Mindent rosszul tudtunk eddig a világunkról? Úgy tűnik, az állatok is tudatosak

Charles Darwint rengetegen tisztelik az evolúció elmélete miatt, azonban azt az elképzelését, miszerint az állatok ugyanúgy tudatosak, mint az emberek, sokáig elutasították. Egészen mostanáig. 

"Nincs alapvető különbség az ember és az állatok között abban a képességünkben, hogy képesek örömöt, fájdalmat, boldogságot és nyomorúságot érezni" - írta Darwin. Ám az a felvetése, hogy az állatok gondolkodnak és éreznek, sok tudós szemében igazi eretnekségnek számított. Az érvelés az volt, hogy az emberi tulajdonságok, érzések és viselkedések állatokra való vetítése nem rendelkezik tudományos alapokkal, és nincs mód tesztelni, hogy mi zajlik az állatok elméjében.

De ha új bizonyítékok merülnek fel arra vonatkozóan, hogy az állatok képesek érezni és feldolgozni a körülöttük zajló eseményeket, ez azt jelentheti, hogy valójában tudatosak? Ma már tudjuk, hogy a méhek tudnak számolni, felismerik az emberi arcokat és megtanulják, hogyan kell használni az eszközöket. Lars Chittka professzor, a londoni Queen Mary Egyetem munkatársa, számos jelentős, a méhek intelligenciájával kapcsolatos tanulmányon dolgozott - írja a BBC. 

"Ha a méhek ennyire intelligensek, akkor talán tudnak gondolkodni és érezni, amik a tudatosság építőkövei" - mondta Chittka, akinek a kísérletei azt mutatták, hogy a méhek viselkedését egy traumatikus esemény megváltoztatja, és úgy tűnik, képesek játszani, kis fagolyókat gurítani, amit élveznek. Ezek az eredmények győzték meg az állatkutatás egyik legbefolyásosabb és legelismertebb tudósát, hogy megtegye ezt az erős, kemény és vitatott kijelentést: "az összes rendelkezésre álló bizonyítékot figyelembe véve elég valószínű, hogy a méhek tudatos lények."

Nem csak a méhekről van szó. Sokan azt mondják, hogy itt az ideje ezt a kérdést újragondolni, mivel új bizonyítékok kerültek elő, amelyek szerintük tengernyi változást jelentenek az állati tudatosság tudományában. Közéjük tartozik Jonachan Birch is, a London School of Economics professzora. "Különböző területek kutatói kezdenek kérdéseket feltenni az állati tudattal kapcsolatban, és kifejezetten elgondolkodnak azon, hogy kutatásaik hogyan kapcsolódhatnak ezekhez a kérdésekhez" - magyarázza Birch. 

Birch professzor szerint a felfedezések nem jelentenek meggyőző bizonyítékot az állati tudatosságra, de összességében elégségesek ahhoz, hogy azt sugallják, hogy "reális lehetőség" van arra, hogy az állatok képesek a tudatosságra.

Ez nem csak az úgynevezett magasabb rendű állatokra, például a majmokra és a delfinekre vonatkozik, amelyek a fejlődés egy fejlettebb szintjét érték el a többi állathoz képest. A csoport szerint ez az egyszerűbb élőlényekre, a kígyókra, a polipokra, a rákokra, a méhekre, esetleg még a gyümölcslegyekre is vonatkozik. Éppen ezért további kutatások finanszírozását kérik annak megállípítására, hogy az állatoknak van-e tudatuk, és ha igen, milyen mértékben.

De egyáltalán mit értünk tudatosság alatt? Nehéz megmondani, hiszen ebben még a tudósok sem tudnak megegyezni. A 17. században René Descartes francia filózofus azt mondta: "gondolkodom, tehát vagyok." Ezek a kijelentések azonban túl sokáig homályosították a dolgokat - legalábbis ezt állítja a Sussexi Egyetem professzora, Anil Seth, aki a pályafutása nagy részében a tudat definíciójával foglalkozott. "Ezt a szentségtelen szentháromság, a nyelv, az intelligencia és a tudatosság egészen Descartes-ig nyúlik vissza" - fogalmazott, hozzátéve némi bosszúsággal, hogy egészen a közelmúltig nem kérdőjelezték meg ezt a megközelítést.

A "szentségtelen szentháromság" áll a 20. század elején kialakult behaviorizmus nevű mozgalom középpontjában. Eszerint a gondolatok és az érzések nem mérhetők tudományos módszerekkel, ezért a viselkedés elemzésekor figyelmen kívül kell hagyni őket. Seth professzor szerint sok állatviselkedés-szakértőt tanítottak erre a nézetre, de ez a nézet kezd utat engedni egy kevésbé emberközpontú megközelítésnek.

"Mivel a dolgokat emberi szemüvegen keresztül látjuk, hajlamosak vagyunk a tudatot a nyelvvel és az intelligenciával összekapcsolni. Csak azért, mert ezek nálunk együtt járnak, nem jelenti azt, hogy általánosságban is együtt járnak" - magyarázta.

