Hirdetés

Miért látjuk egyre többet a sarki fényt? Itt a NASA magyarázata

Garai Kitti portré Garai Kitti

Az utóbbi néhány évben egyre gyakoribb látványossággá vált a sarki fény, ami korábban egy egyszeri eseménynek számított, vagy egy bakancslistás utazást jelentett az északi sarkköre. Csütörtök éjjel az északi fény lenyűgöző színei ismét szabad szemmel láthatóak voltak az Egyesült Államok nagy részén. De nemcsak Amerikában látható egyre többször a különleges jelenség, májusban a magyarokat is elkápráztatta a sarki fény, és legutóbb három nappal ezelőtt, október 10-én csodálhattuk meg a jelenséget a hazánkban. De vajon mi az oka annak, hogy mostanában olyan gyakran látni lehet az északi fényt?

A csillagászok azt mondják, azért látható most jobban az északi fény, vagyis az Aurora Borealis, mert a Nap a 11 éves napciklus maximumán van. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 11 évente, a ciklus csúcspontján a Nap mágneses pólusai megfordulnak, és a Nap aktívvá és viharossá válik. A Földön ez olyan lenne, mintha az északi és a déli pólus minden évtizedben helyet cserélni - írja a BBC. 

"A legcsendesebb idején a Nap a napminimumban van; a napmaximum idején pedig fényes kitörésekkel és napkitörésekkel lángol"  - olvasható a NASA, az amerikai űrkutatási hivatal közleményében. 

A jelenlegi 11 éves ciklus, amely a 25. a feljegyzések 1755-ös kezdete óta, 2019-ben kezdődött, és várhatóan jövőre tetőzik. Ennek eredményeként a közelmúltbeli aktivitást eredményező körülmények még sok hónapig fennállnak.

A napkitörések, amelyek az éjszakai égbolton a szikrázó fények legutóbbi körét okozták, október 8-án kezdődtek, amikor egy hatalmas napfolt kitört a Nap felszínén 93 millió mérföld (150 millió kilométer) távolságban. A kitörés elektromosan töltött részecskék, úgynevezett ionok áramát küldte a Föld felé. Ezt az áramlást napszélnek nevezik. A sarki fényjelenségek akkor keletkeznek, amikor a töltött részecskék a mágneses pólusok körül a Föld légkörében lévő gázokkal ütköznek.

Az ütközés során különböző hullámhosszúságú fényt bocsátanak ki, ami színes, villogó jelenségeket hoz létre az égen. A napciklus e maximális pillanatában a napfoltok száma megnő, ami több koronakidobódást eredményez, amelyek töltött részecskéket küldenek a Földre, és így jön létre a sarki fény. Az északi féltekén a legtöbb ilyen tevékenység az északi sarkkör közelében zajlik.

Ha a naptevékenység erős, ez nagyobb területre is kiterjedhet. A szakértők szerint a Nap általános magas aktivitása és a sok napfolt miatt nagy az esélye annak, hogy az elkövetkező hónapokban több ilyen koronakidobódást kapunk a Föld felé.

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés