Hirdetés

Itt van Orbán Viktor bejelentése, minden magyart érint

Nap Híre portré Nap Híre

A miniszterelnök optimista a következő két év gazdaságpolitikáját illetően; Orbán Viktor hétfőn Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett gazdasági évnyitó rendezvényen azt mondta: adottak a stabil gazdaságpolitika feltételei.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a sikeres gazdaságpolitika két feltétele - a helyzetet kezelni képes pénzügyi tárca és gazdasági minisztérium, valamint a gazdaságpolitika bázisát adó, a kormánnyal jól együttműködő kamarai háttér - adott, ezért optimista az előttünk álló két év gazdaságpolitikáját illetően. Hangsúlyozta: miniszterelnök feladata pedig az, hogy a gazdaságpolitika mögül az egyszerű, józan paraszti megfontolások ne tűnjenek el.

A kormányfő négy ilyen tételt nevezett meg, ami fölött "őrködnie" kell. Az első, "egyszerű paraszti bölcsességnek" azt nevezte: mindig jobb, ha nekünk tartoznak, mint ha mi tartozunk másoknak, a második, hogy mindig többet kell keresni, mint amennyit elköltünk, a harmadik szempont, hogy jobb dolgozni, mint tengeni-lengeni, a negyedik tétel pedig az, hogy mindig jobb, ha mi keresünk másokon, mintha mások keresnek rajtunk. Úgy értékelt: az egyszerű, józan paraszti ész alapján megfogalmazott tételek tekintetében, a gazdasági miniszter és a Pénzügyminisztérium együttműködésének tekintetében és a kamarával való együttműködés tekintetében a stabil gazdaságpolitika feltételei adottak.

Kifejtette: egyelőre egy megörökölt, nagyon magas adósságrátával küzd Magyarország, ami a 2002-es választások elvesztése után 52-53 százalékról ment fel 80 százalék fölé, onnan hozta vissza a kormány, majd a koronavírus-járvány miatt megint fölment, és most megint küzd vele. "A lényeg, hogy oda kell eljutni, (...) hogy a végén mi adjunk kölcsön másoknak, és ne mások adjanak kölcsön nekünk" - hangsúlyozta.

A költségvetési hiányról szólva azt mondta, egyelőre többet költünk, mint amennyit keresünk, a foglalkoztatási adatokkal kapcsolatban pedig azt emelte ki: "ha nem dolgozunk, akkor éhen fogunk halni", ezért minden erőt arra kell összpontosítani, hogy az embereket meggyőzzék, van értelme dolgozni. Értékelése szerint a számok azt mutatják, hogy ezt a kormány nem csinálja rosszul.

Hozzáfűzte: 2020-ig a dolgok "egy elég világos, egyenes, sikeres, emelkedő pályán haladtak", de akkor "beesett" a járvány és az orosz-ukrán háború. Hozzátette: 2020 és 2024 között "visszakapcsolásos" éveket élt meg az ország, most arra lát esélyt, hogy 2024-ben feljebb tud kapcsolni.

A kormányfő szerint a 2020 és 2024 közötti időszakot a reálgazdaság nagyobb baj nélkül túlélte, ennek pedig az az oka, hogy hagyták, hogy az emberek és a vállalkozók is keressenek. Másik okként azt jelölte meg, hogy a kormány "a Nyugatot majmoló, utánzó gazdaságpolitikát primitív képletre lefordító" megközelítés helyett teljes világgazdasági kapcsolatrendszerben kezdett gondolkodni. Miközben a Nyugat megbotlott, az ország gazdasági kapcsolatrendszerének keleti lába továbbra is virágzott - mondta.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy jelenleg a magyar beruházók a negyedik helyen állnak saját országukban, ami megbecsülendő, mert mélyről indultak és ez egy javulási folyamat időközi állomása. A kormányfő azt mondta, felgyorsult a világ gazdasági és politikai térképének átszabása, és a világ nyugati és nem nyugati része homlokegyenest eltérő módon ítél meg mindent. Példaként említette az orosz-ukrán háborút, amelybe szerinte a magyarokat kivéve Nyugat beleugrott, a világ összes többi része viszont nem akar elköteleződni, vagy oroszpárti álláspontot képvisel. A miniszterelnök azt mondta, a tajvani konfliktust is másképp ítéli meg Nyugat és Kelet, és ez kis megszorításokkal igaz a közel-keleti helyzetre is.

Orbán Viktor értékelése szerint ez azt jelenti, hogy a geopolitikai rivalizálás felülírja a piaci logikát is és lényegében a technológiai fejlődést is politikai szempontok határozzák meg. Közölte, nem mindegy, hogy a vita hogyan zárul: az egyik lehetőség, amelynek erős szószólói vannak Nyugat-Európában, az a decoupling, vagyis hogy a Nyugat válassza le magát a világgazdaság többi részéről és azt próbálja megvédeni, mert a Kelettel ráváró verseny azzal fenyeget, hogy elveszíti a saját maga uralta területeket, akár belső piacait is.

Hozzátette: a másik gondolkodásmód alapján - amelyet a Nyugat és a Kelet összekapcsolásával, konnektivitással jellemzett - igaz, hogy a Nyugat teret veszt, de ennek az az oka, hogy nem versenyképes, mert ha az lenne, akkor nem politikai eszközökkel akarná megállítani a keletiek előretörését, hanem gazdasági versenyben.

