A magyar találmány, amit elbuktunk, pedig még a Rubik-kockánál is híresebb

85 éve jegyezték be Budapesten azt a szabadalmat, amelyből készült eszköz szó szerint a világon minden ember kezében megfordult. 

Magyarország azonban egy fillért sem látott a találmányból, de ezért a példátlan veszteségért a felelősséget nem lehet másra hárítani.

Egy hónappal az első zsidótörvény életbe lépése előtt egy magyar újságíró, Bíró László bejelentette első golyóstoll-szabadalmát a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak.

Az 1938. április 25-én érkeztetett beadvány alapján az új eszköz (ami még töltőtoll néven szerepelt) 

ám az Imrédy Béla által aláírt szégyenletes faji törvény miatt Bíró hamarosan Párizsba ment. 

Egy argentin, Agustín Pedro Justo, akivel már külföldön ismerkedett meg, javasolta neki, hogy költözzön Argentínába. A magyar feltaláló csak a külképviseleten, ahová beutazási engedélyért folyamodott, tudta meg, hogy 

Így veszett el a golyóstoll Magyarország számára. Bíró ugyanis Argentínába való kivándorlása után ott nyújtotta be 1943-ban a továbbfejlesztett szabadalmát, amelynek már része volt a kenődésmentes speciális festék is.

Az első rendszeres eladásra gyártott golyóstollakat 1945-től Eterpen néven árusították. 

Az új íróeszköz – Biropen néven – gyorsan elterjedt az egész világon, és már életében halhatatlanná tette feltalálója nevét.

Ironikus módon a második világháború után Bíró új, választott hazája számos náci háborús bűnös számára is menedéket nyújtott, a leghírhedtebb köztük Adolf Eichmann volt, akit 1960-ban talált meg és szállított Izraelbe a Moszad. 

A találmányt – sok más korszakalkotó eszközhöz hasonlóan – ezúttal is a hadsereg kezdte alkalmazni.

A kémtollak a hírszerzés számára is kedvelt eszköznek számítottak.

Az angol kormány például azért vásárolta meg a szabadalmat, mert a golyóstoll a repülőgépeken nagy magasságokban is működött, nem folyt ki belőle a tinta. 

A szabadalom nyomán a franciák BIC néven részvénytársaságot alapítottak a találmány hasznosítására, a brit Parker cég pedig 1957-ben kezdte meg a golyóstollak forgalmazását.

Bírónak két további találmánya is korszakalkotó lett, bár ezek igazi hasznát is inkább mások aratták le. 

Az egyik az automata sebességváltó, amit a feltaláló még a 1930-as években fejlesztett ki, miután elégedetlen volt 

ami nem tudta gördülékenyen átadni a nagy motorteljesítményt. Befektetőt viszont nem talált hozzá, így az Opel céggel állapodott meg, aminek következtében a jogok a General Motors tulajdonába kerültek. 

A GM vállalta, hogy a feltalálónak öt éven keresztül havi 200 amerikai dollárt utalnak át, gyártani viszont az amerikai cég a saját fejlesztését kezdte 1939-től. 

Szintén Bíró-találmány a háború után – a golyóstoll elvét felhasználva – a golyós dezodor, amit a kozmetikai ipar használt fel. 

A zseniális magyar feltaláló 86 évesen 1985-ben halt meg új hazájában. Születésnapja, szeptember 29-e az Argentin Feltalálók Napja 1986-tól.