Hirdetés

Hogyan ábrázolja Taylor Swift új albuma a modern társkereséssel járó reményvesztettséget?

Horváth Fanni portré Horváth Fanni

Sok rajongót több téma is szíven üthet lehet Taylor Swift legújabb albumáról. Az exektől kezdve, akik átverték őket, a szakítás utáni vigaszevésig. Mindannyian átélték már ezt, akárcsak a popzene jelenlegi legnagyobb szupersztárja.

Swift számára nem idegen, hogy személyes témákról írjon és énekeljen. Ráadásul korántsem ő az első zenész, aki szívfájdalomról, fájdalomról és bánatról énekel.

De a The Tortured Poets Department című lemezén a 34 éves énekesnő rávilágít azokra az egyedi, 21. századi szorongásokra, amelyeket oly sokan megtapasztalnak, amikor randizni kezdenek - írja a BBC.

És sokak szerint az új albumáról a So Long, London című dal a legszívbemarkolóbb, ami a lemez ötödik dala. (Taylor Swift legérzelmesebb dalai a karrierje kezdete óta az ötödik helyet foglalják el az albumain - szerk.).

"Kiborultam, mert hagytad, hogy neked adjam az egész fiatalságomat"

- siránkozik a lány egy olyan számban, amelyről sokan úgy gondolják, hogy volt partneréről, Joe Alwynról szól. Ez pedig az album sarkalatos pillanatának tűnik. Egy annyira nyers pillanat, hogy az ember megtorpan.

Nem számít, hogy Swift világhírű zenész, A-listás barátokkal és hatalmas, milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik. Mindezek mögött ő egy 34 éves nő, aki nagyon is jól érti a szorongást, amit az okoz, hogy a nők sokszor kifutnak az időből, mire megtalálják "az igazit", akivel családot alapíthatnak.

Rebecca Reid, egy harmincas évei elején járó Swiftie a BBC Newsnak elmondta, úgy érezte, mintha a The Tortured Poets Departmentet neki írták volna.

"A So Long, London című dalban, de őszintén szólva szinte minden egyes dalban nagyon sok minden szól arról, hogy valakinek odaadtad a fiatalságodat, és ezt már nem kaphatod vissza"

- fogalmazott és hozzátette, ez egy olyan érzés, amivel nagyon is azonosulni tud. 

Egy másik dalban, a Down Badben Swift arról énekel, hogy "Most rosszul vagyok, a konditeremben sírok".

Ez ismét olyan dalszöveg, ami sokakhoz szól. Hiszen ki ne tapasztalta volna már meg a szakítás okozta depressziót, ami után csak írni tud az ember, miközben próbálja folytatni a mindennapjait?

Más dalokban Swift arról énekel, hogy túlságosan depressziós ahhoz, hogy kimásszon az ágyból, míg a Manuscripts-ben arról énekel, hogy vigasztalásképpen gyerekmüzlit eszik.

Saira Thwaites, aki majdnem 30 éves és elkötelezett Swiftie, minél többet hallgatja a számokat, annál jobban tud azonosulni velük.

"A történetei annyira konkrétak, és valóban összefoglalják a szakítás utáni zsibbadtságot és ürességet" - mondta.

Még akkor is, amikor Swift a színpadon van, rajongókkal körülvéve Eras turnéja során - amely olyan sikeres, hogy milliárdossá tette -, a gyász végig vele marad.

"Összetörve a padlóra zuhantam / Minden porcikám összetört, miközben a tömeg azt skandálta, hogy 'Még'" - énekli az álnokul lendületes I Can Do It With A Broken Heart című dalban.

"[Ez a dal] arról szól, hogy mindenkinek azt mondod, hogy jól vagy, kreatív vagy, és átütő vagy, miközben nem igazán adsz teret magadnak a gyógyulásra vagy a gyászra, pedig erre van szükséged van" - mondja Reid.

"Ismétlem, ez olyasmi, amivel nagyon tudok azonosulni, mert a szakításom utáni első időszakot azzal töltöttem, hogy egyedülálló szülő voltam, és a tévében és a rádióban szerepeltem, könyveket írtam, és mindenkinek azt mondtam, hogy milyen nagyszerű vagyok és milyen boldog, miközben valójában életem egyik legrosszabb traumáját dolgoztam fel éppen".

Helen Brown, a The Independent zenekritikusa szerint "nők egy egész generációja" megtalálta az élete soundtrackjét Swift dalaiban. 

"A gyűrűk és bölcsők megfoghatatlan csábításáról énekelve Swift megfogalmazza azokat a kihívásokat, amelyekkel egy olyan generációnak kell szembenéznie, amely átlagosan öt évvel később házasodik és vállal gyermeket, mint az 1990-es években" - mondta a BBC Newsnak.

