A Hamász brutális támadása után újra kirobbant a vita Izraelben az ultraortodox zsidók katonáskodásáról

Az ultraortodox zsidó közösségeket megkímélte a Hamász október 7-i bestiális mészárlása, ráadásul az ultraortoxodok Izraelben mentesülnek a katonai szolgálat alól. Néhány ultraortodox zsidó mégis úgy döntött, hogy lemond erről a vitatott kiváltságról, és belép az izraeli hadseregbe.

Több tucatnyian gyűltek össze egy tel-avivi toborzóiroda előtt, válaszul a hadsereg felhívására, amely mindazokhoz szólt, akiknek a hadsereg hasznát veheti az Izraelt október 7-én megtámadó Hamász elleni háborúban. Az izraeli ultraortodox közösségből a hadsereg tájékoztatása szerint végül 120-an jelentkeztek, akiket támogató missziókra, ápolásra vagy gépjárművezetésre osztanak be. Újságíróknak az izraeli hatóságok nem engedélyezték, hogy beszéljenek az újoncokkal – írja az AFP.

A szám önmagában szerény, de így jelzi, hogy az ultraortodox közösségben is megjelentek a katonáskodással kapcsolatos törésvonalak. Egy, Izrael 1948-as megalapítása óta fennálló megállapodás értelmében azok a zsidó férfiak, akik úgy döntenek, hogy teljes munkaidőben vallási iskolában, jesivában tanulják a Tórát, 26 éves korukig évente halasztást kapnak, majd mentesülnek a katonai szolgálat alól.

A hadsereg egy nemrégiben készült jelentése szerint ez évente mintegy 12 000 fiatal férfinak teszi lehetővé, hogy elkerüljék a kötelező nemzeti szolgálatot, amely egyébként 32 hónapig tartana, valamint a tartalékos szolgálatot, amelyre a leszerelt állampolgárok 40 éves korukig kötelesek. A vallásos nők automatikusan mentesülnek a világi izraeli nőkre előírt 24 hónapos sorkatonai szolgálat alól.

A Hamász bestiális október 7-i támadása során lemészárolt 1400 ember között kevesen, vagy egyáltalán nem voltak a haredi közösség tagjai közül – a haredi az ultraortodoxok héber neve, ami azt jelenti, hogy "remegő", vagyis istenfélő ember.

Az egész éjjel tartó sivatagi rave-parti és a Gáza környéki, alapvetően világi izraeliek által lakott kibucok, ahol az iszlamista fegyveresek civilek százait ölték meg, nem tartoztak ultraortodox zsidók kedvenc helyei közé. A katonai szolgálat alóli mentességük miatt azok között a katonák között sem igen voltak haredi zsidók, akiket a Hamász izraeli területről történő kiszorítása során öltek meg. Ehelyett az ultraortodoxok jótékonysági egyesületekben és különösen a Zaka nevű civil szervezetben tevékenykednek, amely a holttestek azonosításán és a megfelelő zsidó temetések biztosításán dolgozik.

Azon kevés haredi zsidó közül, akik belépnek a hadseregbe, sokan egy olyan egységben szolgálnak, amely a holttestek Hamász fennhatóság alatt lévő területekről történő visszaszerzésére specializálódott, elősegítve, hogy az izraeli áldozatok hozzátartozói el tudják temetni a halottaikat.

Most, hogy az izraeli hadsereg valószínűleg szárazföldi inváziót indít a Gázai övezetben, az ultraortodoxok katonai mentességről szóló évtizedes vita újra fellángolt Izraelben. Az az izraeli lakosság mintegy 12 százalékát kitevő ultraortodox közösség szellemi vezetői az imaélet és a vallásgyakorlás fokozására szólítottak fel a Hamász terrortámadása után.

A háború kitörése előtt az izraeli parlament előtt volt egy törvényjavaslat a haredi zsidók számára biztosított kedvezmények ügyéről. A Benjamin Netanjahu október 7-e előtt hivatalban volt kormányában részt vevő két ultraortodox párt – az izraeli törvényhozás, a Knesszet 120 képviselőjéből 18-at ők adtak – támogatta a miniszterelnök által szorgalmazott, sokat vitatott igazságügyi reformot Netanjahunak a haredik mentességére vonatkozó támogatásért cserébe.

A Hamász Izrael elleni támadása után az ultraortodox közösségen belül is voltak elszigetelt felhívások, hogy a közösség tagjai csatlakozzanak a hadsereghez, és vegyenek részt a háborús erőfeszítésekben. Raphael Kreuzer, a haredi judaizmus modernizáló irányzatához tartozó rabbi azzal botránkoztatta meg az ultraortodox közösség jelentős részét, hogy a jesivák diákjait a hadseregbe való bevonulásra szólította fel. "A mi népünkről van szó, rólunk van szó, cselekednünk kell" - mondta, hozzátéve, hogy a diákoknak követelniük kell, hogy rabbijaik "vegyenek részt a földjük védelmében".

"Nem hiszem, hogy holnap az összes jesivabeli diák belépne a hadseregbe, de ez egy igazi háború... Vallási kötelesség szolgálni és megvédeni a hazát" - mondta az AFP-nek Yosef Taieb, a szefárd ultraortodox Shas párt parlamenti képviselője. "Mindenkinek a maga módján segítenie kell a hadseregnek és az országnak, hogy megnyerje ezt a háborút" - tette hozzá Taieb, aki korábban maga is katona volt.

Az ilyen nézetek azonban messze nem általánosak a haredi közösségben. A közösségi médiában széles körben elterjedtek képek egy magas rangú tisztről, aki meglátogatott egy jesivát, hogy arra buzdítsa a diákokat, hogy tegyék félre a könyveiket és vonuljanak be katonának, csakhogy a rabbik és a diákok megpróbálták elhallgattatni.

"Addig fogom ezt folytatni, amíg 10 000 jesiva-beli diák be nem vonul" - írta a tiszt, Erez Eshel a Makor Rishon című jobboldali újságban.

A hadsereg több lehetőséget kínál a vallásos zsidóknak, lehetővé téve számukra, hogy katonai szolgálatot teljesítsenek anélkül, hogy feladnák életmódjukat. Ennek ellenére csak néhány százan vállalják a kockázatot, hogy közösségük kiközösíti őket. A haredi vezetők túlnyomó többsége pedig továbbra is ellenséges minden olyan kísérlettel szemben, amely a fiataljaik hadseregbe történő bevonására irányul. 

Az egyik rabbi még a Hamász világi áldozatait is kritizálta, akiknek haláláért a hadsereg bosszút akar állni a terrorszervezeten. Yaakov-Tzvi Boshkovski szerint Isten szemében provokáció volt a zsidó szombaton tartott sivatagi rave-buli, amelyre október 7-én a Hamász lecsapott és legalább 260 embert lemészárolt a résztvevők közül.