Felvilágosult nyugati civilizációnkban egymásól függetlenül, de gyakorlatilag egy emberként ugyanúgy reagálunk a hűtlenség kérdésére: azonnal szakítunk vagy beadjuk a válópert. Az átlagos polgár számára egy cseppet sem elfogadható másokkal intim kapcsolatra lépni egy párkapcsolatban vagy egy házasságban. Ennek ellenére a 21. századra mégis egyre többen vannak azok, akik felszólalnak a monogámia ellen, mondván, egyáltalán nem természetes állapota az emberi fajnak. De vajon tényleg így van? És miért éri meg minden nehézség és buktató ellenére mégis monogámnak maradni?
![](https://storage.googleapis.com/naphire/szerelem2-jpg-pixabay.inbox800x450.jpg)
Az Egyesült Államokban 1882-ban foglalták törvénybe, hogy tilos egyszerre több személlyel házastársi kapcsolatban élni. Ma már ritkán indul büntetőeljárás emiatt, de minden állam hatóságilag szabályozza a házasság intézményét, ami csak két ember között jöhet létre. 2020. februárjában Utah döntéshozói elfogadtak egy törvényjavaslatot, amely szerint már csak szabálysértésnek minősül, ha egy felnőtt entitás önként választja a poligámiát. Közel-Keleten és Ázsia egyes részein teljesen legális ez az együttélési forma, ennek ellenére nem alkalmazzák széles körben. Nyugat- és Közép-Afrika országaiban viszont nem csak legális, de igen népszerű is.
Egy négy évvel ezelőtt készült felmérés szerint minden ötödik amerikai felnőtt ember úgy véli, semmi morális kivetnivaló nincs a poligámiában. Ez a szám megháromszorozódott a legutóbbi, 2003-ban készült felmérés óta, ám az is igaz: még így is a legkevésbé elfogadott és támogatott együttélési formák közé tartozik. A világ népességének mindössze két százaléka él poligám kapcsolatokban.
A monogámia az állatvilágban is fellelhető - bár erősen kisebbségi életformaként. Néhány állatfaj egyetlen társat választ magának, ilyenek például a hattyúk, a baglyok vagy a farkasok, a legtöbb állat azonban nem ezt a mintát követi. A nyugati civilizáció elterjedése előtt pedig az emberi civilizációk jelentős része nem monogám kapcsolatokban élt. Ugyanakkor a nyugati kultúrában a hűség az egyik legkívánatosabb erényünk; halálbüntetés ugyan nem jár a csalfaságért, de karriereket könnyedén kettétörhet. De monogám-e az ember a természeténél fogva?
Melyik korokban volt monogám és poligám az emberiség?
Hivatkozás másolásaAz emberi történelem különböző korszakainak társadalmait vizsgálva arra a megállapításra juthatunk, hogy a vadászó-gyűjtögető őseink valószínűleg monogám kapcsolatokban éltek, ám a javak későbbi felhalmozódása előidézte a poligámiát. Hasonló a helyzet az állatvilágban is egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálata alapján.
A kutatók öt, közeli rokon fajpárt vizsgáltak (négy emlős, két madár, két béka és két halfajt), ahol az egyik monogám volt, a másik viszont nem. Így négy olyan alkalmat tudtak megvizsgálni a gerincesek evolúciójában, amikor a fejlődés során valamiért megjelent a monogámia. Például amikor a hegyi pocok és a mezei pocok útjai kettéváltak az evolúciós fejlődés szempontjából, a mezei pocokból monogám élőlény lett, szemben a hegyi pocokkal.
A kutatók arra jutottak, hogy a monogámia megjelenéséért 24 darab gén felelős: ugyanis minden alkalommal, ha egy ősibb, poligám fajból kivált egy monogám ág, ugyanannak a 24 génnek az aktivitása változott meg az agyban, akár madarakról, akár halakról vagy emlősökről volt szó.
És milyen vezérelv alapján dől el, hogy mely állatfaj lesz monogám és melyik nem? Általánosságban: ha kedvezőek az életkörülmények, van elegendő táplálék és nem fenyeget folyamatos veszély, akkor virágzik a poligámia. Rengeteg állatfajnál megfigyelhető, hogy a hímek megküzdenek egymással a szaporodás jogáért, majd a legerősebb több nősténynek is utódot nemz. Bizonyos körülmények között ezen utódok felnevelése egyedül is sikerül a nőstényeknek, ezek a körülmények idézik elő a poligámiát. Amennyiben azonban két egyed együttes erőfeszítéseire van szükség ahhoz, hogy felneveljék az utódjukat, akkor megjelenik a monogámia , ám a kényelmessé váló körülmények azonban könnyedén „újra” előidézhetik a poligámiát.
Az utóbbi években számtalan olyan gént fedeztek már fel, amelynek nagy szerepük van a hűség vagy hűtlenség kérdésében. Az AVPR1 gén például a vazopresszin egyik receptorát kódolja, a kutatók pedig arra jutottak, a monogám mezei pocok és a nem monogám hegyi pocok között eltérés van a gén szempontjából. „A helyzet pikantériája az, hogy az embernél is megtalálható az AVPR1 gén két allélikus formája. A viselkedésgenetikusok kiderítették, hogy a hosszabb promóterrel rendelkezők stabilabb párkapcsolatot létesítenek, mint a rövidebb promóter hordozói” – írta Boldogkői Zsolt egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Orvosi Biológiai Intézetének intézetvezető igazgatója egy Indexen megjelent cikkében.
