Tudomány vagy kuruzslás? Újabb kutatás született arról, hogy különbözik-e a konzervatív és a liberális agyszerkezet

Egy új tanulmány megerősítette, hogy a konzervatívok a liberálisokhoz képest valamivel nagyobb amigdalával büszkélkedhetnek, az agy azon részével, amely kulcsszerepet játszik a potenciális fenyegetések felismerésében és az azokra való reagálásban. Az összefüggés azonban messze nem olyan erős, mint azt egy korábbi tanulmány állította.

"A kissé nagyobb amigdala egyszerűen arra világít rá, hogy az agy fokozott érzékenységet mutat a biztonsági szükségletek, valamint a bizonytalanság és a fenyegetettség csökkentése iránt, vagy talán gondosabb feldolgozást végez a negatív ingerekkel kapcsolatban" - fogalmazott a tanulmány szerzője, Diamantis Petropoulos Petalas a New York Postnak. 

Az amigdala körülbelül akkora, mint egy hámozott mogyoró, a konzervatívok és liberálisok közötti különbség pedig nagyjából egy szezámmag méretű - mondta Petalas, hozzátéve, hogy a nagyobb amigdala a géneknek, a környezetnek, vagy valószínűleg a kettő kombinációjának tulajdonítható. "Ez valószínűleg összefügg a nagyobb hajlamossággal a veszély megértése." 

Petalas kutatásának - amelyet csütörtökön tettek közzé a Cell Press iScience folyóiratban - célja az volt, hogy megismételje a University College London 2011-es tanulmányát, amelyet korábban azért kritizáltak, mert csak 90 résztvevője volt. 

Petalas csapata 928, 19-26 éves holland felnőtt agyi felvételeit vizsgálta. A kutatók az agyi adatokat a résztvevők politikai nézeteivel párosították. A önkénteseket megkérdezték társadalmi és gazdasági identitásukról, például arról, hogy hol helyezik el magukat a progresszívtől a konzervatívig terjedő skálán, illetve melyik politikai párttal azonosulnak.

Más kérdések a társadalmi és gazdasági ideológiájukat érintették, például azt, hogy hogyan viszonyulnak a nők és az LMBTQ-jogokhoz, a jövedelmi egyenlőtlenségekhez és a nyereségmegosztáshoz.

"Az ideológiát összetett, többdimenziós terméknek tekintjük, amely magában foglalja a társadalmi és gazdasági kérdésekkel kapcsolatos különböző attitűdöket, valamint a progresszív vagy konzervatív eszmékkel való azonosulást” - mondta Petalas, az American College of Greece politikai pszichológiai és idegtudományi kutatója. "Valójában nem csak a bal- vagy a jobboldalról van szó”.

Petalas azt is elmondta, hogy csapata nem számított arra, hogy a 2011-es tanulmány eredményei megismétlődnek. 

Az Oscar-díjas Colin Firth volt a társszerzője annak a kutatásnak, amelyet „a liberálisok és konzervatívok közötti biológiai különbségek első idegtudományi bizonyítékának” neveztek. Az említett tanulmány megállapította, hogy a liberálisokhoz képest a konzervatívoknál általában nagyobb az amigdala és kisebb az elülső cinguláris kéreg (ACC), amely a hibák felismerésében, az impulzuskontrollban és az érzelmi szabályozásban vesz részt.

Leegyszerűsítve: a konzervatívok számára a biztonság és kiszámíthatóság, a liberálisok számára a kritikai gondolkodás és az érzelmek fölötti kontroll a fontosabb, legalábbis a 2011-es kutatás szerint, amelyet annak túl kicsi mintája miatt kritizáltak sokan. A mostani kutatás azonban jelentősen más eredményekre jutott, mint a 2011-es.

Ezek az eredmények 2011-ben olyan szalagcímeket eredményeztek, mint a "konzervatívok nagy félelemmel rendelkeznek egy agyi tanulmány szerint, vagy "a konzervatívok félős macskák, mondja a tudomány", utalva az amigdala félelem és szorongás feldolgozásában betöltött szerepére. 

"Nem meglepő, hogy az ilyen megállapításokat a polarizáció táplálására [használták]” - mondta Petalas, hozzátéve, hogy "ugyanez a tanulmány azt találta, hogy az ACC nagyobb a liberálisoknál, de gondolom, hogy ebből kevésbé hangzatos szalagcímek születtek. A liberálisok nagy hibaérzékelése gondolom nem túlságosan eladható."

Az új kutatásban Petalas és kollégái nem találtak egyértelmű kapcsolatot a politika és az ACC között, ám a konzervativizmus és az amigdala szürkeállományának mennyisége között találtak összefüggést - bár ez a kapcsolat háromszor gyengébb volt, mint a 2011-es tanulmányban. A kérdés évtizedek óta foglalkoztatja a tudósokat, bővebben itt olvashatnak erről.

A kutatócsoport további kutatásokat sürget az agyszerkezet és a politikai meggyőződések közötti „összetett kapcsolat” feltárására.

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!