Néhányan nagyon kritikusak a tudatosság szó egyes szövegösszegüggésekben történő használatával kapcsolatban. "A terület tele van homályos kifejezésekkel, és sajnos az egyik ilyen a tudatosság" - fogalmazott Stevan Harnad, a Quebeci Egyetem professzora. "Ezt a szót sokan magabiztosan használják, de mindegyikünk valami mást ért alatta, így egyáltalán nem világos, hogy mit jelent" - mondta, hozzátéve, hogy szerinte egy jobb kifejezés az "érzékelés", amely szűkebb értelemben az érzésre való képességet jelenti. "Érezni egy csípést, látni a piros színt, fáradtnak lenni, ezek mind olyan dolgok, amelyeket az emberek éreznek" - mondta.

Mások szerint azonban a tudatosság új, tágabb értelmezése sokat számít. Dr. Monique Udell, az Oregoni Egyetem munkatársa azt mondta: "Ha megvizsgáljuk az egyedi viselkedéseket, például mely fajok ismerik fel magukat a tükörben, hányan képesek előre tervezni vagy emlékezni a múltban történt dolgokra, ezeket a kérdéseket kísérletekkel és megfigyelésekkel tesztelhetjük, és pontosabb következtetéseket vonhatunk le az adatok alapján. És ha a tudatosságot mérhető viselkedések összességeként fogjuk fel, akkor azok az állatok, amelyek sikeresen teljesítették ezeket a feladatokat, rendelkeznek valamivel, amit mi tudatosságnak nevezünk."

"Ez egy sokkal szűkebb meghatározása a tudatosságnak, de a tudomány az eszmék tiszteletteljes ütköztetéséről szól. Fontos, hogy legyenek olyan emberek, akik fenntartásokkal kezelik az ötleteket és kritikusan szemlélik azokat, mert ha nem közelítünk ezekhez a kérdésekhez különböző módokon, akkor nehezebb lesz az előrelépés" - tette hozzá Udell.

De mi a következő lépés? Néhányan azt mondják, sokkal több állatot kellene tanulmányozni, hogy megtudjuk, tudatosak-e ezek az élőlények. "Jelenleg a vizsgálatok nagy részét embereken és majmokon végezzük, és sokkal nehezebbé tesszük a munkát, mint amelyen lehetne, mert nem tanulunk a tudatosságról annak legegyszerűbb formájában" - véli Kristen Andrews, a torontói York Egyetem állati elmék kutatására szakosodott filozófiaprofesszora.

Andrews professzor és sokan mások úgy vélik, hogy az embereken és majmokon végzett kutatás a magasabb szintű tudatosság tanulmányozását jelenti - amely a kommunikáció és az összetett érzelmek átélésének képességében nyilvánul meg -, míg egy polip vagy egy kígyó a tudatosság egy alapszintűbb szintjével is rendelkezhet, amelyet figyelmen kívül hagyunk azzal, hogy nem vizsgáljuk.

Andrews professzor az Állati Tudatosság New York-i Nyilatkozatának egyik fő kezdeményezője volt, amelyhez eddig 286 kutató csatlakozott. A rövid, négy bekezdésből álló nyilatkozat szerint "felelőtlenség" figyelmen kívül hagyni az állati tudat lehetőségét.

"Figyelembe kell vennünk a jóléti kockázatokat, és a bizonyítékokat kell felhasználnunk ezekre a kockázatokra adott válaszainkhoz" - áll a közleményben. Chris Magee az Understanding Animal Research (Állatkísérletek megértése) nevű brit szervezet munkatársa szerint az állatokról már most is azt feltételezik, hogy tudatosak, amikor kísérleteket végeznek rajuk. Az Egyesült Királyságban például a jogszabályok szerint csak akkor szabad kísérleteket végezni az állatokon, ha az orvosi kutatás haszna meghaladja az okozott szenvedést. "Elég bizonyíték van arra, hogy elővigyázatos megközelítést alkalmazzunk" - mondja.

"De sok mindent nem tudunk még, többek között a rákfélékről sem. Nem ismerjük az élettapasztalataikat, vagy akár olyan alapvető dolgokat, hogy mikor pusztulnak el. És ez azért lenne fontos, mert szabályokat kell alkotnunk a védelmük érdekében akár a laboratóriumban, akár a vadonban" - tette hozzá. 

A Birch professzor által vezetett kormányzati felülvizsgálat 2021-ben 300 tudományos tanulmányt értékelt a tízlábúak és a fejlábúak - köztük a polipok, a tintahalak és a tintahalak - érzékenységéről. A csoport úgy találta, hogy erős bizonyíték van arra, hogy ezek az élőlények érzőképesek, mivel képesek megtapasztalni a fájdalom, az öröm, a szomjúság, az éhség, a melegség, az öröm, a kényelem és az izgalom érzését. A következtetések alapján a kormány 2022-ben az állatjóléti törvénybe emelte ezeket élőlényeket.

"A polipok és rákok jólétével kapcsolatos kérdéseket elhanyagolták. A kialakulóban lévő tudománynak arra kellene ösztönöznie a társadalmat, hogy egy kicsit komolyabban vegye ezeket a kérdéseket" - mondja Birch professzor.

Több millió különböző állatfaj létezik, és nagyon kevés kutatást végeztek arról, hogyan élik meg a világot. Tudunk egy keveset a méhekről, és más kutatók kimutatták a tudatos viselkedés jeleit a csótányoknál, sőt a gyümölcslegyeknél is, de még nagyon sok kísérletet kell elvégezni más állatok bevonásával is. 

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!