Hirdetés

Óriási pofont adhatnak a brüsszeli elitnek a fiatal európai szavazók

Virág Sára portré Virág Sára

Több tucat fiatal állampolgár szavazhat most először a hamarosan sorra kerülő európai parlamenti választáson. Az Eurostat adatai szerint több millióan járulnak először az urnákhoz, ez azonban közel sem biztos, hogy az "európai értékeknek" kedvez. 

A városban egy farm, egy egyetem és egy rendőrörs is található, de abban senki nem tud dűlőre jutni, hogy hova kellene tenni a rendőrörsöt. A brüsszeli királyi palota közelében lévő múzeum fülledt alagsorában egy csapat tinédzser arról vitatkozik, hogy mik a prioritások egy olyan városban, amelynek kimerült a költségvetése. A fiatalok már négy politikai pártra oszlottak, az egészségügy, a munkahelyteremtés és az egyenlőség pedig mindannyiuk esetében kiemelt szerepet kapott. "Ugyanabban a városban teljesen értelmetlen felhúzni négy kórházat is" – fogalmazott Elisabeth Goes d'Huart, a Democracity workshop moderátora. "Mindössze 21 vagy, és már nehéz megállapodásra jutni még a saját pártodon belül is" – jegyezte meg az ülés végén. 

Belgiumban kötelező a szavazás, idén először pedig a 16 évesek is élhetnek ezen jogukkal. Június 9-én nem csak a regionális és nemzeti, de az európai parlamenti választáson is voksolniuk kell. A 18 éves Ketsia Djoho Nena azt mondja, már nagyon várja, hogy szavazhasson, bár még nem hozta meg a végső döntést. "Nagyon sok lehetőség van, és jól kell döntenem, mert a szavazatom meghatározhatja a jövőt is" – fogalmazott. 

Az Eurostat adatai szerint idén több millió fiatal fog először részt venni a demokratikus vélemménynyilvánítás ezen rituáléjában. 5,1 millióan Németországban, 4 millióan Franciaországban és 2,8 millióan Olaszországban. Bár azt, hogy pontosan hányan vanna a fiatal szavazók, senki nem tudja megmondani, ha összeadnánk őket, akkor többen lennének, mint a legtöbb uniós ország. Ezt pdig nem szabad félvállról venni. 

2019-ben a fiatal szavazóknak köszönhetően érte el az EP-választáson részt vevők aránya az 50 százalékot, ami 25 éves csúcsnak számított. A fiatalabb generáció azonban még mindig sokkal kisebb valószínűséggel ment el szavazni, mint a szülei vagy a nagyszülei korosztálya – írja a Guardian. 2019-ben a 24 éven aluliak 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy részt vesz a szavazáson, míg ez az 55 plusszos korosztályban 54 százalék volt. Az EU tisztviselői pedig éltetik és szorgalmazzák ezt a gyakorlatot, abban reménykedvén, hogy aki fiatalon rászokik a szavazásra, az később is megtartja "ezt a jó szokását". Az Európai Parlament szavazásra buzdító kampányvideójában idős emberek idézik fel az emlékeiket a második világháborúról és a holokausztról, vagy a prágai tavasz leveréséről és a berlini fal leomlásáról, így mozgosítva a fiatal szavazókat. 

Fiatalság egyenlő európai értékek?

Hivatkozás másolása

A fiatal szavazókat azonban végzetes hiba lenne egyetlen homogén tömbként kezelni. Az oktatás kérdése például az "abszolút" választóvonal, mondja Catherine De Vries, a milánói Bocconi Egyetem politikatudományi professzora. Véleménye szerint hatalmas szakadék tátong az alacsonyabb iskolázottságú férfiak és a magasan képzett nők világnézete és politikai irányultsága között. A professzor emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a fiatalok magas részvételi aránya egyáltalán nem feltétlenül az eredmények "európaiságát" vagy "zöldítését". 

Hiszen több országban is kifejezetten népszerűvé vált a szélsőjobb a fiatalabb szavazók körében. Hollandiában, Franciaországban, Németországban és több közép- és kelet-európai országban is masszív fiatal támogatói bázissal rendelkeznek a szélsőjobbos vagy nacionalista pártok. Bulgáriában a tavaly megkérdezett 18–24 évesek több mint fele, 51 százaléka úgy nyilatkozott, hogy kifejezetten jót tesz az országnak, ha van egy erős vezetője és nem kell parlamenti választásokkal "vesződni". 

Rumena Filipova, az Institute for Global Analytics szófiai agytrösztjének munkatársa úgy fogalmazott a jelenséggel kapcsolatban: "Bulgáriában azt látjuk, hogy a 18 és 34 év közötti, de különösen a 18 és 24 év közötti fiatalok egyáltalán nem demokrácia- vagy nyugatpártiak. Úgy tűnik, hogy továbbra is kiirthatatlanul megvan bennük az oroszbarátság, és a szélsőjobbos nézetekkel is gyakran tudnak azonosulni". De Magarországon és Szerbiában is megfigyelhető egy hasonló tendencia – tette hozzá. Ennek a folyamatnak megfelelő ellenszere lehetne az iskolai "demokrácia-óra", valamint sokkal komolyabban kellene venni a fiatalok aggodalmait. Emellett az is segítene, ha különböző workshopok keretein belül tanulhatnának a demokráciáról és demokratikus folyamatokról. 

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés