Egyre kevesebbet olvasunk híreket, de miért?

Egy globális tanulmány szerint egyre többen fordulnak el a hírektől, mert lehangolónak, könyörtelennek és unalmasnak tartják azokat.

Az Oxfordi Egyetem Reuters Intézetének jelentése szerint világszerte 10-ből csaknem négy ember (39%) mondta azt, hogy előfordul, hogy kerüli a híreket. 2017-ben ez az arány még csak 29% volt. A jelentés szerzői szerint az ukrajnai és közel-keleti háborúk is hozzájárulhattak ahhoz, hogy az emberek ki akarják kapcsolni a híreket - írja a BBC. 

Azt is hangsúlyozzák: a "hírkerülés" jelenleg rekordmagas szinten van. 

A YouGov januárban és februárban 47 országban összesen 94 943 felnőttet kérdezett meg az idei Digitális Hírek jelentéshez. A felmérés egy olyan időszakban készült, amikor világszerte emberek milliárdjai járultak az urnákhoz a nemzeti és regionális választásokon. Bár a választások néhány országban, köztük az Egyesült Államokban is megnövelték a hírek iránti érdeklődést, de a tanulmány szerint továbbra is csökkenő a tendencia. 

Világszerte az emberek 46%-a mondta azt, hogy nagyon vagy rendkívül érdeklődik a hírek iránt - a 2017-es 63%-hoz képest ez a szám is csökkent. Az Egyesült Királyságban pedig 2015 óta csaknem a felére apadt a hírek iránti érdeklődés. 

"A hírek napirendje az elmúlt években különösen nehéz volt. Ott volt a világjárvány és a háborúk, így meglehetősen természetes reakció, hogy az emberek elfordulnak a hírektől, akár a mentális egészségük védelmében, akár egyszerűen csak azért, hogy folytassák az életüket” - mondta Nic Newman, a jelentés vezető szerzője a BBC News-nak.

Newman szerint azok, akik úgy döntenek, hogy elkerülik a híreket, gyakran azért is teszik ezt, mert "tehetetlennek" érzik magukat. "Ezek azok az emberek, akik úgy érzik, hogy nincs befolyásuk a világban zajló hatalmas dolgok felett" - magyarázta, hozzátéve, vannak, akiket egyre inkább eláraszt és összezavar a hírek mennyisége, míg mások a politikától érzik magukat fáradtnak. 

A jelentés szerint a nők és a fiatalabb korosztályok nagyobb valószínűséggel érezték magukat kimerültnek a sok hír miatt. Eközben a hírekbe vetett bizalom továbbra is stabilan 40%-os, de összességében még mindig 4%-kal alacsonyabb, mint a koronavírus-járvány csúcspontján volt - derült ki a felmérésből.

Az Egyesült Királyságban a hírekbe vetett bizalom idén némileg emelkedett, 36%-ra, de továbbra is mintegy 15 százalékponttal alacsonyabb, mint a 2016-os Brexit-népszavazás előtt. 

A jelentés megállapította, hogy a hagyományos hírforrások, például a televízió és a nyomtatott sajtó közönsége az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent, a fiatalabbak inkább az interneten vagy a közösségi médián keresztül tájékozódnak. Az Egyesült Királyságban az emberek majdnem háromnegyede (73%) mondta, hogy online tájékozódik a hírekről, míg a televízió esetében ez az arány 50%, a nyomtatott sajtó esetében pedig mindössze 14%.

A legfontosabb közösségi médiaplatform a hírek szempontjából még mindig a Facebook, bár hosszú távon csökkenő tendenciát mutat. A YouTube és a WhatsApp sokak számára továbbra is fontos hírforrás marad, míg a TikTok egyre népszerűbb, már meg is előzte az X-et. Az emberek tizenhárom százaléka használja a videómegosztó alkalmazást hírekre, szemben az X-et használók 10 százalékával. A TikTok aránya a 18-24 évesek körében globálisan még magasabb, 23%.

E változásokhoz kapcsolódóan a videó egyre fontosabb online hírforrássá válik, különösen a fiatalabb korosztályok körében. A jelentésből az is kiderült,  hogy a rövid hírvideók bírnak a legnagyobb vonzerővel. "A fogyasztók azért fogadják el a videót, mert az könnyen használható, és releváns és vonzó tartalmak széles skáláját kínálja. Sok hagyományos szerkesztőség azonban még mindig a szövegalapú kultúrában gyökerezik, és nehezen tudnak alkalmazkodni a történetmeséléshez" - mondta Newman.

A jelentés szerint a kiadók számára a hírpodcast jelenthet kitörést. Ez azonban rétegműfaj, elsősorban a jól képzett közönséget vonzza. Eközben a jelentés szerint a közvélemény széles körben gyanakvó azzal kapcsolatban, hogy a mesterséges intelligenciát (AI) hogyan lehetne használni a tudósításokban, különösen az olyan hírek esetében, mint a politika vagy a háború. "Az emberek inkább a színfalak mögötti feladatokban, például átírásban és fordításban használják a mesterséges intelligenciát, amely inkább támogatja, mint helyettesíti az újságírókat" - írják. 

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!