Egyre többet tudunk a depresszióról és a szorongásról - de pontosan mit?

Manapság egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek a különböző mentális, más szóval lelki betegségek. Egyre több ember fordul (nagyon helyesen) szakemberhez depresszióval vagy szorongással. De valóban a lelkünk betegségeiről beszélhetünk, vagy az ok ennél összetettebb? 

A depresszió az egyik leggyakoribb az úgynevezett lelki betegségek közül világszerte: az emberiség közel 3 százaléka tapasztalja meg a lélekre nehezedő ragacsos sötétséget élete során. A tudomány jelenlegi álláspontja szerint nem lehet biztosan megmondani, mi okozza a depressziót, ahogy azzal kapcsolatban sincs a kezünkben a Szent Grál, hogy hogyan lehet gyógyítani. 

A betegség kialakulásáért részben a genetika felelős, vannak emberek, akik egyszerűen hajlamosabbak a depresszióra, de az olyan egyedi faktorok is nagyon sokat nyomnak a latban, mint az átélt traumák, a jelenlegi élethelyzet stb. Kezelésére a modern orvostudomány terápiát és különböző kedélyjavító gyógyszereket tud felajánlani.

Számtalan vizsgálatból lehet azonban arra következtetni, hogy a depresszió nem a lélek, hanem sokkal inkább az agy (fizikai) betegsége. 

A depresszióban szenvedő emberek agyáról készült MRI felvételek feketén-fehéren alátámasztották ezt a feltételezést, ahogy a szorongásos betegségekkel kapcsolatban is hasonló a helyzet. A kínai Chengdu-i Szecsuán Egyetemen dolgozó Youjin Zhao több felvételt készített és hasonlított össze, az eredményeket pedig publikálta. 

Tanulmányában azt írja, mindkét betegség elszenvedőinek agyára szinte ugyanaz jellemző: bizonyos területek működése jelentősen lecsökkent, és szignifikáns változásokat lehetett észrevenni a különböző agyi területek aktivitása esetében is. Mint írta, kutatásukban arra jutottak, hogy a depresszió és a szorongás is jelentősen megváltoztatja az agy fiziológiáját. 

Más kutatók hasonló összefüggést véltek felfedezni az agy és ezen állapotok kialakulása között, ők azonban a kamaszkortól indították a vizsgálatot. A Cambridge-i Egyetem tudósai 300, 14 és 24 év közötti fiatal agyát vizsgálták meg: eredményeik szerint jelentős összefüggés van az agy kamaszkori fejlődése és a később kialakuló lelki betegségek között. 

A test egyéb funkciói, mint például a látás, a hallás vagy a mozgás már teljesen kifejlődnek kamaszkorra, ám az agy különböző területei még rengeteget fejlődnek, ezért nagyon nem mindegy, milyen hatások érik a szürkeállományt. A gyerekkori traumák illetve a bántalmazás is kardinális hatással bírhat az ember későbbi pszichés állapotára. 

Néhány amerikai kutató pedig azt állította, kifejlesztettek egy forradalmi metódust, amellyel pontosan lehet dekódolni az agy különböző területeinek aktivitását, sőt, meg is lehet változtatni azokat. Az amerikai Baylor College of Medicine kutatói szerint forradalmasíthatják a depresszió kezelését, első alkalommal sikerült ugyanis pontosan detektálni az érzelmeket az agyban, sőt, a különböző területek stimulálásával mesterségesen meg is lehet változtatni azokat. A kísérlet egyik alanya úgy számolt be a tapasztaltairól, mintha ,,hirtelen mázsás súlyokat vettek volna le a válláról". 

A kutatók azonban hangsúlyozták, egyelőre még nem áll rendelkezésükre annyi adat, hogy elkezdhessék nagyban alkalmazni a kezelést, a procedúra ráadásul drága is. Bizonyos kutatások szerint pedig az agy immunsejtjeinek rendellenes működése is okozhatja például a major depressziót. 

A Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói az agy immunsejtjei, az ún. mikroglia sejtek és a depresszió közti összefüggéseket vizsgálták. A depresszióval kapcsolatban eddig uralkodó nézet szerint az állapotot az agyban végbemenő kémiai folyamatok, bizonyos hormonok és neurotranszmitterek egyensúlyának felborulása okozza, és a gyógyszeres kezelést is ennek megfelelően alakították ki. A gyógyszer azonban sokszor hosszadalmas, sőt nem is mindig hatékony folyamat. 

Az újabb kutatás azonban felfedezte, hogy az agyban található mikroglia sejtek, amelyek a központi idegrendszer aktív immunvédelmének elsődleges és fő forrásai, kardinális szerepet játszhatnak a depresszió kialakulásában. 

Ezek a bizonyos mikroglia sejtek az agysejtjeink 10 százalékát teszik ki, ezek a szürkeállományunk immunitásának legádázabb védelmezői. Felveszik a harcot az agyban megjelenő vírusokkal és baktériumokkal és elősegítik az agysérülések által okozott károsodások helyreállítási és gyógyulási folyamatait is. 

„Az embereken végzett posztmortem agyszöveti vizsgálatok és képalkotó eljárások kimutatták, hogy amikor a mikroglia sejtek szerkezete és funkciója megváltozik, már nem képesek szabályozni a normális agyi és viselkedési folyamatokat, ami depresszióhoz vezethet” – fogalmazott a kutatást vezető Yirmiya professzor. 

Az immunsejtek deformálódását többek között a stressz vagy valamilyen trauma is okozhatja, így azt a legújabb kutatások sem vonják kétségbe, hogy a mentálisan megterhelő időszakok megviselik az embert. Ám úgy fest, ezek a folyamatok szó szerint fizikai változásokat okoznak az agyban, ez manifesztálódik később a közérzetben. 

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!