A Nature-ben megjelent egy tanulmány szerint kimutatható az összefüggés az óraátállítás és a halálozások száma között.
Mint arról beszámoltunk, Magyarországon így dönt a kormány az eltörlésről.
A XX. század nagy háborúja hozta el, a XXI. század új kihívásai pedig nem eresztik – ez a nyári időszámítás, amelynek hatásait a G7 cikke ismertette.
Az első világháború közepén, 1916-ban döntöttek úgy a németek, hogy a széntartalékok minél hatékonyabb felhasználása érdekében 60 perccel előre tekerik az órát – ezt a megoldást aztán a többi hadban álló ország is átvette, majd többségük a háború után kivezette, és csak a hetvenes évek olajválsága hozta vissza a gyakorlatba.
Az elmúlt évtizedek során azonban a technológia annyit fejlődött, hogy az így megspórolható energia végül szinte minimálissá vált, így nem meglepő, hogy egy ponton a döntéshozók is szembesültek a dilemmával, vajon van-e értelme egyáltalán a nyári időszámításnak.
Az átállás minimálisan ugyan, de hatással van az emberi cirkadián ritmusra – a nyári időszámítás során ez negatív, a téli esetében pozitív hatás.
A cirkadián ritmusunk lényegében a belső, biológiai óránk, ehhez igazodik a biokémiai ritmusunk, és ezt a ritmust nagyban befolyásolja a napfény. A tanulmány szerint több módon is bizonyítást nyert már, hogy az óraátállítás a fizikai és mentális egészségre is negatív hatással van, a cirkadián ritmus megzavarásán keresztül.
Összefüggést találtak az infarktus, a sztrók, a közlekedési balesetek, a szívritmus zavarai, sőt az öngyilkosságok kockázatának növekedése és az óratállítás után fellépő cirkadiánritmus-zavar között.
Mivel ezek a halálozási típusok kiemelten nagy számban vannak jelen a halálozási statisztikákban, egyáltalán nem tűnik légből kapottnak az a következtetés, hogy
az óraátállítás kimutatható mértékben dobja meg a halálozási adatokat.
Általánosan megfigyelhető jelenség, hogy a tavaszi időszak beköszöntével a halálozási arány csökken, majd a tél felé közeledve egyre nő.
Amikor egy órával többet alhatunk, látványosan kibillenti a halálozási számok görbéjét, kevesebb haláleset történik az óraátállítást követő két hétben.
Mindez fordítottan igaz a nyári időszámítás kezdetével. Ahogy beköszönt a tavasz, csökkenni kezdenek a halálozási számok, és bár az óraátállítás után sem haladják meg a korábbi értékeket, látható, hogy a trend itt is billen, csak itt éppen a negatív irányba, tehát a halálesetek száma a várhatónál magasabb lett.
Ezekhez az adatokhoz 16 ország halálozási adatait vizsgálták 1998 és 2012 között (tehát itt még nem torzítja az adatokat a Covid-járvány).
A halálozások nagyobb arányban érintik a férfiakat, mint a nőket, korcsoporttól függetlenül, miközben nem meglepő módon az idős korosztályban jelentős a halálozások száma.
Kapcsolódó cikkek
- Ezt a 8 szokást azonnal abba kell hagynod, ha hosszú életet szeretnél Bár az időt nem tudjuk lelassítani, de azért sokat tehetünk, hogy tovább éljünk. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy bizonyos káros szokásainkról lemondjunk.
- Hatalmas a baj: már a bolti tejben is megtalálták a madárinfluenza nyomait A naphire.hu a hét elején számolt be arról, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) figyelmeztetést küldött, ugyanis először találták meg a gyilkos madárinfluenzát a tejben, nagyon magas koncentrációban. Most kiderült: a boltok polcaira is került olyan tej, amelyben kimutatták a vírust.
- Túl vagyunk a nehezén? Meglepő számokat közölt az influenzáról az NNGYK A figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései alapján április 15. és 21. között 9200-an fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel - közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) a honlapján csütörtökön közzétett jelentésében.
- Egyre több embert ér utol a főszereplő-szindróma Manapság, az internet kérlelhetetlen térhódításával párhuzamosan rendre jelennek meg az újabb és újabb fogalmak, "szindrómák", amelyek a közösségi-médiahasználathoz kapcsolódnak. Az énközpontúság fogalma ugyan korábban is létezett már, de a közösségi média és az inluenszerkedés új szintre emelte a jelenséget.