhet. Igen ám, de mit fogunk enni, ha odaérünk? A levegőből készült tészta és fehérjeszelet csak a kezdet.

A következő két évben a NASA azt tervezi, hogy az Artemis program keretében sok év után ismét űrhajósokat küld a Holdra; a Nemzetközi Űrállomást (ISS), amelyet 15 éves keringésre terveztek, de mostanra már a 26. évét tapossa az űrben, hamarosan lecserélik; a tudósok pedig komolyan foglalkoznak az emberekkel végrehajtott mélyűri küldetések lehetőségével. 

„Az étel az, ami az űrhajósokat épelméjűvé teszi” - mondja Dr. Sonja Brungs, az Európai Űrügynökség űrhajóműveletekért felelős helyettes vezetője. „A megfelelő, változatos, az egyes űrhajósok igényeihez igazított ételek elengedhetetlenek a sikeres mélyűri küldetéshez. Szerintem az emberek alábecsülik, hogy ez mennyire fontos” - teszi hozzá a BBC szerint. 

Jelenleg az űrhajósok kis élelmiszer-csomagokat kapnak, amelyek készételeket tartalmaznak. Ezeket az ételeket speciális élelmiszer-előállító cégek készítik, majd fagyasztva szárítják, dehidratálják vagy hőstabilizálják. Az asztronauták vizet adnak hozzá, hogy felmelegítsék vagy lehűtsék az ételeket, hogy elfogyaszthassák; olyan különleges ételt is hozhatnak magukkal, amely az otthonukra emlékezteti őket (ezt is gondosan össze kell állítani és hőstabilizálni kell).

Van néhány tiltott dolog: bármi, ami morzsálódik, például kenyér, nem vihető ki az űrbe, mivel a morzsák az alacsony gravitációs környezetben könnyen a levegőbe kerülhetnek, ami azt jelenti, hogy belélegezhetik őket, vagy belekerülhetnek a létfontosságú berendezésekbe. A sót is korlátozzák, mivel a szervezet az űrben másképp tárolja a nátriumot, ami hamarabb vezethet csontritkuláshoz, és az alkohol sem megengedett, mivel befolyásolja az ISS szennyvíz-újrahasznosító rendszerét.

2021-ben a NASA elindította a Deep Space Food Challenge (Mélyűri élelmiszer-kihívás) elnevezésű pályázatot, hogy új módszereket fedezzenek fel arra, hogyan lehet az űrben korlátozott erőforrásokkal, minimális hulladékot termelve élelmiszert előállítani.

A helsinki székhelyű Solar Foods egyike annak a nyolc vállalatnak, amely a kihívás utolsó szakaszába jutott. Figyelemre méltó koncepciójuk: az űrhulladékot fehérje előállítására használják.

- mondja Artuu Luukanen, a Solar Foods űr- és védelmi részlegének vezető alelnöke. Cége egy ehető mikrobát fedezett fel a finn vidéken, amely szén-dioxid, hidrogén és oxigén keverékével táplálkozva növekszik. Az eredmény egy baktériumból származó fehérjeforrás. A fehérje különböző ízekkel vagy textúrákkal keverhető, így különféle tápláló ételek, például tészták, fehérjeszeletek, alternatív húsok és akár tojáspótló ételek is készíthetők belőle.

„Azért kezdtünk el gondolkodni az űrbeli élelmiszerek előállításának kérdésén, mert minden űrbéli élőhelyen két kulcsfontosságú hulladékgáz áll rendelkezésre: a hidrogén és a szén-dioxid” - mondta Luukanen. „Tehát amiről itt beszélünk, az valójában nem csak egy űrbeli élelmiszer-előállítási technológia, hanem olyasmi, ami a környezetszabályozó és életfenntartó rendszer szerves része lesz.”

A friss ételek szintén fontosak: bár a vitamintabletták segíthetnek, folyamatosan zajlanak a kísérletek, hogy hogyan lehet zöldséget termeszteni ebben az egyedülálló, gravitáció és napfény nélküli környezetben. 

A Földön a floridai Merritt Islanden működő Interstellar Lab egy moduláris bioregeneratív rendszert fejlesztett ki mikrozöldségek, zöldségek, gombák és még rovarok termesztésére is; a vállalat szintén döntős a NASA Deep Space Food Challenge versenyében, az ausztráliai Melbourne-ben működő Enigma of the Cosmos céggel együtt, amely a mikrozöldségek hatékony űrbéli termesztésén dolgozik.

Valószínűnek tűnik, hogy az űrbéli élelmiszerek jövője a gombákat is magában foglalja majd. A NASA Deep Space Food Challenge hat döntőse közül hárman dolgoznak gombákkal kapcsolatos ötleteken, köztük a svédországi Göteborgban működő Mycorena, amely olyan rendszert fejlesztett ki, amely mikroalgák és gombák kombinációját használja a mikoprotein (egyfajta fehérje, amely gombából származik, és gyakran használják alternatív húskészítményekben) előállítására.

Ahogy nőnek a magánvállalkozások lehetőségei az űrversenybe való belépéshez, úgy nőnek a szakácsok lehetőségei is. Rasmus Munk, a koppenhágai Michelin-csillagos Alchemist étterem séfje nemrégiben jelentette be, hogy partnerséget kötött a SpaceVIP-pel, hogy a Space Perspective's Spaceship Neptune magánűrhajóján egy magával ragadó étkezési élményt nyújtson, amelyre fejenként 495 ezer dollárba kerülnek a jegyek, és egy hatórás utazást foglal magában a világűr határára.

A NASA Deep Space Food Challenge célja az is volt, hogy olyan fejlett élelmiszer-rendszereket hozzon létre, amelyek a Földön is hasznunkra válnak, új utakat nyitva az élelmiszertermelés számára szélsőséges környezetben és erőforráshiányos területeken.

A NASA Deep Space Food Challenge harmadik szakasza idén nyáron indul, és célja, hogy tovább tesztelje, hogyan működhetnek ezek a projektek az űrhöz hasonló körülmények között. Ezt érdemes közelről figyelni: miközben szinte biztos, hogy ezek az újszerű élelmiszerek az űrhajósok táplálkozási profiljának részét fogják képezni az űrben, valószínű, hogy a jövőben a Földön is befolyásolni fogják az étkezési szokásainkat.

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!