A két Lotti írója közvetlen közelről nézte végig, ahogy a nácik elégetik a könyveit

Kilencven éve, 1933. május 10-én lobbantak lángra az első könyvekből emelt máglyák Németországban. Alig négy hónap telt még csak el Hitler hatalomra jutása óta.

- írta Heinrich Heine több mint 100 évvel korábban, 1820-ban.

1933 tavaszán azonban még nem az egyenruhás gárdistáké volt a főszerep, hanem a náci propaganda által felhergelt 

A „dekadens” és a „német szellemmel ellentétes” írók és műveik listázása szinte Hitler hatalomra jutásának napjától megkezdődött. 

A világirodalom jelentős művei tűntek el a könyvtárak polcairól, neves professzorokat fosztottak meg katedráiktól, Thomas Mannt is kizárták a költészeti akadémiáról.

A német egyetemisták diákszövetsége, a Deutschen Studentenschaft (DSt) négyhetes akciót szervezett, Joseph Goebbels náci propagandaminiszter irányításával.

Az április 12-én kezdődött kampány a propaganda minden lehetséges eszközét bevetve próbált hatással lenni az egyetemi ifjúságra.

Az intézményekben bizottságok jöttek létre, amelyek a német szellemet fertőző művek listáját voltak hivatottak összeállítani. 

Németországot ellepték a zsidó szellemiség elleni fellépést és a német nyelv nagyszerűségét 12 tézisben hirdető plakátok.

Az akciósorozat „fénypontjának” a színházi előadásokhoz hasonlóan megkomponált rituális könyvégetéseket szánták.

Május 10-én több városban, köztük Berlinben, a Humboldt Egyetem tövében, az egyetem, az Opera és a Szent Hedvig katedrális által határolt Opernplatzon hatalmas tömeg várta a gondosan előkészített 20 ezer könyv tűzbe vetését. 

Marx, Heinrich Mann, Erich Kästner, Freud, Remarque, Brecht vagy éppen Carl von Ossietzky írásainak 

A május 10-ei országos program sikeresnek bizonyult, az újságok széles köre tudósított róla. A rádiók „élőben” közvetítették a beszédeket, a dalokat és a rituális kántálást a megszámlálhatatlan német hallgatónak.

A „tűzbe vetettek” közül Kästner saját szemével nézte végig könyveinek elégetését az esős barbár estén, az írót fel is ismerték a tömegben, de nem esett bántódása. 

Különös érzés betiltott írónak lenni, aki nem látja többé könyveit a polcokon és a könyvesboltok kirakatában”

 – emlékezett vissza Kästner.

A könyvégetésekkel tűzdelt hónapnak óriási visszhangja volt külföldön. New Yorkban május 10-én több tízezren vonultak az utcára, holland rádiókban a betiltott szerzők műveit olvasták fel. 

Ma az Unter den Lindenről a Bebelplatzra besétálókat két, a macskakövek közé süllyesztett bronztábla emlékezteti a 90 éve történtekre.

A Heine-idézettel díszített táblától pár méterre egy földbe süllyesztett üvegtetős könyvtár látható. Az üres könyvespolcokon pont 20 ezer könyv számára van hely.

Mint arról beszámoltunk, tavaly vihart kavart, amikor egy brit tévécsatorna bejelentette, hogy élő adásban égetik el Hitler festményét. Botrány lett egy amerikai árverésből is, ahol 430 millióért kelt el Hitler órája.