Emlékezetes, hogy a koronavírus alatt milyen drámai felvételek érkeztek az olaszországi Bergamóból, ahol katonai teherautókkal kellett elszállítani a halottakat.
Azóta is vita tárgya a kutatók között, hogy a vírus miért okozott egyes helyeken ilyen súlyos pusztítást, miközben másutt alig érezték meg az emberek.
A vizsgálat azért is fontos, mert újra nemzetközi járvány fenyeget a koronavírus friss mutációjával.
Erre segíthet választ adni egy új, Bergamóban végzett tanulmány, amely szerint a modern ember mára kihalt elődjeitől, a neandervölgyiektől örökölt gének is szerepet játszhattak ebben.
A világjárvány korai szakaszában világossá vált, hogy a számos kockázati tényező között szerepet játszhatnak genetikai tulajdonságok is, ami egyes embereket érzékenyebbé tehetnek a súlyos Covidra, mint másokat.
A családtagoknál gyakran alakult ki a betegség hasonló formája, ami szintén erre utalt.
Egy milánói kutatócsoport több mint egy éves kutatással igyekezett elemezni a DNS-változatok és a Covid-19 közötti lehetséges összefüggéseket.
Az iScience című folyóiratban közzétett, közel 10 000 bergamói lakosból álló mintán alapuló tanulmányuk több olyan gént azonosított, amely
összefüggésbe hozható a súlyos légúti betegség kialakulásával.
E gének közül három a neandervölgyiektől örökölt DNS-variációk (szakmai nevén: haplotípusok) egy csoportjába tartozott. A kérdésről többek között a Wall Street Journal is írt.
Az olasz tanulmány megállapította, hogy azoknál az embereknél, akik a neandervölgyi haplotípust hordozták, kétszer nagyobb valószínűséggel alakult ki Covid-fertőzésből eredő súlyos tüdőgyulladás, mint azoknál, akik nem hordozták, és háromszor nagyobb valószínűséggel kerültek intenzív osztályra és lélegeztetőgépre.
Az még nem ismert, hogy ez a haplotípus gyakoribb-e a bergamói régióban, mint más olasz vagy európai térségekben.
Az epidemiológusok még most sem tudják, hogy Észak-Olaszország egyes részein miért volt ilyen magas a halálozási arány, különösen a járvány elején.
A tudósok szerint a tényezők között szerepelhetett az életkor, a légszennyezés, valamint az, hogy a vírus a járvány korai szakaszában érte el a régiót, és észrevétlenül terjedt.
A tanulmány egyik társszerzője, Svante Paabo, az orvosi Nobel-díjas svéd tudós megállapította, hogy a neandervölgyi DNS-szegmenst az európaiak mintegy 16%-a (ezen belül Bergamoban 33%-a) és a dél-ázsiai emberek 50%-a hordozza, ahol szintén magas volt a Covid okozta halálozás.
A neandervölgyi genetikai örökség azonban szinte teljesen hiányzik Afrikából.
Ez a tény, valamint olyan tényezők, mint a fiatal népesség, magyarázatot adhatnak arra, hogy a tudósok szerint miért tűnt úgy, hogy a halálozás és a betegség súlyos formái kevésbé sújtották Afrika nagy részét, mint a világ más, sokkal jobb egészségügyi rendszerrel rendelkező régióit.
Kapcsolódó cikkek
- Rémisztő hír érkezett: újabb veszélyes kór ütötte fel a fejét, már két ember halálát okozta Először okozta ember halálát a Zika-vírushoz hasonló elváltozásokkal járó Oropouche-láz - jelentette be a brazil egészségügyi minisztérium csütörtökön két észak-brazíliai nő halára hivatkozva.
- Riadót fújtak: új halálos betegség terjed, már több áldozata is van Újabb gyógyíthatatlan betegség jelent veszélyt az emberekre. A koronavírus a mai napig jelen van az életünkbe, most pedig egy újabb komoly fertőzés ütötte fel a fejét, ami képes az emberekre is átterjedni.
- Nagy a baj, kitört az extrémhőség-járvány: az ENSZ felszólította az országokat António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön felszólította az országokat, hogy cselekedjenek az általános éghajlatváltozás okozta "extrémhőség-járvány" ellen, pár nappal azután, hogy a világban rekordmeleget mértek.
- Megvan a boldog élet titka: azonnal tedd magadévá ezt az 5 szokást Ha körülnézel a környezetedben, azt láthatod, hogy egyesek félig telinek, mások félig üresnek látják a poharat. Azonban arról te magad dönthetsz, hogy miként szeretnéd élni az életed. Most kiderült, mi az az öt szokás, amivel boldogabbá tehetjük a napjainkat, így az egész életünket is.