Trump egy ősi törvény miatt bukhatja az amerikai választást

A közel 200 éves alkotmánymódosítás szerint nem viselhet közhivatalt, aki „lázadásban vett részt”. Donald Trumpot éppen ezzel vádolják.

Mint arról beszámoltunk, Donald Trump bejelentette indulását a 2024-es amerikai elnökválasztáson, ám váratlan akadályok támadhatnak a kampányával szemben.

Nem csak a rendkívül sikeres floridai kormányzó, Ron Desantis jelenthet gondot a volt elnöknek.

Merrick Garland igazságügyi miniszter ugyanis közölte, hogy különleges tanácsadót nevez ki azoknak a feltételezett bűncselekmények kivizsgálására, miszerint Trump titkos dokumentumokat vitt el a Fehér Házból floridai rezidenciájára.

A vizsgálat kiterjed a volt elnök felelősségének a megállapítására az amerikai Capitoliumban január 6-án kitört zavargással kapcsolatban.

A The Hill című amerikai hetilap szerint az időzítés nem volt véletlen. Garland ugyanis arra hivatkozott, hogy azért „közérdekű a különleges ügyész kinevezése”, mert Trump bejelentette indulását.

„Miért csak akkor ’közérdek’ a különleges jogtanácsos kinevezése, ha Trump indul az elnökségért? Ha bűncselekményeket követett el, nem kellene a főügyésznek amúgy is vádat emelnie ellene?” 

– teszi fel a kérést az amerikai lap, amely szerint a háttérben az lehet, hogy az igazságügyi miniszter – aki az Egyesült Államokban egyben a főügyészi tisztséget is betölti – szeretné megakadályozni Trump indulását és esetleges győzelmét is.

Az amerikai alkotmány tizennegyedik kiegészítése szerint ugyanis nem viselhet közhivatalt az, aki korábban esküt tett az Egyesült Államok alkotmányára, majd „lázadásban vagy lázadásban vett részt az alkotmány ellen".

Ez a jogszabály az amerikai polgárháború után került az alkotmányba, és ha bebizonyosodik Donald Trump felelőssége a Capitoliumnál történt zavargásokban, úgy eltilthatják őt az újbóli hivatalba lépéstől.

Szakértők szerint azonban kérdéses, hogy alkalmazható-e a jogszabály egy volt elnökre. 

A kongresszus utoljára 1919-ben használta ezt az alkotmánymódosítást, amikor megtagadták a képviselői mandátumot egy olyan jelölttől, akit azzal vádoltak, hogy az első világháború idején "segélyt és támogatást nyújtott" Németországnak. 

Hivatalban lévő vagy volt elnökkel szemben azonban soha nem indítottak ezen az alapon eljárást.