Hirdetés

Mi vár most Iránra, valóban lángra gyúlhat az egész Közel-Kelet?

Virág Sára portré Virág Sára

Ki volt Ebrahim Raiszi és mit hagyott hátra a hazájában? Az egykori iráni elnök valaha volt összes áldozatának elégtételt jelenthet a vasárnap bekövetkezett halála, az általa építgetett elnyomó iráni rezsim azonban játszva túléli őt. 

Ebrahim Raiszi egykori iráni elnök nevét már azelőtt megismerhette a világ, hogy 2021-ben sikeresen megnyerte volna az igencsak kétséges tisztaságú választásokat. A később Raiszi elnök ugyanis prominens szerepet töltött be 5000 politikai fogoly kivégeztetésében. Az 1988-ban végrehajtott brutális tömeggyilkosság az iráni teokrácia egy kampányfogása volt: így szerették volna minél inkább megfélemlíteni az állampolgárokat, felkészülni a nyolc éves iraki háború végére valamit az iráni forradalom atyjának számító Ruhollah Khomeini ajatollah halálára. Ebrahim Raiszi áldozatai most elégedettséggel konstatálhatták az elnök halálhírét, az elnyomó iráni rezsim azonban egy karcolást sem szenvedett. 

A 63 esztendős Raiszi hirtelen halála arra kényszerítheti Irán döntéshozóit, hogy improvizáljanak az ország vezetésével kapcsolatban. Az, hogy miként kezelik a váratlanul fellépő hatalmi űrt, döntő jelentőséggel bírhat Irán és a Közel-Kelet jövőjére nézve is. 

Ebrahim Raiszi nem a tehetségének vagy a szorgalmának köszönhette fényes politikai karrierjét, hanem sokkal inkább azon tulajdonságainak, amelyek nélkülözhetetlenek egy teokratikus rendszer számára. Ilyen például a fennálló rend iránt táplált vak lojalitás, a meggondolatlan, nyers brutalitás illetve az államot átszövő vallási és családi hálózatokkal való szoros kapcsolat. Raiszi a klerikális állam hűséges, megbízható szolgája volt, az Iránban tapasztalható agressziónak sokkal inkább a szülöttje, mint a szülője, emiatt azonban a halála után sem fog érdemben megváltozni az iráni politika.

Irán még veszélyesebb lehet?

Hivatkozás másolása

Az ország már a mostanit megelőző időszakban is többször vetemedett majdhogynem meggondolatlan lépésekre: Teherán kompromisszumokra süketen próbálta meg ráerőszakolni a vallási megszorításokat az egyébként is lázongó állampolgárokra és kis híján háborúba kezdtek Izraellel is. Irán felső vezetésétől valószínűleg sok energiát fog igényelni, hogy az új elnök nagyjából zökkenőmentes kiválasztását és beiktatását biztosítsák, főleg a közelmúltban tapasztalható belső zavargások tükrében – jegyezte meg a Politico. Minden valószínűség szerint Ali Khamenei, Irán legfelsőbb vezetője és a biztonsági szolgálatok is ki lesznek élezve ebben a sebezhető helyzetben. Emiatt pedig a világnak fel kell készülnie egy feszült, védekezésképpen pedig még agresszívabb Iránra. 

Ali Khamenei azonban komoly problémákkal szembesül az utódkeresésnél. Korábbi lehetséges utódjait, így Hassan Rouhani korábbi elnököt és Ali Larijani, a parlament korábbi elnökét ellehetetlenítette. A két férfi legnagyobb bűne az volt, hogy néha megkérdőjelezték az ítélőképességét, sőt, olyan is volt, hogy a rendeleteit. Khamenei őket tette felelőssé azért, mert megszületetett a fegyerkorlátozási megállapodás az Egyesült Államokkal, és szerinte ennek volt köszönhető, hogy az amerikaiak végül sikeresen megroppantották az ország gerincét. 

Ali Khamenei sokkal inkább megtalálja a közös hangot a fiatalabb generáció tagjaival, mert ők szintén olyan közegből származnak, ahol iszlám köztársaság megkérdőjelezhetetlen fundamentum. Ezek a férfiak olyan helyeken tanultak, mint például az Imam Sadiq Egyetem, ahol igencsak nagy szerepe van a vallásnak; ők irányítják most a Forradalmi Gárdát és a biztonsági szolgálatokat. Közülük Saeed Jalili vagy Mehrdad Bazrpash jöhet szóba, mint elnök. Ali Khamenei-nek ezen felül azonban a saját utódjáról is gondoskodnia kell. 

A döntés nem csak a köztársaság életben tartásáról, hanem a forradalmi eszme továbbörökítéséről is szól. Irán legfőbb vezetőjének olyan embereket kell keresnie, akik egy tapodtat sem engednek a szabados Nyugati csábításnak – nem úgy, mint Hassan Rouhani. Az egyetlen dolog, amit még rendeznie kell a halála előtt, az a nuleáris fegyverkezés kérdése. Az iráni tudósok valószínűleg már elhárítottak minden akadályt a nukleáris fegyver elől, Khamenei azonban eddig nem akarta átlépni az utolsó, vörös vonalat – írja a lap. Most azonban, miközben a végső döntést fontolgatja, egyre több olyan férfi gyűlik össze körülötte, akik szerint már semmi veszítenivaló ebben a hanyatló világban. 

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés