Halálos hőség tombol a Földön, a tudósok figyelmeztetnek

Folytatódik a rendkívüli globális hőség: a múlt hónapban a világ a valaha mért legmelegebb áprilisát élte át, a tudósok pedig arra figyelmeztetnek, hogy 2024-ben a második egymást követő évben is megdőlhetnek a hőrekordok.

A múlt hónapban a világ a valaha mért legmelegebb áprilisát élte át - derül ki a Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat új adataiból. Ez a 11 egymást követő hónap, amikor a globális hőmérséklet példátlanul magas volt. Az új adatok miatt egyes tudósok ki is adták a figyelmeztetést, hogy nagy esélye van annak, hogy 2024 megdönti 2023-at, ami a valaha mért legmelegebb év lett - írja a CNN. 

A Kopernikusz megállapította, hogy az előző hónap 1,58 Celsius-fokkal volt melegebb az iparosodás előtti áprilisok átlaghőmérsékleténél, és 0,67 Celsius-fokkal melegebb az átlagos 1991 és 2020 közötti áprilisokhoz képest. A brutális hőség hatásai pedig minden eddiginél durvábbak voltak, Ázsia számos területén halálos hőhulámmal küzdött, Bangladesben például bezárták az iskolákat, Vietnamban a rizsföldeken kiszáradtak a növények, Indiában pedig az emberek 43 fokos hőségben szavaztak az legutóbbi választásokon. 

Az óceánok globális hőmérséklete áprilisban szintén rekordot döntött, immár a 13. egymást követő hónapban. Az óceánok felszíni hőmérséklete 21,04 fokot ért el, ami a Kopernikusz adatai szerint a legmagasabb áprilisban mért érték, és csak egy töredékkel maradt el a márciusban felállított általános rekordtól. A tengeri rendszerekre gyakorolt hatás pusztító. Idén tavasszal tömeges korallfehéredés következett be, amelyről a tudósok akkor azt mondták, hogy az eddigi legsúlyosabb lehet.

A példátlan globális felmelegedés hátterében a globális felmelegedés hosszú távú trendje áll –  ezt főként az emberek fosszilis tüzelőanyagok elégetése okozza –, valamint az El Niño, egy természetes éghajlati klímaminta, amely általában melegedést eredményez.

Bár az El Niño most gyengül, de nem meglepő, hogy a világ még mindig példátlan hőséget tapasztal - mondta Zeke Hausfather, a Stripe klímakutatás vezetője és a Berkeley Earth kutatója. Az El Niño tetőzése utáni év általában a melegebb. És bár még mindig hónapról hónapra hőségrekordok dőlnek meg, a határértékek, amelyekkel megdőlnek, kisebbek, mint 2023-ban voltak.

Hausfather becslése szerint 66% az esélye annak, hogy 2024 lesz a legmelegebb év a feljegyzések szerint, és 99% az esélye annak, hogy a második legmelegebb lesz. A jelenlegi legjobb becslések szerint ez alig több mint 1,5 fokkal haladja majd meg az iparosodás előtti szintet - mondta.

Az országok megállapodtak abban, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 fokra korlátozzák. Bár ez nem egyetlen hónap vagy év, hanem évtizedek hosszú távú felmelegedésére vonatkozik, a tudósok szerint ezek az átmeneti túllépések egyértelmű és riasztó jelei a felgyorsuló éghajlatváltozásnak.

A következő hónapok történései segítenek majd a tudósoknak megérteni, hogy a 2023-as váratlanul magas hőmérséklet átmeneti jelenség volt-e, "vagy valami új jel, ami a korábban vártnál gyorsabb felmelegedést eredményezhet” - mondta Hausfather. "Ha a globális hőmérséklet a következő két hónap után a rekordtartományon kívül esik, az vigasztaló jel lesz, hogy az éghajlat egy kicsit kiszámíthatóbban viselkedik" - tette hozzá. De figyelmeztetett, hogy még ha ez meg is történik, a világ még mindig közel 3 fokos felmelegedés felé tart, ami katasztrofális következményekkel járna.

Miközben az olyan természetes éghajlati ciklusok, mint az El Niño, jönnek és mennek, "az üvegházhatású gázok növekvő koncentrációja folyamatosan új rekordok felé tolja a globális hőmérsékletet” - mondta Carlo Buontempo, a Kopernikusz igazgatója.

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!