Valóban veszélyt jelent ránk a TikTok? Emiatt aggódnak sokan

Ahogy azt korábban a Nap Híre is megírta, amennyiben megszavazza az amerikai Szenátus és Joe Biden elnök aláírja azt, akkor India és Afganisztán után az Egyesült Államok a világ harmadik országa lehet, ahol teljesen betiltják a kínai ByteDance által tulajdonolt közösségi oldalt, azaz a TikTokot. Kína azonban nem hagyja annyiban a dolgot és megtámadta az amerikai kongresszusban készülő törvényjavaslatot, ugyanis szerintük az igazságtalan. A TikTok körül egyébként már évek óta húzódik a vita, ugyanis a kínai tulajdonban lévő alkalmazással kapcsolatban többször is biztonsági aggályokra figyelmeztettek a törvényhozók és néhány szakértő is. Az elmúlt években például már számos nyugati ország tisztviselőinek, politikusainak és biztonsági személyzetének megtiltották, hogy a TikTokot a munkahelyi telefonjukra telepítsék. 

De miért állítják azt, hogy a TikTok veszélyes lehet a Nyugatra nézve? Ennek több oka is van, az első például az, hogy a népszerű videómegosztó alkalmazás "túlzott" mennyiségű adatot gyűjt össze a felhasználókról - írja a BBC. A portál felidézte, hogy a kritikusok gyakran vádolják azzal az alkalmazást, hogy hatalmas mennyiségű adatot gyűjt, erre bizonyíttékként pedig gyakran hivatkoznak az Internet 2.0, egy ausztrál kibercég kutatói által 2022 júliusában közzétett kiberbiztonsági jelentésre. A kutatók tanulmányozták az alkalmazás forráskódját, és arról számoltak be, hogy az "túlzott mértékű adatgyűjtést" végez, mint például a tartózkodási hely, vagy hogy milyen konkrét eszközt használnak a felhasználók és azon milyen más alkalmazások találhatók meg. 

A Citizen Lab által végzett hasonló kutatás azonban arra a következtetésre jutott, hogy "más népszerű közösségi médiaplatformokkal összehasonlítva a TikTok is hasonló típusú adatokat gyűjt a felhasználói viselkedés nyomon követésére". Hasonlóképpen állapította meg a Georgiai Technológiai Intézet is, ami szerint "a legtöbb közösségi média és mobilalkalmazás ugyanezt teszi."

A második ok, ami biztonsági aggályokat vet fel az az, hogy a kínai kormány a felhasználók utáni kémkedésre használhatja a TikTokot. Az alkalmazás anyavállalata, a ByteDance már többször is kijelentette, hogy teljesen független a kínai kormánytól, és ha kérnék sem adnának ki adatokat a felhasználókról. A cikkben ugyanakkor megjegyzik, hogy a legtöbben elfogadjuk, hogy a közösségi hálózatokkal "kötött egyezségünk" része a személyes adatok átadása cserébe azért, hogy ingyenesen rendelkezésünkre bocsássák a szolgáltatásaikat. Ezzel együtt elfogadjuk azt is, hogy adatok gyűjtenek rólunk, amit utána arra használnak fel, hogy a felhasználók számára érdekes reklámokat adjanak el a platformjukon. És azt is elfogadjuk, hogy eladják az adatainkat más cégeknek, amelyek az interneten máshol próbálnak hirdetni nekünk.

A kritikusok legfőbb problémája azonban az a TikTokkal kapcsolatban, hogy a pekingi székhelyű ByteDance technológiai óriás tulajdonában van. A Facebook, az Instagram, a Snapchat és a YouTube például mind hasonló mennyiségű adatot gyűjt, de mind amerikai alapítású cégek. Az amerikai törvényhozók - a világ nagy részével együtt - évek óta bíznak abban, hogy az e platformok által gyűjtött adatokat nem használják fel rosszindulatú, a nemzetbiztonságot veszélyeztető célokra.

Donald Trump 2020-as végrehajtási rendelete szerint a TikTok adatgyűjtése potenciálisan lehetővé teheti Kínának, hogy "nyomon kövesse a szövetségi alkalmazottak és vállalkozók tartózkodási helyét, személyes információkból dossziékat építsen zsarolás céljából, és vállalati kémkedést folytasson". Az eddigi bizonyítékok azonban arra utalnak, hogy ez csak elméleti kockázat, de a félelmeket egy 2017-ben elfogadott kínai törvény homályos része táplálja. A kínai nemzeti hírszerzési törvény hetedik cikke ugyanis kimondja, hogy minden kínai szervezetnek és állampolgárnak "támogatnia és segítenie kell" az ország hírszerzési erőfeszítéseit. 

