Elmarad a háború? Úgy tűnik, sem Irán, sem Izrael nem vesztette el a fejét

Az Izrael által bejelentett, Iránra mért csapás korlátozott jellege és a visszafogott iráni reakció azt mutatja, hogy mindkét fél, különösen Teherán, a hetek óta tartó feszültségek után a de-eszkalációra törekszik, de a helyzet továbbra is veszélyesen robbanékony, mondják elemzők.

A Naphire.hu is írt róla, hogy az iráni állami média pénteken robbanásokról számolt be Iszfahán központjában, miközben az amerikai média tisztviselőket idézett, akik szerint Izrael megtorló csapásokat mért fő térségbeli riválisára.

Az állami média jelentése szerint több iráni város felett aktiválódtak a légvédelmi rendszerek, miután az ország hivatalos műsorszolgáltatója szerint robbanások hallatszottak Iszfahán városközpontjának közelében.

Izrael korábban figyelmeztetett, hogy visszavág, miután Irán a hétvégén több száz rakétát és drónt lőtt ki Izraelre. Ezek többségét elfogták.

Irán - a Hamász palesztin terrorszervezet és a libanoni Hezbollah egyik fő támogatója - megtorlásul indította a támadást a damaszkuszi konzulátusa elleni április 1-jei támadásért, amelyet széles körben Izraelnek tulajdonítottak.

Az iráni rakétatámadások után Benjámin Netanjahu miniszterelnök azt mondta, hogy országa fenntartja a jogot az önvédelemre. Korábban Joe Biden közölte, ellenzi az izraeli válaszcsapást (az Egyesült Államok komoly segítséget nyújtott Izraelnek az iráni támadás kivédésében), a New York Times pedig arról írt, hogy Biden telefonhívása állította meg a válaszcsapásra készülő Izraelt.

Az ABC és a CBS News amerikai tisztségviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy a ma reggeli csapásokat Izrael hajtotta végre. A Fehér Ház vagy a Pentagon kommentálta a történteket.

Az iráni állami média péntek reggel a központi Iszfahán tartományban történt robbanásokról számolt be, és a New York Times által idézett iráni tisztviselők szerint a támadást kis drónok hajtották végre, amelyeket valószínűleg Irán területéről indítottak.

Nem volt arra utaló jel, hogy a támadás Irán vitatott atomprogramjának egyik helyszíne ellen irányult volna, noha Iszfahán tartomány köztudottan kulcsfontosságú atomlétesítményeknek ad otthont. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség közölte, hogy iráni atomlétesítményekben nem keletkezett kár.

Eközben az irániak az állami televízióban olyan jelentésekre ébredtek, amelyek láthatóan a csapások hatásának minimalizálására törekedtek, és a riporterek hangsúlyozták, hogy a mindennapi élet a normális kerékvágásban folyik Iszfahán régió központjában. "Nyugalom uralkodik az iráni Iszfahánban, az emberek gúnyolódnak az izraeli támadásról szóló jelentéseken" - írta a Tasnim hírügynökség egy főcímben.

"Úgy tűnik, olyan pillanatban vagyunk, amikor mindkét fél igyekszik kilépni a jelenlegi eszkalációs ciklusból: Izrael egy nagyon korlátozott támadást hajtott végre, hogy demonstráljon némi választ az iráni csapásokra, Teherán pedig jelentéktelennek állította be az incidenst, hogy ne legyen kénytelen válaszolni" - mondta Julien Barnes-Dacey, az Európai Külkapcsolati Tanács közel-keleti és észak-afrikai programjának igazgatója. "Egyelőre egyik fél sem akar közvetlen háborút" - mondta az AFP-nek, de figyelmeztetett, hogy továbbra is fennáll a veszélye egy szélesebb körű konfrontációnak, mivel egyelőre "nem világos", hogy az éjszakai akció az izraeli válaszlépést, vagy csupán annak kezdetét jelenti-e.

A libanoni-izraeli határon továbbra is nagy a feszültség Izrael és a Teherán által támogatott Hezbollah között, és továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy Izrael újabb offenzívát indít a Gázai övezetben, Rafahnál. "Bár lehet, hogy kilépünk ebből a jelenlegi eszkalációs ciklusból, a tágabb értelemben vett regionális háború folytatódik, és [a helyzet] forróbb, mint valaha" - mondta.

Az iráni konzulátus elleni támadás után - amely a New York Times szerint feldühítette Joe Biden elnök kormányát, miután csak az utolsó pillanatban értesült róla - Washington arra szólította fel Iránt, hogy ne támadja meg Izraelt. De az Egyesült Államok a végül bekövetkezett iráni támadás után azt is világossá tette, hogy elvárja szövetségesétől, hogy ne eszkalálja tovább a helyzetet és ne kockáztasson szélesebb körű háborút.

Az Izrael elleni múlt heti iráni támadás nagyszabású jellege ellenére az útnak indított drónok és rakéták elfogása azt jelentette, hogy a kár nagyon korlátozott volt, és nagyon kevés célpont – többek között egy katonai támaszpont – szenvedett károkat.

Egyes meg nem erősített jelentések szerint az izraeli válaszcsapás fő célpontja egy nem nukleáris katonai létesítmény volt Iszfahánban. "Amit hangsúlyozni kell, az a két csapás közötti kvázi szimmetria. Mindkét oldalról bizonyos visszafogottság tapasztalható" - mondta Hasni Abidi, a genfi Arab és Mediterrán Világ Tanulmányok és Kutatások Központjának igazgatója. "Az objektív jelek azt mutatják, hogy az irániak számára ez egy lezárt ügy, és hogy az irániaknak, még inkább, mint az izraelieknek, nem érdekük, hogy ez a feszültség folytatódjon" – tette hozzá, de figyelmeztetett, hogy a kockázatok továbbra is fennállnak, mivel Irán a Hezbollahot és a Hamászt is támogatja jóval saját határain túl. "Nagyon nehéz előre látni az iráni magatartást. Az irániak mindig tudnak válaszolni, nem feltétlenül közvetlenül, hanem a térségbeli szövetségeseiken keresztül" – mondt Hasni Abidi.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a két féllel való kapcsolatfelvétel után azt mondta, hogy Oroszország világossá tette Izrael számára, hogy Irán "nem akar eszkalációt".

Agnes Levallois, a Mediterrán Közel-Kelet Kutató és Tanulmányozó Intézet alelnöke szerint mivel Izrael számára továbbra is a Hamász legyőzése a prioritás a Gázai övezetben, Iránnak sokkal nagyobb érdeke a de-eszkaláció. "Az iráni álláspontot úgy értelmezem, hogy az irániak valóban de-eszkalációt akarnak. Megtették, amit úgy érezték, hogy meg kell tenniük, de nem akarnak ennél tovább menni". "De úgy látom, Izrael az eszkaláció logikájában van, és egyáltalán nem a de-eszkaláció logikájában" - mondta.

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!