Szlovákia a polgárháború szélén?

Szlovákia történelmének talán legsötétebb napjait éli át: a Robert Fico ellen elkövetett brutális merénylet egyszerre világít rá az ország polarizáltságára és vetít előre egy igencsak sötét jövőképet, a háttérben egy polgárháborúval. 

Szlovákia ismét átlépett egy olyan határt, amiről az állampolgárai sose gondolták volna, hogy lehetséges. 2018-ban Ján Kuciak oknyomozó újságíró meggyilkolása sokkolta az országot, aki a munkájáért a saját és a menyasszonya, Martina Kusnírová életével fizetett. Hat évvel később, 2024. májusában pedig a miniszterelnök Robert Fico ellen kíséreltek meg merényletet elkövetni. A politikusra egy kihelyezett kormányülést követően lőttek rá, amikor épp kezet fogni készült valakivel. A sérülései rendkívül súlyosnak tűntek, mert Pozsony helyett a közeli Besztercebányára szállították, majd több mint három órán keresztül műtötték. A politikai paletta ellenzéki szereplői a merénylet után azonnal azt kezdték kommunikálni, hogy véget kell vetni a végzetes megosztottságnak. 

"Véget kell vetni a gyűlöletkeltő retorikának, amelynek eddig nap mint nap tanúi voltunk" – jelentette ki Zuzana Caputová elnök. "Természetesen mindenki nagyon felfokozott érzelmi állapotban van, de rettenetes veszélyes lenne még olajat is önteni a tűzre" – szögezte le Matus Sutaj Estok belügyminiszter. A szlovák kormány képviselői azonban nem bizonyultak partnernek ebben a törekvésben: Lubos Blaha, Fico pártjának tagja azt kiabálta a parlamentben az ellenzéknek címezve: "a miniszterelnök az önök gyűlölete miatt küzd most az életéért". Andraj Danko pedig azzal a kérdéssel fordult az ellenzékhez, most "elégedettek-e" majd hozzátette, hogy eddig volt jó világ az ellenzéki képviselők és médiumok számára, de ez hamarosan megszűnik. Mégis hogyan jutott el Szlovákia odáig, hogy akkora ellentét feszül a liberálisok és konzervatívok, a tolerancia-pártiak és ellenzőik között, hogy a nézeteltéréseket már fegyverrel rendezik? 

A társadalmi megosztottság mindig is komoly problémát okozott az országban. 1989-ben az addigi kommunista ország hirtelen átváltott a kapitalimus egy könyörtelen formájába, mielőtt még elváltak volna a csehektől, akik 75 éven keresztül stabil nemzeti partnerek voltak a korábbi Csehszlovákiában. A hirtelen jött társadalmi változások mindenkit egymás ellen fordítottak: a fiatalt az idős ellen, a várost a falu ellen, a nacionalistát a globalista ellen. 

A fiatal Robert Fico mindössze 25 esztendős volt, amikor a kommunisták elvesztették a hatalmat. 1989 eseményei enyhe sokként érhették: éppenhogy befejezte a jogi egyetemet és belépett a kommunista pártba, amikor az egész addigi rendszer, amiben hitt és amiben képezte magát, kártyavárként összeomlott. Fico később azt állította, hogy nem nagyon volt jelen a 89-es eseményeknél, mert akkoriban az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott és éppen az Egyesült Államokba készült egy tanulmányútra. A fiatal és tehetséges Fico ezután csatlakozott a kommunisták utódpártjához, 1992-ben pedig be is választották a parlamentbe. Bár a 90-es évek nagyrészét Strasbourg-ban töltötte, ahol az Emberi Jogok Európai Bíróságán dolgozott, eléggé sikerült megvetnie a lábát szlovákia belopitikájában ahhoz, hogy 1999-ben megalapítsa "harmadik utas-ként" szocialista pártot, a Smert. A következő negyedszázadban pedig sikerrel uralta a szlovák politikát. 

A 2002-es választásokon mindössze 13,5 százalékot sikerült elérnie, így harmadikként végzett és ezzel ellenzékbe került – nagy csalódására. Az ekkor folytatott kampánya sokakban visszatetszést keltett, mert olyan plakátokkal pakolta tele az országot, amelyeken egy család ül egy padon, meztelen fenékkel, felettük a felirat: "az EU-ba, de nem csupasz fenékkel". A négy évvel későbbi választásokon azonban Robert Fico már 29 százalékkal győzött. 

Robert Fico 2018-ban a harmadik miniszterelnöki ciklusát töltötte, amikor brutálisan meggyilkolták Ján Kuciak oknyomozó újságírót és a menyaszonnyát azért, hogy elejét vegyék a politikai korrupcióról szóló cikke megszületésének. A miniszterelnök akkor összehívott egy sajtótéjákoztatót, ahol egy millió eurónyi jutalmat ajánlott fel annak, aki segít a gyilkos nyomára bukkanni, valamint megvádolta az ellenzéket, hogy ezt a szörnyű eseményt saját önös politikia érdekeikre használják fel – írja a Politico. Robert Fico két héttel később lemondott. 

Robert Fico és több politikai szövetségese – miniszterek, parlamenti képviselők, oligarchák, bírák, magas rangú rendőrök és hírszerző tisztek – ellen is vizsgálat indult korrupció illetve hatalommal való visszaélés vádjában. Robert Ficot 2022 áprilisában szervezett bűnözés vádjával még le is tartóztatták, bár ezeket később aztán ejtették is. Tavaly pedig üstökösként tért vissza a szlovák politikai életbe. Miután 2023-ban megnyerték a szlovák választásokat, Robert Fico kegyetlenül kivéreztette az őt bűncselekménnyel vádoló rendőrség vezetését, megnyirbálta a független médiát, átírta a büntető törvénykönyvet a korrupció büntethetőségének csökkentése érdekében és belengette azt is, hogy a külföldi támogatásból üzemelő civil szervezeteket orosz mintára "külföldi ügynököknek" fogják bélyegezni. 

Miközben Robert Fico az életéért küzdött a műtőasztalon, a szlovák média közzétett egy videót a feltételezett 71 éves merénylőről, amelyen arról beszélt: azért tette, amit tett, mert nem ért egyet a kormány politikájával. A támadás után tartott első sajtótájékoztatón Sutaj Estok belügyminiszter arra szólította fel Szlovákiát, hogy hagyjanak fel az uszítással és a gyűlöletkeltéssel. "Szeretném felszólítani a nyilvánosságot, az újságírókat és minden politikust, hogy hagyják abba a gyűlöletkeltést" – fogalmazott. 

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!