Hirdetés

Eltűnt a Föld színéről az a kínai újságírónő, aki a Covid-19 járvány alatt Wuhanból tudósított

Horváth Fanni portré Horváth Fanni

Még mindig nem tudni, hol tartózkodik az a kínai állampolgárságú újságíró - akit a Covid-19 világjárvány kezdeti napjairól szóló tudósításaiért börtönöztek be -, egy nappal azután, hogy négyéves büntetését követően szabadlábra kellett volna helyezni.

A támogatók szerint nem világos, hogy Zhang Zhan-t valóban szabadon engedték-e - bár jogvédő csoportok szerint a hatóságok valószínűleg nem árulják el a státuszát.

A 40 éves volt ügyvéd egyike azon aktivistáknak, akik Covid-19-es riportjaik miatt kerültek összetűzésbe a kínai hatóságokkal. Néhányukat őrizetbe zárták, míg mások rejtélyes módon eltűntek - írja a BBC.

Emberi jogi csoportok szerint Zhang-t jogtalanul vonták felelősségre, leromlott egészségi állapota miatt pedig többször azonnali szabadon bocsátását követelték.

Aleksandra Bielakowska, a Riporterek Határok Nélkül jogvédője szerint "nagy az aggodalom" Zhang biztonsága miatt, miután elvben szabadon engedték.

"Kínában a munkájuk miatt őrizetbe vett újságírók gyakran még a börtönbüntetésük letöltése után is fogva tartás vagy megfigyelés alatt maradnak" - mondta. "Őszintén szólva úgy gondolom, hogy hamarosan nem kapunk majd friss híreket róla. Valószínűleg megpróbálják majd titkos helyen fogva tartani, vagy egy ideig nem kerülhet a szemünk elé".

Zhang egyik ügyvédje azt mondta a BBC Chinese-nek, hogy "személyes szabadságát továbbra is korlátozni fogják", hozzátéve, hogy mostantól a szüleivel fog élni Sanghajban.

A lap felidézte, hogy Zhang a sanghaji otthonából 2020 februárjában utazott Wuhanba, hogy dokumentálja, mit látott az utcákon és a kórházakban a koronavírus-járvány kezdetén.

Élő közvetítéseit és esszéit széles körben látták a közösségi médiában, és a hatóságok fenyegetései ellenére folytatta a munkáját.

Az egyik élőben közvetített videójában azt mutatta, hogyan rögzítette továbbra is a felvételeket, miközben egy tisztviselő figyelmeztette, hogy "hagyja abba a filmezést, különben dühös lesz".

"Talán lázadó lelkű vagyok... Csak az igazságot dokumentálom. Miért nem mutathatom meg az igazságot?" - mondta egy független filmesnek adott interjúban, amelynek egy részletét a BBC szerezte meg.

"Nem hagyom abba, amit csinálok, mert ez az ország nem mehet visszafelé".

Sokak szerint ez volt az utolsó interjúja, mielőtt őrizetbe vették volna a kínai hatóságok. Zhang több mint 100 videót tett közzé YouTube-csatornáján, a WeChaten és a Twitteren, mielőtt 2020. május 14-én bejelentették eltűnését.

Másnap a hatóságok bejelentették, hogy a sanghaji rendőrség őrizetbe vette. Még ez év novemberében vádat emeltek ellene, és a következő hónapban pedig elítélték.

Zhang a fogva tartás első hónapjaiban éhségsztrájkba kezdett, és ügyvédje akkor azt mondta, hogy kényszerből, csövön keresztül táplálták. Ezután részleges éhségsztrájkot folytatott egészen 2023 júliusáig, amikor is súlya a jelentések szerint mindössze 37 kg-ra csökkent - a fogva tartása előtti súlyának felére.

Az RSF szerint súlyos alultápláltságban, gyomor-bélrendszeri betegségben és alacsony fehérvérsejtszámban szenvedett.

"Zhang Zhan újságíró, aki bátran kockáztatta az életét azzal, hogy tájékoztatta a nyilvánosságot a Covid-19 járvány wuhani kitöréséről, életveszélynek van kitéve, ha nem kap átfogó orvosi kezelést"

- áll a szervezet tavaly szeptemberi nyilatkozatában.

Zhang ügyének jelentősége azon múlik majd, hogy mi történik a szabadon bocsátása után - mondta Jerome Cohen, a kínai jog szakértője.

"A legtöbb szabadon bocsátott emberi jogi aktivistát az elnyomás informális eszközeivel hallgattatják el. Néhányan megpróbálják elhagyni az országot, és sikeresen folytatják a Kínában elkövetett emberi jogi jogsértésekről szóló tudósításokat, de ők kivételek" - mondta Cohen professzor.

Zhang ügyvédje elmondta, hogy a védence családját "gyakran kereste meg" a rendőrség a fogvatartás alatt, és arra utasították őket, hogy ne beszéljenek másokkal az ügyről.

"A független, civil újságírók voltak az egyetlen forrásai a cenzúrázatlan, első kézből származó információknak a kínai Covid-19 járványról. Mivel az államilag ellenőrzött médiától függetlenül dolgoznak, folyamatos zaklatásnak vannak kitéve, mert olyan információkat tárnak fel, amelyeket a kormány inkább elhallgatna" - áll az Amnesty International közleményében.

Amikor a járvány 2020 elején először ütötte fel a fejét, a kínai internetet - annak ellenére, hogy erősen cenzúrázott - elárasztották a kormányzati eltussolást és az egészségügyi rendszer hibáit leíró üzenetek. Az állami cenzúragépezet azonban megduplázta a tempót, hogy elnyomja a példátlan online dühöt.

Számos csatornát elhallgattattak, a posztokat gyorsan törölték, és néhány aktivista, mint például Zhang, figyelmeztetést kapott a hatóságoktól.

A nemzetközileg legismertebbek közé tartozott a bejelentő orvos, Li Wenliang esete, aki megpróbálta figyelmeztetni kollégáit egy "Sars-szerű vírusra".

Dr. Li 2020 februárjában halt meg, miután megfertőződött a Covid-19 vírussal. Később kiderült, hogy "hamis megjegyzésekkel" elkövetett "társadalmi rend megzavarása" miatt nyomozás indult ellene. Halála miatt a közösségi médiát ellepték a támogatásáról szóló bejegyzések, de ezeket a posztokat rövid időn belül letörölték.

A Kommunista Párt legfelsőbb vezetői 2023 februárjában "győzelmet" hirdettek a vírus felett, és "csodálatosnak" nevezték a kormány Covid-19-re adott válaszát.

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés