Megkongatták a vészharangot: súlyos veszély leselkedik a jegesmedvékre a klímaváltozás miatt

Az Északi-sarkvidék felmelegedésével egyre nagyobb a kockázata, hogy a jegesmedvék olyan vírusokkal, baktériumokkal és parazitákkal fertőződnek meg, amelyekkel alig 30 évvel ezelőtt még kisebb valószínűséggel találkozhattak - derült ki egy kutatásból.

A tudósok a Csukcs-tenger környékén - ez a tenger Alaszka és Oroszország között helyezkedik el - élő medvék vérmintáit vizsgálták meg, és ezzel támpontokat kaptak arra vonatkozóan, hogy a jegesmedvék betegségei hogyan függhetnek össze a jégveszteséggel.

Olyan mintákat elemeztek, amelyeket először 1987 és 1994 között gyűjtöttek, majd három évtizeddel később - 2008 és 2017 között - újabb mintákat gyűjtöttek és vizsgáltak meg.

A kutatók megállapították, hogy az újabb vérminták közül lényegesen több tartalmazott olyan kémiai jeleket, amelyek arra utaltak, hogy a medvék öt vírus, baktérium vagy parazita valamelyikével fertőződtek meg - írja a BBC.

A kutatók olyan vírusokat, baktériumokat vagy parazitákat vizsgáltak, amelyek elsősorban a szárazföldi állatokkal hozhatók összefüggésbe, de korábban már észlelték őket tengeri állatokban, köztük olyan fajokban, amelyekre a jegesmedvék vadásznak.

A vizsgálat három évtizedet ölelt fel - mondta Dr. Rode -, "amikor a tengeri jég jelentős csökkenése és a szárazföldi használat növekedése volt tapasztalható [ebben a jegesmedvepopulációban]”.

Az öt kórokozó, amelyek gyakoribbá váltak a jegesmedvékben, két parazita, amelyek toxoplazmózist és neoszporózist okoznak, kétféle baktérium, amelyek nyúlpestist és brucellózist okoznak, valamint a kutyák szopornyicáját okozó vírus.

"A medvék általában eléggé ellenállóak a betegségekkel szemben” 

- magyarázta Dr. Rode. "Általában nem ismert, hogy ez hatással lenne a medvepopulációra, de azt hiszem, ez csak rávilágít arra, hogy a dolgok [az Északi-sarkvidéken] változnak.”

• A világon körülbelül 26 000 jegesmedve maradt, a legtöbb Kanadában. Az Egyesült Államokban, Oroszországban, Grönlandon és Norvégiában is találhatók populációk.
• A Nemzetközi Természetvédelmi Unió a jegesmedvéket a kihalással fenyegetett fajok közé sorolja, és a csökkenésük egyik fő tényezője az éghajlatváltozás.
• A kifejlett hímek akár 3 méter magasra is megnőhetnek, és súlyuk elérheti a 600 kg-ot is.
• A jegesmedvék akár 45 kg zsírt is megehetnek egy étkezés alatt.
• Ezek a medvék erős szaglással rendelkeznek, és akár 16 km távolságból is képesek kiszagolni a zsákmányt.
• Erős úszók, és akár 100 kilométerre is látták már őket a nyílt tengeren. Körülbelül 10 km/órás sebességgel tudnak úszni, ami részben annak köszönhető, hogy mancsaik enyhén úszóhártyásak.

Az Egyesült Államokban a jegesmedvéket a veszélyeztetett fajok közé sorolják; a tudósok szerint a jövőjüket fenyegető legnagyobb veszélyt a tengeri jég élőhelyének folyamatos csökkenése jelenti, amelytől a jegesmedvék függnek, hogy tengeri zsákmányukra lecsaphassanak.

Korábbi kutatások, amelyek során nyakörvkamerákat használtak a medvéken, kimutatták, hogy mivel a medvék az év nagyobb részét a szárazföldön töltik - amikor nincs elérhető tengeri jég, ahonnan vadászni tudnának -, a medvék nem tudnak elegendő kalóriát találni.

Dr. Rode kifejtette, hogy a jegesmedvék csúcsragadozók: "Tanulmányunk azt sugallta, hogy egyes kórokozóknak elsősorban a zsákmányállataikon keresztül vannak kitéve. ehát amit a jegesmedvék kórokozóknak való kitettségében tapasztaltunk, az más fajoknál is tapasztalható változásokra utal".

Az eredményeket a PLOS One tudományos folyóiratban tették közzé.

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!