Forradalmi felfedezés: ezzel a módszerrel ki tudjuk védeni a rettegett jojó effektust?

A legújabb kutatások szerint az lehet az oka a rettegett jojó  effektusnak, hogy a szervezet "emlékszik" a kövérség állapotára, emiatt pedig máshogy reagál a táplálékra fogyás után is. A kutatás szerint a sejtek, mivel vissza akarnak térni a "korábbi állapotukba", többet és gyorsabban raktároznak a bevitt táplálékból. 

A fogyás nagyon frusztráló "játék" tud lenni: nagyon gyakran előfordul, hogy egy sikeres fogyókúra után a kilók hamar újra elkezdnek felkúszni, az ember pedig ott találja magát, ahonnan elindult. A jojó-effektust ugyan nem csak egyetlen tényező okozza, egy új kutatás szerint azonban a zsírszövet okozza a fő problémát. A zsír ugyanis úgymond „emlékszik” a korábbi elhízott állapotra, és ebbe az állapotba szeretne visszatérni, ez pedig befolyásolja a táplálék felvételét. A kutatók úgy fedezték fel az úgynevezett "biológiai emlékezet" jelenségét, fogyás előtt és után is megvizsgálták több elhízott ember zsírszövetét. 

A szöveteket aztán olyan emberek zsírszöveteivel is összehasonlították, akik soha nem voltak elhízva. A vizsgálat eredménye alapján az elhízás tartósan megváltoztatta annak a mechanizmusát, hogy a sejtek hogyan reagálnak a táplálékra, akár éveken keresztül. A tesztek során a korábban elhízott emberek sejtjei gyorsabban nőttek, mert gyorsabban szívták fel a tápanyagot. Ferdinand von Meyenn professzor, a Zürichi Szövetségi Technológiai Intézet munkatársa úgy fogalmazott a vizsgálat eredményével kapcsolatban: „A vizsgálat eredménye arra enged következtetni, hogy a testsúly megtartása azért nehéz a kezdeti sikeres fogyás után, mert a zsírsejtek emlékeznek a korábbi elhízott állapotukra és valószínűleg abba akarnak visszatérni. Ezért reagálnak egészségtelenebb módon az újra bevitt cukorra vagy zsírsavakra". 

Az egereken végzett kísérletek szerint a DNS-t körülvevő fehérjében rejlik a kulcs, ezek a változáok ugyanis megváltoztatják a génaktivitást és az anyagcserét is. A tudósok a Nature című folyóiratban publikált tanulmányukban azt írták, hogy a korábban már elhízott egerek ezután gyorsabban híztak, mint a többiek, amikor zsírdús étrendet kaptak, ami az anyagcseréjük fundamentális változására utal. Ez a fajta biológiai emlékezet azonban nem csak a zsírsejtekben van. A tudósok azt gyanítják, hogy az agyunkban is létezik egy olyan mechanizmus, ami azt befolyásolja, hogy az állatok mennyit esznek és mennyi energiát égetnek el. 

Dr. Laura Hinte, a tanulmány egyik szerzője így fogalmazott: „Evolúciós szempontból ennek van értelme. Az emberek és az állatok is védték a testsúlyukat, mert gyakori volt az éhezés.” Angliában a felnőttekközel kétharmada túlsúlyos, globálisan pedig ez a szám több mint egy milliárd ember. Az elhízás a rák második legnagyobb, megelőzhető kiváltó oka. Egy másik kutató, Dr. Daniel Castellano-Castillo úgy fogalmazott, ez némi vígaszt nyújthat a súlyukkal küzködőknek, hogy nem feltétlenül ők tehetnek róla – írja a Guardian. 

David Benton, a Tackling the Obesity Crisis: Beyond Failed Approaches to Lasting Solutions című könyv szerzője szerint akkor hízunk el, ha több kalóriát veszünk be, mint amennyit elégetünk. A diéta akkor lesz sikeres és tartós, ha az életmódváltásunk is. A legtöbb esetben az a baj, hogy a fogyás után az emberek visszatérnek ahhoz az életmódhoz, ami korábban is a probléma forrása volt. 

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!