25 éve mutatták be az egyik legismertebb háborús filmet, A Ryan közlegény megmentését, ami a történelmi hűség és morális kérdésfeltevés terén is korszakalkotó mű lett.
Kevés olyan emlékezetes és drámai filmnyitány van, mint Steven Spielberg klasszikusának a kezdő képsorai a normandiai partraszállásról.
Mint azt a napjainkban zajló orosz-ukrán háborúból is tudhatjuk, támadni mindig sokkal veszélyesebb, mint védekezni. Hatványozottan így van ez, amikor a támadást tenger felől kell megindítani, több ezer kilométerre az anyaországtól, a partvédelmet évek óta erősítő ellenséggel szemben.
A D-nap sikere ezért egyáltalán nem volt garantált, és az áldozatvállalás Spielberg filmjéből is jól látszik, ahogyan dokumentarista stílusban, közeli, kézikamerás felvételekkel mutatja a D-nap brutalitását.
A partraszállók közül sokak az első perceket és órákat, mások az első napokat nem élték túl.
A D-nap adja a film fő témájának keretét, ami egy megtörtént esetre épül. A történet szerint az inváziót követően John H. Miller százados (Tom Hanks) különleges küldetést kap: James Francis Ryan közlegény (Matt Damon) felkutatása és hazahozása.
Ryan négy katona utolsó túlélő testvére, és az amerikai kormány meg akarja akadályozni, hogy az édesanyja elveszítse az összes fiát.
A film alapötletét a New York-i Niland testvérek igaz története adta. Az amerikai hadügyminisztérium parancsot adott Frederick Niland közlegény visszahozatalára, aki három testvérét vesztette el a harcban, hogy megakadályozza, hogy az édesanyjuk elveszítse az összes fiát.
Morális dilemma azonban, hogy szabad-e a nyolctagú mentőosztag életét kockáztatni azért, hogy Ryan közlegényt visszajuttassák az Egyesült Államokba?

„Ez a Ryan igyekezzen megszolgálni ezt.
Ha hazamegy találjon ki valamilyen gyógymódot egy betegségre, találjon fel egy hosszabb ideig égő izzót, vagy valamit” – mondja a kommandós osztag egyik tagja.
A Ryan közlegény megmentése nagy siker lett a mozikban és széles körű kritikai elismerést is kapott.
Öt Oscar-díjat nyert, köztük a legjobb rendezésért Steven Spielberg, a legjobb operatőri munkáért pedig Janusz Kamiński kapta meg.
A legjobb filmnek járó Oscarról viszont lemaradt, azt abban az évben a Szerelmes Shakespeare történelmi-romantikus mozi kapta.
A sikerrel az egyik főszereplő, Tom Hanks is nagyot kaszált: a Miller századost alakító színész lemondott szokásos honoráriumáról, és helyette a film bevételének egy százalékát kérte, ami jó számításnak bizonyult:
Hanks lett Hollywood egyik legjobban fizetett színésze, amikor a film kasszasiker lett.
Kapcsolódó cikkek
- Bajban Schobert Norbi? Baljós hírek érkeznek a cégéről Megjöttek az adatok, úgy tűnik, igencsak nagy a veszteség.
- Rácz Jenő drámai vallomása: "eddig bírtam" A sztárséfből sokat kivett az elmúlt időszak, már érezte, hogy nem olyan fókuszált, mielőtt a ringbe lépett.
- "A legnagyobb vesztesek" - Harry herceget és Meghan Markle-t megint porig alázták Harry herceg és Meghan Markle népszerűsége zuhanórepülésben van, miután őket nevezték meg a "legnagyobb veszteseknek" egy neves hollywoodi kiadványban.
- Mága Zoltánnal pózolt és Orbánnak üzent Trump A Liszt Ferenc-díjas hegedűművész New Yorkban, a Republikánus Klub hagyományos évzáró gáláján játszott, ahol a volt elnök állva tapsolta meg.