K. Endre még annál is undorítóbban viselkedett, mint ahogy eddig gondoltuk

Elképesztő részletre derült fény a Novák Katalin bukását okozó kegyelmi ügyben.

A pedofilmosdató bicskei igazgatóhelyettesnek adott elnöki kegyelem botrányának érintettjei közül Novák Katalin és Varga Judit nagy nehezen, de vállalták a felelősséget a történtekért. Balog Zoltán megvárta, míg Bayer Zsolt szólítja fel a távozásra a magyar reformátusok éléről. De előtte még imádkozott egyet a Kossuth Rádióban. 

Aztán két héttel a botrány kirobbanása után a miniszterelnök végre megtörte a csendet és elmondta a véleményét a hatalmas felháborodást keltő kegyelmi ügyről, valamint Novák Katalin és Varga Judit lemondásáról.

Végül a parlament honlapjáról Varga Judit neve eltűnt, mintha ott se lett volna. 

A HVG most elképesztő részletről ír K. Endre ügyében: a kegyelemben részesült K. Endre korábban éppen azzal az indokkal fordult a Kúriához, amely sok esetben visszatarthatja a szexuális bűncselekmények áldozatait attól, előálljanak történetükkel: azt kifogásolta, hogy nem volt ott, amikor az áldozatot kihallgatták. Korábban Renner Erika, a lúgos támadás áldozata is panaszkodott arra, hogy a bíróságon megalázó kérdésekre kellett válaszolnia, újra és újra fel kellett idéznie a szörnyűségeket.

Az elsőfokú bíróság súlyosan megsértette egy személy védelemhez való jogát – a bicskei pedofilügy ezzel az ügyvédi érveléssel került fel másodfokra és végül is ennek a próbálkozásnak lett köszönhető, hogy az egész kegyelmi ügy kiderült.

A Legfőbb Ügyészség, majd a Kúria nem érezte megalapozottnak a kérelmet, a büntetőeljárásról szóló törvény szerint ugyanis “azt a vádlottat, vagy a hallgatóság közül azt, akinek jelenléte a különleges bánásmódot igénylő tanút a kihallgatása során zavarná”, van lehetőség eltávolítani a tárgyalóteremből. Ebben az esetben a tanúnak a “büntetőeljárásban részt vevő más személyhez fűződő viszonya” miatt indokolt volt, hogy K. Endre távollétében hallgassák ki, és a Kúria szerint az is “egyértelmű, hogy a terheltek hatalmukkal, tekintélyükkel, befolyásukkal visszaéltek”, ezért a bíróság döntése “indokolt, a törvénynek megfelelő volt”.

Az azonban, hogy ez egyáltalán felmerült, és jogi érvelésként szerepelt egy beadványban, jól mutatja, milyen nehéz dolguk van az áldozatoknak, amikor bekerülnek az igazságszolgáltatás rendszerébe - írja a HVG.