Teller Ede álma csak 10 hónapig tartott: 70 éve hidrogénbombát robbantottak a szovjetek is
Alig tíz hónapig tartott az Egyesült Államok nukleáris előnye a hidrogénbomba terén, miután 70 éve a szovjetek is kipróbálták a halálos fegyvert.
Az Oppenheimer című film nézői emlékezhetnek arra, hogy az amerikai Manhattan-terv, azaz az atombomba kifejlesztésének programja során Teller Ede már felvetette, hogy a „hagyományos” atombombánál lehetne
egy sokkal pusztítóbb, kétlépcsős nukleáris fegyvert is kifejleszteni.
Végül a Hirosima és Nagaszaki ellen bevetett atombombák után hét évvel, 1952. novemberében tesztelte Amerika az első hidrogénbombát, amelytől azt várták, hogy behozhatatlan vagy legalábbis tartós előnyt biztosít a számukra a nukleáris versenyben a Szovjetunióval szemben.
Ez az előny azonban még egy évig sem tartott. 1953. augusztus 12-én a szovjetek is sikeres hidrogénbomba robbantást hajtottak végre a kazahsztáni szemipalatyinszki kísérleti területen.
A termonukleáris fegyverkísérlet során a magfúzió segítségével korábban elképzelhetetlen mennyiségű energia szabadult fel, mintegy tízszerese a korábbi atomfegyvereknek.
A szovjet hidrogénbomba kifejlesztésében kulcsszerepet játszott Andrej Szaharov, aki a hatvanas évektől kezdve – a végig háborús héjának megmaradt Teller Edével szemben – változtatott saját országának atomprogramjával kapcsolatos álláspontján: fokozatosan megcsömörlött a szovjet rendszertől, és a földalatti demokratikus ellenzék vezéralakjává nőtte ki magát.
Szaharov fellépett a nukleáris energia békés felhasználása érdekében, emiatt
utóbb béke Nobel-díjban is részesült.
Elemzők az 1953-as szovjet robbantásról megjegyzik, hogy végül a fejlesztés más technológia használatával folytatódott, amelyet szintén Szaharov koordinált, és a ma is alkalmazott termonukleáris fegyvert végül két évvel később, 1955. november 22-én próbálták ki.
A Szovjetunió a legnagyobb hatóerejű fegyvert, az ún. Cár-bombát 1961-ben próbálta ki, amelynek hatóereje 100-szorosa volt a hirosimai atombombának.
Ettől függetlenül az 1953. augusztus 12-ei robbanással a Szovjetunió cáfolta az amerikai atomhegemónia elméletét, és közvetve hozzájárult a „kölcsönös nukleáris elrettentés” koncepciójának kialakításához.
Eszerint a halálos megtorlás lehetősége miatt minden fél tartózkodik az első csapás megindításától. Ez elvezetett a fegyverzetellenőrzési tárgyalások megindításához, amelyek
első eredményeként hatvan évvel ezelőtt, 1963-ban megszületett a részleges atomcsend egyezmény, ami a nukleáris kísérleteket a földalatti környezetre korlátozta, csökkentve ezzel a légköri radioaktív szennyezést.
Kapcsolódó cikkek
- Iszonyú botrány robbant ki a Google körül, elképesztő dologgal vádolják a keresőóriást Az amerikai technológiai óriás, a Google „versenyellenes gyakorlatot” alkalmaz az online hirdetésekkel kapcsolatban - állapította meg pénteken a brit versenyfelügyelet egy kétéves vizsgálat előzetes megállapításaiban.
- Ez már több a soknál! Már a privát üzeneteket is moderálja ez a közösségi oldal A változtatást azután vezették be, hogy a közösségi oldal vezérét letartóztatták Franciaországban.
- (18+) Ez a sokak által használt alkalmazás iszonyúan veszélyes a gyerekekre nézve, tele van szexuális ragadozóval A Snapchat az elsődleges platformja az online ragadozóknak, akik „szextorziós” módszerekkel kényszerítik a kiskorúakat, hogy képeket és videókat küldjenek magukról - derül ki egy Új-Mexikóban benyújtott keresetből. Raúl Torrez főállamügyész csütörtökön jelentette be, hogy hivatala egy több hónapos vizsgálatot követően jogi lépéseket tett a Snapchat anyavállalata, a Snap ellen.
- Megyeri Csilla kíméletlenül beleszállt egy egész generációba: "nem akarok általánosítani, csak" A műsorvezetőnő nem fogta vissza magát, kíméletlenül kifejtette gondolatait arról, hogy milyennek tartja a Z generáció tagjait.