Titokban kapott Nobel-díjat a német atomtudós, akinek Oppenheimer a bombát köszönheti
55 éve halt meg Otto Hahn német kémikus, aki felfedezte a maghasadást. Bár Németországban maradt a háború alatt, nem segített Hitlernek megépíteni a náci bombát.
Jómódú frankfurti család legifjabb gyermekeként született 1878-ban. Apja azt szertette volna, ha a családi vállalkozást viszi tovább, de ehelyett Otto már 15 éves korától vegyész akart lenni.
1901-ben doktorált a marburgi egyetemen, majd egy év katonai szolgálat után kémia szakos tanársegédként kezdett ugyanitt dolgozni.
1904-ben Londonba költözött, ott kezdett érdeklődni a radioaktivitás iránt, ami visszatérve Németországba fő kutatási területe lett.
Az elméleti felfedezések mellett azt vizsgálta, hogyan lehet ipari célra felhasználni a radioaktív módszereket.
1934-tól Hahn élénken érdeklődött Enrico Fermi olasz fizikus munkája iránt, aki megállapította, hogy amikor a legnehezebb természetes elemet, az uránt neutronokkal bombázzák, számos radioaktív termék keletkezik.
Ennek nyomán jutott el tudóstársaival együtt négy évvel később a
maghasadás felfedezéséhez.
A felfedezés óriási jelentőségét a tudósok már a II. világháború kitörése előtt felismerték, és a náci Németországban egy csoport alakult a lehetséges katonai fejlesztések tanulmányozására.
Ekkor az üldözés elől már számos európai tudós a tengerentúlra költözött, ahol csatlakoztak a Robert Oppenheimer vezette Manhattan-tervhez,
amely atombomba fejlesztésén dolgozott.
Hahn nagy megkönnyebbülésére azonban a német hatóságok megengedték neki, hogy folytassa saját kutatásait.
Más német topmérnököktől, például a sugárhajtású repülőgépet meg tervező Willy Messerschmittől eltérően Hahn soha nem állt be Hitler és a náci rendszer mögé, emiatt 1944-ben rövid időre le is tartóztatták.
Ennek ellenére a háború után őt és más német atomtudósokat Angliába vittek, ahol kihallgatták őket.
Itt tudta meg utólag azt is, hogy 1944-ben Nobel-díjat kapott.
Hahn saját elmondása szerint mélyen megrendült az 1945-ben Hirosimában és Nagaszakiban bevetett atombomba hírére.
Annak ellenére, hogy közvetlenül nem vett részt a fejlesztésében egyik oldalon sem, úgy érezte, felfedezése hozzájárult a pusztító fegyver megalkotásához.
66 évesen Angliából visszatért Németországba, ahol elismert tudósként bekapcsolódott a nukleáris fegyverek további fejlesztése és tesztelése elleni kampányba. Ahol csak tehette,
az atomenergia békés felhasználása mellett érvelt.
Életének ezt a szakaszát beárnyékolta azonban egyetlen fia, Hanno és menye elvesztése, akik 1960-ban autóbalesetben vesztették életüket.
Feleségével együtt soha nem heverték ezt a megrázkódtatást, és szinte egyszerre hunytak el 1968-ban.
Kapcsolódó cikkek
- Iszonyú botrány robbant ki a Google körül, elképesztő dologgal vádolják a keresőóriást Az amerikai technológiai óriás, a Google „versenyellenes gyakorlatot” alkalmaz az online hirdetésekkel kapcsolatban - állapította meg pénteken a brit versenyfelügyelet egy kétéves vizsgálat előzetes megállapításaiban.
- Ez már több a soknál! Már a privát üzeneteket is moderálja ez a közösségi oldal A változtatást azután vezették be, hogy a közösségi oldal vezérét letartóztatták Franciaországban.
- (18+) Ez a sokak által használt alkalmazás iszonyúan veszélyes a gyerekekre nézve, tele van szexuális ragadozóval A Snapchat az elsődleges platformja az online ragadozóknak, akik „szextorziós” módszerekkel kényszerítik a kiskorúakat, hogy képeket és videókat küldjenek magukról - derül ki egy Új-Mexikóban benyújtott keresetből. Raúl Torrez főállamügyész csütörtökön jelentette be, hogy hivatala egy több hónapos vizsgálatot követően jogi lépéseket tett a Snapchat anyavállalata, a Snap ellen.
- Megyeri Csilla kíméletlenül beleszállt egy egész generációba: "nem akarok általánosítani, csak" A műsorvezetőnő nem fogta vissza magát, kíméletlenül kifejtette gondolatait arról, hogy milyennek tartja a Z generáció tagjait.