A Georgiai Technológiai Intézet kutatói azzal érvelnek, hogy ezt a mondatot kiragadták a szövegkörnyezetből, és megjegyzik, hogy a törvény a felhasználók és a magáncégek jogait védő kikötéseket is tartalmaz. 2020 óta a TikTok vezetői többször próbálták megnyugtatni az embereket, hogy a kínai alkalmazottak nem férhetnek hozzá a nem kínai felhasználók adataihoz. 2022-ben azonban a ByteDance elismerte, hogy több pekingi alkalmazottja valóban hozzáfért legalább két újságíró adataihoz az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban, hogy nyomon kövesse tartózkodási helyüket, és ellenőrizze, hogy találkoztak-e a TikTok munkatársaival, akiket azzal gyanúsítottak, hogy információkat szivárogtattak ki a médiának. A TikTok szóvivője szerint az adatokhoz hozzáférő alkalmazottakat elbocsátották.

A cég kitart amellett, hogy a felhasználói adatokat soha nem tárolták Kínában, és az amerikai felhasználói adatok számára Texasban, az európai felhasználók adatai számára pedig európai helyszíneken épít adatközpontokat. Az EU-ban egyébként a vállalat sokkal messzebb ment, mint bármely más közösségi hálózat, és független kiberbiztonsági vállalatot vont be, hogy felügyelje az összes adatfelhasználást az európai webhelyein. A TikTok azt állítja, hogy "az európai felhasználók adatai egy speciálisan kialakított védelmi környezetben vannak biztonságban, és csak jóváhagyott alkalmazottak férhetnek hozzájuk, szigorú független felügyelet és ellenőrzés alatt."

A harmadik veszély, amitől sokan tartanak, hogy a TikTok agymosás eszközeként használható. A vállalat azzal érvel, hogy közösségi irányelvei "tiltják az olyan félretájékoztatást, amely kárt okozhat a közösségünknek vagy a szélesebb nyilvánosságnak, ami magában foglalja a koordinált, nem hiteles viselkedésben való részvételt." 2022 novemberében Christopher Wray, a Szövetségi Nyomozó Iroda igazgatója az amerikai törvényhozóknak azt mondta: "A kínai kormány irányíthatja az ajánló algoritmust, amelyet befolyásolási műveletekre lehetne használni." Az állítást azóta többször is megismételték. Ezeket az aggodalmakat tovább szítja, hogy a TikTok testvéralkalmazása, a Douyin - amely csak Kínában érhető el - erősen cenzúrázott, és állítólag úgy tervezték, hogy a fiatal felhasználói bázis számára az oktatási és egészséggel kapcsolatos anyagok vírusszerűvé válását ösztönözze. Kínában minden közösségi hálózatot szigorúan cenzúráznak, és egy sereg "internetrendőr" törli a kormányt bíráló vagy politikai zavargásokat gerjesztő tartalmakat.

A TikTok felemelkedésének kezdetén az alkalmazáson belül nagy visszhangot keltett a cenzúra, ugyanis egy amerikai felhasználó fiókját felfüggesztették, mert a pekingi lkormány muszlimokkal szembeni bánásmódjáról beszélt az északnyugat-kínai Hszincsiangban. A TikTok a nyilvánosság heves visszhangja után bocsánatot kért, és visszaállította a fiókot. Azóta kevés cenzúra-eset történt, kivéve a vitatott moderálási döntéseket, amelyekkel minden platformnak meg kell küzdenie. A Citizen Lab kutatói összehasonlítást végeztek a TikTok és a Douyin között és arra a következtetésre jutottak, hogy a TikTok nem alkalmazza ugyanazt a politikai cenzúrát. "A platform nem érvényesít nyilvánvaló posztcenzúrát" - mondták a kutatók 2021-ben.

A Georgiai Technológiai Intézet  elemzői olyan témákat is kerestek, mint Tajvan függetlensége vagy a kínai elnökkel, Hszi Csin-pinggel kapcsolatos viccek, és arra a következtetésre jutottak: "A TikTok-on az összes ilyen kategóriába tartozó videót könnyen meg lehet találni. Sok közülük népszerű és széles körben megosztott".

A TikTokkal kapcsolatos félelmek tehát elméleti kockázatokról szólnak leginkább. A kritikus szeirnt a TikTok egy "trójai faló": bár ártalmatlannak tűnik, erőteljes fegyvernek bizonyulhat például konfliktusok idején. Az alkalmazást már betiltották Indiában, amely 2020-ban lépett fel az alkalmazás és tucatnyi más kínai platform ellen. A TikTok amerikai betiltása azonban óriási hatással lehet a platformra, mivel általában az USA szövetségesei gyakran követik az ilyen döntéseket.

Ez akkor vált nyilvánvalóvá, amikor az USA sikeresen vezette a kínai Huawei távközlési óriáscég 5G-infrastruktúrában való alkalmazásának megakadályozására irányuló felhívásokat, ugyancsak elméleti kockázatokra hivatkozva. Érdemes persze megjegyezni, hogy ezek a kockázatok egyirányúak. Kínának nem kell aggódnia az amerikai alkalmazások miatt, mivel a kínai állampolgárok hozzáférése már évek óta blokkolva van.

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!