Mi a helyzet a szerelemmel?
Hivatkozás másolásaA szerelmes ember agyában olyan területek válnak igazán aktívvá, amelyek nagy koncentrációban tartalmaznak például dopamint, ami egy serkentő és élénkítő anyag, emellett igencsak kellemes érzeteket is kelt. A szerotonin szintje ugyanakkor lecsökken, ami azt eredményezi, hogy a fókuszunk és figyelmünk kizárólag a szeretett személyre korlátozódik, akit ráadásul könnyen irreálisan tökéletesnek láthatunk. Emellett megsokszorozódik az oxitocin is, ami a kötődésért és az erős érzelmi kapcsolódásokért felel.
Leegyszerűsítve elmondható: a teljes világirodalom felét kitevő földöntúli érzést az anyatermészet egy okból hozta létre, ez pedig az utódgondozás. Az ember azért esik szerelembe, hogy legalább arra az időre, amíg a gyermek és az édesanya is a legkiszolgáltatottabb, a férfi minden gondolatát az az egyetlen nő foglalja le, így biztosítva a védelmüket.
Miért legyünk mégis monogámok?
Hivatkozás másolásaBár az emberiség történelme során váltakoztak a monogám és poligám "korszakok" és földrajzilag is változatosak az ezzel kapcsolatos hagyományok, mindennek ellenére mégis a monogámia a legjobb együttélési elv bármely társadalom számára, mégpedig a nukleáris család miatt. Egy erős és stabil nemzet legkisebb építőeleme a nukleáris család: egészséges felnőtt emberek felneveléséhez stabil környezetre és két szülőre van szükség.
Egy válás, bár előfordulhat, hogy valóban szükséges, mégis elképesztő statisztikai hátránynak teszi ki a gyermekeket: 16 százalékkal nő a magatartásbeli probléma azon gyerekek esetében, akiknek a szülei 7 és 14 éves koruk között elváltak, 2-szer nagyobb valószínűséggel élnek szegény körülmények között és bonyolódnak veszélyes vagy meggondolatlan szexuális aktusokba az elvált szülők gyermekei, 8 százalékkal kevesebb eséllyel fejezik be a középiskolát, 12 százalékkal kevesebb eséllyel tanulnak tovább, ha mégis de azt is 11 százalékkal kisebb eséllyel fejezik be, ha elvált háztartásból jönnek. A válás a gyermekek fizikai állapotára nézve is igencsak negatív lehet, hiszen a stressz őket is megviseli, néhány felmérés pedig egyenesen azt állapította meg, hogy többet betegek és több balesetük is van, ha elvált szülők gyermekei.
Egy 2017-es tanulmány megállapította, hogy a váláson keresztül nem ment családok gyermekei feleakkora valószínűséggel szenvednek mentális zavarokban a későbbi életük során, mint azok, akiknek elváltak a szülei. A Torontói Egyetem kutatói pedig arra jutottak, hogy a csonka családból származó férfiak háromszor nagyobb eséllyel követnek el öngyilkosságot felnőtt korukban. Az elvált szülők gyermekei az iskolában is rosszabbul teljesítenek, mint a társaik. Egy több országon is átívelő kutatás arra jutott, hogy az elvált szülők gyermekei általában rosszabb eredményeket érnek el az életben, rosszabb körülmények között élnek és nagyobb valószínűséggel kezdenek bűnözni, mint a nem elvált szülők utódai.
Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!
Kapcsolódó cikkek
- Megszökött a Fővárosi Állatkertből egy prérikutya, videón, ahogy a járókelők terelgetik a riadt állatot Megszökött a Fővárosi Állat- és Növénykertből egy prérikutya csütörtökön. Az esetről egy videó is készült, amelyen látható, hogy a félénk állat a járdára keveredett, de nem igazán tudja, hogy merre menjen.
- Botrány a népszerű magyar fesztiválon; elutazott nyaralni az énekes, mert elfelejtette, hogy fellépése van Vasárnap rendezik meg a Strudlifesztivált Csanáloson, azonban az utolsó pillanatban az esemény programját át kellett szervezniük, mert Hevesi Tamás, a fesztivál fő fellépője megfeledkezett róla, hogy a hét végén koncertje lesz.
- L. L. Junior legújabb interjúja ismét elszabadította a poklot a Fekete Vonat tagjai között Már másfél éve annak, hogy a Fekete Vonatnak örökre vége, a tagok azonban még mindig fújnak egymásra. L. L. Junior egy friss interjúja miatt Beat nagyon kiakadt, üzent is az énekesnek.
- Elképesztő fotón a Gáspár család kisebbik lánya – rá sem ismerni Virágra A Gáspár család kisebbik lánya, Virág ma ünnepli a 22. születésnapját.