Hirdetés

A szupergazdagok titkos módszere, amivel minden betegséget meggyógyíthatnak

Morvay Péter portré Morvay Péter

20 éve ismerjük igazán az emberi test legapróbb alkotóelemeit: 2003. április 14-én ért véget a Humán Genom Projekt.

A program még 1988-ban indult számos ország kutatóinak összehangolt munkájaként. A nagyszabású vállalkozás résztvevői a program elején azt a cél tűzték ki a kutatók, hogy

elolvastuk saját genetikai kódunk betűit. 

A Humán Genom Projekt a kilencvenes években még maga volt a tudományos fantasztikum, és ahogy minden orvostudományban is alkalmazható újítástól, ettől is a mindent gyógyító csodaszert várták.

A projektet 15 évesre tervezték, de 13 év alatt fejezték be. 

Az első, 2000-ben bemutatott vázlat után még évekig kutattak, a valóban teljesnek tekinthető szekvenciát 2003. április 14-én adták közre.

A projekt nem oldotta meg az emberiség legnagyobb problémáit, de így is nagy előrelépés volt
A projekt nem oldotta meg az emberiség legnagyobb problémáit, de így is nagy előrelépés volt Nature

Ez a dátum is szimbolikus volt, hiszen pontosan 50 évvel korábban publikálták az Egyesült Államokban a DNS szerkezetét. 

A Humán Genom Projekt eredményeként beköszöntött a genetikai orvoslás évszázada, amit hatalmas várakozások kísértek.

A gének megértésével elméletben legyőztük az összes betegséget.

Bár ez a gyakorlatban sajnos még távolról sincs így, kérdés, hogy a várakozások mennyiben voltak reálisak. 

Nyilván senkinek nem lehet a szemére vetni azt, hogy nem volt képes csodát tenni.

A genetikai orvoslás, a génterápia létező módszerek, és nap mint nap gyógyítanak embereket velük.

De közel sem olyan sok betegen alkalmazhatók, mint azt 20 éve talán remélték.

Ráadásul vannak rémísztő mellékvágányok: tavaly például egy kínai kutató génmanipulált ikerlányokat állított elő.

A génterápia (amikor vírusok befecskendezésével kicserélnek egy hibás gént a beteg szervezetében) ma is szörnyen drága, csak kevés, általában ritka betegségnél alkalmazható, és a siker nem mindenkinél garantált. 

A híressé vált SMA-s magyar kisfiú, Zente például a közadakozásnak köszönhetően kaphatott génterápián alapuló gyógyszert.

A génterápia alkalmazhatóságát korlátozza, hogy bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a vírus által bejuttatott gén rossz helyre épül be a genomban, ezzel más funkciókban okozhat zavart. 

A génmódosítás következtében a célsejt esetleg tumorsejtté alakulhat, így daganatos megbetegedés jöhet létre, illetve az immunrendszer is idegenként reagálhat a módosított sejtre.

De a Humán Genom Projekt jelentősége nem is az azonnali gyógyításban áll. Az emberi genom elolvasása révén 

hozzájutottunk ahhoz a könyvhöz, ami az örökletes jellegzetességeinket tartalmazza. 

A könyv elolvasása, tehát a genomot alkotó gének funkcióinak feltárása azonban még hosszú időt vehet igénybe, mivel a teljes genetikai állomány 3,3 milliárd „betű” sorrendjét kell megállapítani. Ennyi „betű” 2000 vastag könyvben férne el.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés