85 éve jegyezték be Budapesten azt a szabadalmat, amelyből készült eszköz szó szerint a világon minden ember kezében megfordult.
Magyarország azonban egy fillért sem látott a találmányból, de ezért a példátlan veszteségért a felelősséget nem lehet másra hárítani.
Egy hónappal az első zsidótörvény életbe lépése előtt egy magyar újságíró, Bíró László bejelentette első golyóstoll-szabadalmát a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak.
Az 1938. április 25-én érkeztetett beadvány alapján az új eszköz (ami még töltőtoll néven szerepelt)
magyar világsiker lehetett volna,
ám az Imrédy Béla által aláírt szégyenletes faji törvény miatt Bíró hamarosan Párizsba ment.
![Bíró László sok más zseniális magyar feltaláló és tudóshoz hasonlóan emigrációba kényszerült](https://storage.googleapis.com/naphire/biro-laszlo.inbox800x450.jpg)
Egy argentin, Agustín Pedro Justo, akivel már külföldön ismerkedett meg, javasolta neki, hogy költözzön Argentínába. A magyar feltaláló csak a külképviseleten, ahová beutazási engedélyért folyamodott, tudta meg, hogy
Justo valójában az argentin elnök, aki 1932 és 1938 között volt hivatalban.
Így veszett el a golyóstoll Magyarország számára. Bíró ugyanis Argentínába való kivándorlása után ott nyújtotta be 1943-ban a továbbfejlesztett szabadalmát, amelynek már része volt a kenődésmentes speciális festék is.
Az első rendszeres eladásra gyártott golyóstollakat 1945-től Eterpen néven árusították.
Az új íróeszköz – Biropen néven – gyorsan elterjedt az egész világon, és már életében halhatatlanná tette feltalálója nevét.
Ironikus módon a második világháború után Bíró új, választott hazája számos náci háborús bűnös számára is menedéket nyújtott, a leghírhedtebb köztük Adolf Eichmann volt, akit 1960-ban talált meg és szállított Izraelbe a Moszad.
A találmányt – sok más korszakalkotó eszközhöz hasonlóan – ezúttal is a hadsereg kezdte alkalmazni.
A kémtollak a hírszerzés számára is kedvelt eszköznek számítottak.
Az angol kormány például azért vásárolta meg a szabadalmat, mert a golyóstoll a repülőgépeken nagy magasságokban is működött, nem folyt ki belőle a tinta.
A Royal Air Force már 1944-ben a Bíró-féle golyóstollakat használta.
A szabadalom nyomán a franciák BIC néven részvénytársaságot alapítottak a találmány hasznosítására, a brit Parker cég pedig 1957-ben kezdte meg a golyóstollak forgalmazását.
Bírónak két további találmánya is korszakalkotó lett, bár ezek igazi hasznát is inkább mások aratták le.
Az egyik az automata sebességváltó, amit a feltaláló még a 1930-as években fejlesztett ki, miután elégedetlen volt
Bugatti sportkocsijának mechanikus váltóművével,
ami nem tudta gördülékenyen átadni a nagy motorteljesítményt. Befektetőt viszont nem talált hozzá, így az Opel céggel állapodott meg, aminek következtében a jogok a General Motors tulajdonába kerültek.
A GM vállalta, hogy a feltalálónak öt éven keresztül havi 200 amerikai dollárt utalnak át, gyártani viszont az amerikai cég a saját fejlesztését kezdte 1939-től.
Szintén Bíró-találmány a háború után – a golyóstoll elvét felhasználva – a golyós dezodor, amit a kozmetikai ipar használt fel.
A zseniális magyar feltaláló 86 évesen 1985-ben halt meg új hazájában. Születésnapja, szeptember 29-e az Argentin Feltalálók Napja 1986-tól.
Kapcsolódó cikkek
- Sokkoló kijelentés az állatorvostól: ha ilyen macskája van, Ön nem szereti az állatokat Egy brit állatorvos elárulta, szerinte miért nem tartanának az igazi állatbarátok skót lógófülű macskát.
- Orbán Viktor és Magyar Péter egy helyre utazik - ez áll a háttérben Mindketten Németország felé vették az irányt, az is kiderült, hogy miért.
- Ledobta a bombát az HBO, hamarosan visszatér a magyarok kedvenc sorozata Még be sem mutatták az új évadot, az HBO máris berendelte a harmadikat.
- Lehet, hogy kémkedik utánad a főnököd - így derítheted ki Volt már olyan érzésed, hogy valaki figyel téged? A távmunka korában a munkáltatók új módszereket találtak ki arra, hogy megfigyeljék az alkalmazottakat - akár anélkül, hogy ők észrevennék.