Egy órával kevesebbet alhatunk - hamarosan itt az óraátállítás

Hamarosan ismét át kell állítanunk az órát, ugyanis kezdetét veszi a nyári időszámítás. Március 26-án hajnali két órakor egy órával előre kell tekerni a kismutatót, ami azt jelenti, hogy azon a napon kevesebbet alszunk a megszokottnál.

A HáziPatika cikke szerint jobb felkészülni a jövő vasárnapi óraátállításra, ugyanis nemcsak kevesebbet alszunk miatta, hanem hirtelen nagyot változnak a szervezetünk működési ritmusát alapjaiban befolyásoló fényviszonyok.

Ősztől tavaszig a nap nagyjából déli 12 óra körül delel, és ez tekinthető a természetes álapotban, azonban ahogy áttérünk a nyári időszámításra, reggelente egy órával később érintkezhetünk a természetes fénnyel, esténként pedig egy órával később lesz sötét. Mindez jelentősen megzavarja cirkadián ritmusunkat, amely sajnos nem az óra által mutatott értékekhez igazodik, hanem a fényt követi - részletezték. 

Mint írták, kifejezetten megszenvedik ezt az időszakot az erős szociális jetlaggel küzdő emberek, köztük nagy számban a tinédzserek. A napokig tartó fáradtságon túl ráadásul olyan konkrét veszélyeket is megfigyeltek a területen zajló kutatások során, mint az infarktusveszély fokozódása az óraátállítást követő napokban. Egy finn tanulmány szerint például a nyári időszámítás első két napján 8 százalékkal magasabb a stroke előfordulási gyakorisága.

Svéd kutatók arra jutottak, hogy az első három napban átlagosan 6,7 százalékkal fokozódik a szívroham kialakulásának kockázata, amerikai kutatók pedig hasonló relációban arra hívták fel a figyelmet, hogy kizárólag az óraátállítás utáni hétfőn 24 százalékkal több szívinfarktusos esetet regisztrálnak a tengerentúlon.

Ára van annak, hogy közel nyolc hónapon keresztül később lesz sötét esténként. A kitolódott esti világosság késlelteti az agy melatoninkibocsátását is, a hormonét, amelytől elálmosodunk. Végeredményben így az elalvást is hátráltatja, ami miatt összességében kevesebbet alszunk” – magyarázza a The Conversation oldalán megjelent cikkében Beth Ann Malow, a nashville-i Vanderbilt Egyetem neurológus-gyermekgyógyász professzora.

A professzor szerint a tavaszi óraátállítás utáni héten átlagosan 15-20 perccel alszanak kevesebbet az emberek, amivel összefüggésben állhat az is, hogy több baleset is történik ilyenkor az utakon a statisztikák szerint. Emellett iskolás diákokkal folytatott vizsgálatok azt mutatják, hogy ebben a korosztályban még súlyosabb, átlagosan 30 perc körüli alvásidő-csökkenés jelentkezik a nyári időszámítás során.

Dr. Phyllis C. Zee alvásszakértő szerint az akut panaszokon túl a nyári időszámítás olyan hosszú távú szövődményekkel is kapcsolatba hozható, mint a depressziós epizódok kialakulásának megemelkedett kockázata, az anyagcsere lelassulása és a testsúlygyarapodás, de még a cluster típusú fejfájás is gyakrabban fordul elő az évnek ebben a szakaszában.

Bár a szakértők régóta hangoztatják, hogy a nyári időszámítást meg kellene szüntetni, és  az Európai Parlament a 2010-es évek végén el is kezdett foglalkozni a kérdéssel, egyelőre nem történtek érdemi előrelépések az ügyben. Előbb a koronavírus-pandémia, majd Oroszország ukrajnai háborúja miatt igencsak háttérbe szorult az óraátállítás problémája - jegyezték meg.