Titokban kapott Nobel-díjat a német atomtudós, akinek Oppenheimer a bombát köszönheti
55 éve halt meg Otto Hahn német kémikus, aki felfedezte a maghasadást. Bár Németországban maradt a háború alatt, nem segített Hitlernek megépíteni a náci bombát.
Jómódú frankfurti család legifjabb gyermekeként született 1878-ban. Apja azt szertette volna, ha a családi vállalkozást viszi tovább, de ehelyett Otto már 15 éves korától vegyész akart lenni.
1901-ben doktorált a marburgi egyetemen, majd egy év katonai szolgálat után kémia szakos tanársegédként kezdett ugyanitt dolgozni.
1904-ben Londonba költözött, ott kezdett érdeklődni a radioaktivitás iránt, ami visszatérve Németországba fő kutatási területe lett.
Az elméleti felfedezések mellett azt vizsgálta, hogyan lehet ipari célra felhasználni a radioaktív módszereket.
1934-tól Hahn élénken érdeklődött Enrico Fermi olasz fizikus munkája iránt, aki megállapította, hogy amikor a legnehezebb természetes elemet, az uránt neutronokkal bombázzák, számos radioaktív termék keletkezik.
Ennek nyomán jutott el tudóstársaival együtt négy évvel később a
maghasadás felfedezéséhez.
A felfedezés óriási jelentőségét a tudósok már a II. világháború kitörése előtt felismerték, és a náci Németországban egy csoport alakult a lehetséges katonai fejlesztések tanulmányozására.
Ekkor az üldözés elől már számos európai tudós a tengerentúlra költözött, ahol csatlakoztak a Robert Oppenheimer vezette Manhattan-tervhez,
amely atombomba fejlesztésén dolgozott.
Hahn nagy megkönnyebbülésére azonban a német hatóságok megengedték neki, hogy folytassa saját kutatásait.
Más német topmérnököktől, például a sugárhajtású repülőgépet meg tervező Willy Messerschmittől eltérően Hahn soha nem állt be Hitler és a náci rendszer mögé, emiatt 1944-ben rövid időre le is tartóztatták.
Ennek ellenére a háború után őt és más német atomtudósokat Angliába vittek, ahol kihallgatták őket.
Itt tudta meg utólag azt is, hogy 1944-ben Nobel-díjat kapott.
Hahn saját elmondása szerint mélyen megrendült az 1945-ben Hirosimában és Nagaszakiban bevetett atombomba hírére.
Annak ellenére, hogy közvetlenül nem vett részt a fejlesztésében egyik oldalon sem, úgy érezte, felfedezése hozzájárult a pusztító fegyver megalkotásához.
66 évesen Angliából visszatért Németországba, ahol elismert tudósként bekapcsolódott a nukleáris fegyverek további fejlesztése és tesztelése elleni kampányba. Ahol csak tehette,
az atomenergia békés felhasználása mellett érvelt.
Életének ezt a szakaszát beárnyékolta azonban egyetlen fia, Hanno és menye elvesztése, akik 1960-ban autóbalesetben vesztették életüket.
Feleségével együtt soha nem heverték ezt a megrázkódtatást, és szinte egyszerre hunytak el 1968-ban.
Kapcsolódó cikkek
- Rekordszavazattal támogatták az olvasók az Inspiráló Nőket, Keleti Ágnes életműdíjat kapott Szerda este ötödik alkalommal díjazta a Femcafe.hu az Inspiráló Nőket. A piac meghatározó női portáljának olvasói a hét kategória 3-3 jelöltjére rekordszámú, több, mint 113 ezer szavazatot adtak le. Az Inspiráló Nők Estjén a Magyar Zene Házában adták át a díjakat a nyerteseknek, ahol a jelöltek mellett felvonult a sztárvilág színe-java. A legifjabb és a legidősebb győztes között 89 év a korkülönbség, mivel most először adták át az Inspiráló Nők Életműdíját, amit az ötszörös olimpiai bajnok tornásznak, Keleti Ágnesnek ítéltek, így minden korosztály képviseltette magát a díjazottak között.
- Ennél cukibb videót rég láttunk: 1936 óta kihaltnak hitték, 2021-ben rájöttek, hogy nagyon is létezik az aranyvakond A természet mindig szolgál meglepetéssel: egy évtizedek óta kihalt állatra bukkantak Dél-Afrika nyugati partvidékén.
- Hoppá: együtt fotózták le III. Károlyt és Novák Katalint Dubajban futottak össze, kiderült, miért.
- A főváros egy olyan képpel dicsekedett az utak takarításáról, amelyen egy biciklis éppen elesik a havas úttesten Látszik, hogy szorgalmasan dolgoztak a gépek, de úgy tűnik, mégsem jó ötlet ilyen latyakos időben biciklizni.