 Elmondta, Európa nem is nagyon hiszi el magáról, hogy képes a termelékenység, hatékonyság érdekében olyan belső változásokat elindítani, amely a nyugati vállalkozók versenyképességét a keletiek szintjére emeli.

Orbán Viktor közölte, ha visszatér a hidegháború, vagyis szétválasztás lesz, akkor Kelet és Nyugat határa Magyarország keleti határánál fog húzódni, a "nyugati világ tulajdonképpen senkit sem érdeklő, félhomályos, poros perifériája leszünk". Ha együttműködés van, kereskedelem, akkor Magyarország két világ között van, egy olyan országként, ahol mind a két világ megtalálja saját lehetőségét - magyarázta, hozzátéve: a magyar gazdaságpolitika "arra fogad", hogy sikerül fenntartani a két világ közötti állapotot.

Hozzátette: világos, hogy Magyarország a Nyugat része, de nem választja le magát a világ keleti részéről sem. Az ország tagja a Türk Tanácsnak, együttműködik Kínával, az oroszokkal való gazdasági együttműködést sem akarja feladni, csak azokban az esetekben, ahol ezt az európai szankciók kizárják - mondta.

Orbán Viktor szerint adottak a stabil gazdaságpolitika feltételei

Hivatkozás másolása

Orbán Viktor szólva Magyarország profitegyenlegéről azt mondta: javul, de nem megfelelő. Ma Magyarországon a külföldiek a megtermelt profitból 4-6 milliárd eurót kivisznek, azonban profitkiviteli tilalommal nem lennének beruházások - vezette le. A miniszterelnök szerint egyetlen módon nincs baj ezzel a nyitottsággal, ha a magyar vállalkozások külföldi befektetéseivel termelnek annyi profitot, amely hazahozza ezt a mértéket. Elmondta: ma átlagban 1,3-1,5 milliárd eurót hoznak a külföldi befektetések, ehhez hozzászámolva a többletet jelentő 1-1,5 milliárd eurós uniós transzfereket, akkor mintegy hárommilliárd euró van itt, míg 4-6 milliárd ott.

A jövő szempontjából Orbán Viktor a legfontosabbnak azoknak a nemzeti holdingoknak támogatását nevezte, amelyek képesek arra, hogy külföldön profitot termeljenek és hazahozzák, kiegyenlítve a profitegyenleget, utalva a Molra, az OTP-re, valamint az ingatlanok, az infokommunikáció és a hadiipar területére. Ha van finanszírozás és kifektetési támogatás, valamint vannak vállalkozók versenyképes termékekkel és szolgáltatásokkal, azoknak beruházni kell, különben sohasem fog helyreállni a profitegyenleg, és mindig marad egy "meglopottság-, egy kizsákmányoltságérzés bennünk" - jegyezte meg a miniszterelnök.

A 6,5 százalékosra emelkedett költségvetési hiány csökkentéséről azt mondta: sok szempontot kell kombinálni, amikor ennek ütemezését megalkotják, mert a kormány nem akarja, hogy a gazdasági fejlődés megálljon, nem akar forrásokat kivonni a gazdaságból, kockáztatni a már elért életszínvonalat, illetve visszalépni a gyermektámogatási és a rezsitámogatási rendszerből. Varga Mihály pénzügyminiszter szavait megerősítve közölte: a kormány szándéka, hogy 2024-ben a 6,5 százalékos hiányt 4,5-re mérsékelje, a rákövetkező évben 3,7 százalékra, majd azt követően 2,9 százalékra. Arra is felhívta a figyelmet: az Európai Unió a koronavírus-járvány utáni "ziláltságból" most tér vissza a szabályozott gazdasági működéshez, és az uniós pénzügyminiszterek tanácsa szerint négy évet adnak majd arra, hogy minden ország ismét tartsa a 3 százalék alatti költségvetési hiányt és a 60 százalék alatti államadósságot.

 Jelezte: ha Magyarországnak nem sikerülne három év alatt valamilyen okból tartania az említett ütemet, még mindig marad "egy pufferév", hogy európai uniós retorziók és szankciók kockázata nélkül ezt megtegye. Ez a célkitűzés véleménye szerint lehetséges, bár megjegyezte azt is, hogy minden "európai nagykapun van egy kiskapu", hiszen ha egy ország komoly strukturális reformokat vállal, akkor hét éve van arra, hogy visszatérjen. Ugyanakkor "mi nem bízunk annyira a brüsszeliekben, hogy erre építsük a költségvetési stratégiánkat, úgyhogy maradjunk egyelőre ennél a 3+1 tartalékéves megoldásnál".

A kormányfő beszéde azt is felvetette: válaszolni kell arra a kérdésre is, mi van akkor, ha a "tétjeink nem jönnek be", azaz sem Amerikában, sem Brüsszelben nem az történik, amit a kormány szeretne és ha a költségvetés hiányát is lassabban tudják csökkenteni.  Kijelentette: elvből nem készítenek B-terveket, de egy ilyen helyzetre fel kell készülni, csak nem tervekkel, hanem habitussal. Felidézte egy, az 1848-49-es szabadságharcról szóló könyvben olvasottakat, ahol a székely területeken a parancsnoknak azt jelentik, hogy teljesen bekerítették őket, mire a parancsnok azt válaszolja, hogy ez a legjobb hír.  "És miért? Hát azért, mert akkor minden irányban támadhatunk. Ez a B-terv" - zárta beszédét Orbán Viktor.

(MTI) 

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!

Hirdetés
Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Hirdetés
Hirdetés