"Egyszerre megnyugtató és riasztó belegondolni, hogy Swift még a legtöbb korabeli ember előtt álló pénzügyi kihívások nélkül is átéli a társai randizási kétségbeesését".

"A kortársaihoz hasonlóan számára is túl sok a lehetőség, emellett felteszi magának azt a kérdést is, hogy túl sokat vagy túl keveset vár el magától és a partnereitől" - tette hozzá a kritikus.

A modern randizás történetének elmesélésében Swift sosem fogta vissza magát, amikor az exeiről írt.

Sokan úgy értelmezik legújabb albumát, hogy különösen Alwynról és az 1975 zenekar énekes-dalszerzőjéről, Matty Healyről szól, miközben jelenlegi kedvesét, az NFL szupersztár Travis Kelce-t is érinti az új dalaiban, például a So High School című számban.

Szándékait az album borítója fedi fel, ahol ezt írja Taylor, hogy "ennek a költőnek az arcára vigyor kúszik. Mert a legrosszabb férfiakról írok a legjobban".

Swift és Alwyn 2023 áprilisában szakítottak. Amikor később bejelentette, hogy hamarosan megjelenik az új albuma, a rajongók azonnal találgatni kezdtek, hogy az a szakítással fog-e foglalkozni.

A találgatásokat tovább fokozta, amikor Taylor bejelentette az album címét (The Tortured Poets Department), ami kísértetiesen hasonlít a volt párja, Joe Alwyn és közeli barátja, Paul Mescal WhatsApp-es csoportjának a nevére, a The Tortured Man Clubra.

Taylor a So Long, London című dalban esküvői tervekre utal, amikor arról énekel, hogy "Megesküdtél, hogy szeretsz engem, de hol voltak a bizonyítékok, meghaltam az oltáron a nyomokra várva".

Azt is elárulta, hogy feldúlt volt, amiért el kellett hagynia Londont, ahol Alwynnal élt - hozzátéve, hogy "szerette" a brit fővárost.

Egy másik szám, a But Daddy I Love Him, a feltételezések szerint azt a diskurzust célozza meg, amely szerint Swift és a The 1975 énekesének, Healy-nek a tavalyi, állítólagos, de soha meg nem erősített románcát övezte.

Néhány rajongó csalódást érzett a kapcsolat miatt, mondván, Healy - akit karrierje során nőgyűlölettel és rasszizmussal vádoltak (mindkettőt tagadja) - nem volt megfelelő partner Swift számára. A dalában Taylor visszavág, és kijelenti, hogy

"Inkább felgyújtom az egész életemet, minthogy még egy másodpercet hallgassak ebből a nyavalygásból és siránkozásból / Mondok neked valamit a jó hírnevemről, csak az enyém, hogy meggyalázzam".

De vajon helyes dolog-e nyilvánosan megalázni az exeket? Brown szerint ez "bonyolult kérdés".

"Swift senkit sem nevez meg ezekben a dalokban, és a valós története mindig is összefonódott a fikcióval. Ő egy történetmesélő, aki olyan country zenei hagyományokat követ, amelynek hosszú története van abban, hogy a női sztárok a férfiak rossz viselkedésére hívják fel a figyelmet" - mondta.

"Hozzátenném, hogy bár Swift lehet, hogy szidja az exeit, de mindig elszámoltatja magát. Mivel mindkét exe, akit ezen a lemezen látszólag megszólít, szintén dalszerző, joguk van válaszolni a saját munkájukban [az énekenső vádjaira], és gyanítom, mindketten úgy gondolják, hogy a szerelemben és a költészetben minden megengedett".

A szerelemtől Taylor úgy viselkedik mint egy kisgyermek

Hivatkozás másolása

Nona Uppal, egy másik elkötelezett Swiftie a BBC-nek elmondta, hogy bár a The Tortured Poets Department nagy része a kétségbeesésről és a szívfájdalomról szól, de néhány arra a boldogságra is utal, amit egy új kapcsolatban érez, amivel szintén sokan tudnak azonosulni.

Példaként a már emlegetett So High Schoolt hozza fel, amely az értelmezése szerint Kelce-ről szól, mivel "pillangókról énekel és olyan dolgokat csinálnak, mint a gyerekek, amikor a barátaikkal filmet néznek":

"Szerintem egyszerűen az emberi érzelmek egész spektrumát ragadja meg, ahol a szerelem miatt Taylor úgy viselkedik, mint egy kisgyerek. És számára ez az, amiről a szerelem szól"

- emelte ki Uppal, hozzátéve, hogy "egyszerűen imádom a sebezhetőségnek azt a szintjét, amit megörökít, mert azt hiszem, ez olyasmi, amihez én is elég erősen kötődöm".

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés