Hirdetés

Ma is rejtély, miért rázta meg 1000 hirosimai atombomba erejű robbanás Szibériát

Morvay Péter portré Morvay Péter

115 évvel ezelőtt történt a tunguzkai esemény néven ismert, máig megmagyarázhatatlan incidens Oroszország távoli szibériai régiójában.

Ami biztos, hogy 1908. június 30-án, helyi idő szerint 7:17 körül becslések szerint 10-15 megatonna TNT-vel egyenértékű energia szabadult fel egy robbanás során, amelynek nyomait még évtizedekkel később is őrizte a táj.

A robbanás ereje mintegy 1000-szer erősebb volt, mint az 1945-ben Hirosimára ledobott atombomba.

A felszabadult hatalmas energia ellenére a helyszínen nem találtak becsapódási krátert. 

Ebből arra következtetnek a tudósok, hogy a tárgy valószínűleg a Föld légkörében darabokra hullott és úgy robbant fel.

A detonáció körülbelül 8 millió fát döntött ki egy 2000 négyzetkilométeres területen. 

A robbanás nyomai évtizedekkel később is látszottak Szibériában
A robbanás nyomai évtizedekkel később is látszottak Szibériában Wikipedia

A fák mind sugárirányban dőltek ki, az epicentrum a robbanás középpontjában volt.

Bár a távoli helyszín miatt a katasztrófának nem voltak áldozatai, szemtanúk arról számoltak be, hogy egy tűzgömböt láttak az égen átrepülni, majd egy fényes villanást és egy lökéshullámot tapasztaltak, 

ami több száz kilométerre is ledöntötte az embereket a lábukról és betörte az ablakokat.

A robbanás erejét még Európában is regisztrálták a szeizmikus műszerek, és a Richter-skála szerinti 4,5–5-ös értéket rögzítettek. 

A lökéshullám kétszer megkerülte a Földet, ami a légköri nyomás ingadozását okozta.

Az első tudományos expedíció a tunguzkai esemény tanulmányozására csak 1921-ben, tizenhárom évvel az esemény után indult a helyszínre, de sem ez, 

sem a későbbi vizsgálatok nem hoztak egyértelmű eredményt. 

A tudósok többsége azt feltételezi, hogy a robbanást aszteroida vagy üstökös okozhatta, ám az objektum pontos természetéről továbbra is vita folyik, mivel nem találtak végleges bizonyítékot.

A találgatások a fizikai okok mellett kiterjedtek arra is, hogy esetleg valamilyen földönkívüli jármű csapódott be Szibériában, vagy kis mennyiségű antianyag került a föld légkörébe, ám ezekre sincs semmilyen konkrét adat.

Ha a tunguzkai esemény egy sűrűn lakott terület vagy egy nagyváros felett következett volna be, a pusztítás és az emberveszteség katasztrofális lett volna. 

Tíz évvel ezelőtt szintén Szibériában történt meteorbecsapódás. 2013. február 15-én az oroszországi Cseljabinszk felett egy 17 méter átmérőjű, 10 ezer tonnás meteor erős fényjelenség és hanghatás kíséretében felrobbant. 

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés