Váratlan helyről érkezhet segítség a Parkinson-kóros betegeknek

Egy cukorbetegség kezelésére használt gyógyszer lelassította a Parkinson-kórral járó motoros problémák progresszióját - közölte a New England Journal of Medicine című orvosi folyóiratban szerdán megjelent tanulmány.

A Parkinson-kór világszerte 10 millió embert érintő, pusztító idegrendszeri betegség, amelyre jelenleg nincs gyógymód. A tünetek közé tartozik a ritmikus remegés, a lelassult mozgás, a beszédzavar és az egyensúlyozási problémák, amelyek idővel egyre rosszabbodnak.

A kutatók már eddig is érdeklődtek egy olyan gyógyszercsoport iránt, amelybe tartozó gyógyszerek egy bélhormont utánoznak, és amelyeket általában a cukorbetegség és az elhízás kezelésére használnak - , mivel ezek a gyógyszerek képesek megvédeni az idegsejteket – írja az AFP.

Eddig azonban a betegeknél tapasztalt klinikai előnyökre vonatkozó bizonyítékok korlátozottak voltak, és az első vizsgálatok nem bizonyultak meggyőzőnek.

Az új tanulmányban 156, korai stádiumban lévő Parkinson-kóros beteget toboroztak Franciaországban, majd véletlenszerűen kiválasztották, hogy az említett gyógyszercsoportba tartozó gyógyszert vagy placebót kapjanak.

Az egyéves követés után az injekció formájában adott kezelést kapó csoportban nem romlottak a mozgási tünetek, míg a placebót kapóknál igen.

A hatás a tanulmány szerint "szerény" volt, és csak akkor volt észrevehető, amikor szakemberek értékelték a látottakat, "akik feladatokat végeztettek [a betegekkel]; járás, felállás, kézmozgás stb." - mondta az AFP-nek a vezető szerző, Olivier Rascol, a Toulouse-i Egyetem neurológusa.

Hozzátette azonban, hogy ennek oka, hogy a Parkinson-kór tünetei lassan súlyosbodnak, és egy további egyéves követési idővel a különbségek sokkal szembetűnőbbek lehetnek. "Ez az első alkalom, hogy egyértelmű eredményeink vannak, amelyek bizonyítják, hogy hatással voltunk a betegség tüneteinek progressziójára, és ezt neuroprotektív hatással magyarázzuk" - mondta Rascol.

Az emésztőrendszeri mellékhatások gyakoriak voltak a gyógyszernél, ezek közé tartozott a hányinger, a hányás és a reflux, míg egy maroknyi betegnél súlycsökkenést tapasztaltak.

Rasol és a társszerző Wassilios Meissner, a Bordeaux-i Egyetemi Kórház neurológusa egyaránt hangsúlyozta, hogy további vizsgálatokra lenne szükség a biztonságosság és a hatékonyság megerősítésére, mielőtt elkezdik kezelni a betegeket ezekkel a gyógyszerekkel.

Michael Okun, a Parkinson Alapítvány orvosi igazgatója az AFP-nek elmondta, hogy gyakorlati szempontból a betegek eredményeiben mutatkozó különbségek klinikailag nem jelentősek, de "statisztikailag és más tanulmányokkal összehasonlítva az ilyen típusú különbségnek fel kell hívnia az érdeklődésünket és a figyelmünket".

"A szakértők valószínűleg vitatkozni fognak arról, hogy ez a tanulmány megfelel-e a neuroprotektivitás minimális küszöbértékének, és valószínűleg nem" - folytatta Okun, hozzátéve, hogy a súlyvesztés mellékhatása aggasztó a Parkinson-kóros betegek számára.

Rodolfo Savica, a minnesotai Mayo Klinika neurológia professzora hozzátette: "Az eddigi adatok egy lehetséges hatásra utalnak - de a vizsgálatot meg kell ismételni a biztonság kedvéért".

Hozzátette, hogy bár ez a tanulmány a 40-75 év közötti betegekre terjedt ki, a korcsoportok szerinti szétválasztás talán feltárta volna azokat a korcsoportokat, amelyekben a kezelés hatékonyabb. 

Az új tanulmány szerzői elmondták, hogy várják más, hamarosan induló vizsgálatok eredményeit, amelyek segíthetnek megerősíteni eredményeiket.

A Naphire.hu is beszámolt arról, hogy a Parkinson-kórral küzdő 62 éves Michael J. Fox, ezért manapság már ritkán szokott megjelenni nyilvános eseményeken. Ám ha mégis így dönt, az általában mindig emlékezetes. A BAFTA-gála idei eseményén is épp így történt. Fox adta át a legjobb filmnek járó díjat, és bár az eseményre kerekesszékben érkezett, a színpadon állva mondta el a beszédét. 

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!