210 éve született az egyik legvitatottabb német művész, Richard Wagner, akinek zenéje Adolf Hitlert is inspirálta. Róla kapta nevét a hírhedt orosz zsoldoshadsereg, a Wagner-csoport is.
A Lipcsében született zeneszerző a 19. század meghatározó művésze volt, akit operái mellett újszerű alkotói felfogása is kiemelt kortársai közül.
Kezdetben az irodalom jobban érdekelte, mint a zene: gimnazista korában még tragédiákat is írt. Soha nem tanult rendszerezett formában zenét, a lipcsei Tamás-templom karnagyától leste el a legfontosabb alapokat, olyan sikeresen, hogy 21 éves korára már a magdeburgi városi színház karmestere lett.
Itt meg is házasodott, de a siker sokáig elkerülte, sőt az 1848-as forradalmi megmozdulásban való részvétele miatt el is kellett menekülnie Németországból.
Svájcban telepedett le, ahol elvált, majd újraházasodott, miután elszerette egy zürichi üzletember feleségét.
1861-ben visszatérhetett hazájába. II. Lajos bajor király Münchenbe hívta, és ettől kezdve rendezett, sőt, fényűző körülmények között élt, ám
kicsapongó életvitele annyira felháborította a münchenieket,
hogy onnan is távoznia kellett. Visszaköltözött Svájcba, ahol
Liszt Ferenc leánya, Cosima lett a múzsája.
Wagner nem csak a zenével akart hatni közönségére, hanem operáinak misztikus történeteivel, az előadások látványvilágával és a visszatérő fő motívumoknak a hangsúlyozásával is.
Modern művész volt abból a szempontból is, hogy tudatosan közvetített ideológiát is a műveivel, amelyek a német kultúrkört magasztalták, annak mitológiai gyökereit hangsúlyozva.
Egyik leghíresebb kompozíciója, a Walkürök lovaglása az Apokalipszis most című filmben is szerepel, ahol a légi lovassági század
helikopterre szerelt hangszórókon játssza ezt a zenét egy vietkong falu elleni támadás során.
Közönségétől komoly odaadást várt el: leghíresebb, négy műből álló operaciklusa,
A Nibelung gyűrűje teljes játékideje 15 óra,
míg a „Trisztán és Izolda” előadása önmagában négy órát vesz igénybe.
A Wagner-operákhoz hozzátartozik a monumentális látványvilág, ő maga tervezte a bayreuthi Festspielhaust, ahol kizárólag az ő műveit adják elő évről évre.
Zenei újításai és összművészeti megközelítése nagy hatással volt a későbbi zeneszerzőkre, többek között Gustav Mahlerre, Richard Straussra és Claude Debussyre.
A zenén kívül is meghatározó befolyása volt: Wagner szűk ismeretségi köréhez tartozott többek között Friedrich Nietzsche, és rajongott érte Charles Baudelaire és Paul Verlaine is.
Wagnernek a német nacionalizmussal kapcsolatos nézetei is vitatottak, kifejezetten vállalhatatlan azonban az erőteljes antiszemitizmusa, ami művei mellett olyan írásaiban is megjelenik, mint a „Judaizmus a zenében” című tanulmánya.
Nem véletlen, hogy leghírhedtebb 20. századi rajongója Adolf Hitler volt, aki zenéjét és a tömeghatású előadásait tudatosan beépítette a náci propagandába.
Kapcsolódó cikkek
- Riadót fújtak: ha ilyen PIN-kódot használ, azonnal változtassa meg Nagy veszélynek lehet kitéve, ha könnyű és gyakori PIN-kódot választ magának.
- Elképesztő új funkció jön az iPhone-okra: a szemünkkel irányíthatjuk a telefonunkat Az Apple-felhasználók hamarosan a szemükkel is irányíthatják iPhone-jukat és iPadjüket, miután a technológiai óriás bemutatta termékeinek egy sor új akadálymentesítési funkcióját.
- Kiakadt a leggazdagabb vállalkozó: nem tetszett neki a portréja, ám csúnyán felsült A művészet szubjektív. És bár sok művész vágyik arra, hogy megoszthassa munkáját a világgal, nincs garancia arra, hogy a közönség megérti, vagy akár tetszeni is fog neki.
- Ledobta a rózsaszín atomot Reese Witherspoon, sorozatot készítenek a Doktor Szösziből Reese Witherspoon színésznő azt mondta, hogy "nagyon izgatott" az új Doktor Szöszi előzménysorozat miatt, amelynek premierje jövőre lesz.