Kim Johnson Hatchett neurológus azt mondta, a legijesztőbb dolog, amit orvosként lát, az "Amerika" fokozatos gyengülése, hogy az emberek nem mozognak eleget, pedig a mozgás hatással van az élet minden aspektusára, és ami a legfontosabb, hogy az agyunkra is.
A neurológus azt ajánlja, hogy mozogjunk többet, ha azt szeretnénk, hogy az agyunk a kor előrehaladtával is működképes maradjon. Hachett elmagyarázta, hogy a fizikai aktivitás szorosabban kapcsolódik az agy egészségéhez, mint azt az emberek gondolnák - írja a New York Post.
"Minden alkalommal, amikor edzel, egy peptidet választasz ki, amely az agyban található neuronok szabályozásában vesz részt. Ez a mielint is támogathatja, ami az a neuroprotektív burok, amely segít az idegrostoknak gyorsan és hatékonyan továbbítani az elektromos impulzusokat, és amely az életkor előrehaladtával leépülhet" - magyarázza az orvos.
Hatchett azt állítja, hogy a rendszeres kardió növeli az agy vérellátását, javítva ezzel a kognitív funkciókat. "Talán meglepődne, ha tudná, hogy már egy kis napi mozgás is csökkenti a demencia kockázatát" - tette hozzá.
Emellett Hatchett szerint a sportolás, ha részt veszünk egy edzésen, vagy olyan módon mozgatjuk a testünket, ahogyan korábban soha, az egy új készség elsajátításának felel meg, és kapcsolatokat hoz létre az agyban. "Ha meg akarod őrizni a mozgékonyságodat és kognitív képességeidet, az egyik befektetés, amit megtehetsz, az a napi rendszeres testedzés és az izmaid használata. Ez a kis idegnövekedési faktor segít abban, hogy az agyad jobban működjön" - fogalmazott.
Hatchett azt tanácsolja pácienseinek, hogy kezdjenek el erőt építeni egyszerű bicepszgyakorlatokkal és székből felállásokkal. "Miután beépítik a testmozgást a napi rutinjukba... gyakran térnek vissza mentálisan élesebben, megújult életerővel. A neurológus ajánlását egyébként számos kutatás alátámasztja, amelyek szerint a fizikai aktivitás kulcsfontosságú a kognitív jólét szempontjából.
Idén év elején a Journal of Alzheimer’s Disease című folyóiratban megjelent tanulmány megállapította, hogy a rendszeres testmozgás – még akkor is, ha csak néhány ezer lépésről van szó – a nagyobb agytérfogattal hozható összefüggésbe.
Az agytérfogat összefügg az agy egészségével — a kisebb térfogat kognitív hanyatlást jelezhet, ami végül demenciához vezethet. A kutatók szerint azonban az agytömeg fenntartása vagy növelése "potenciális neuroprotektív hatásokkal" járhat.
Egy másik tanulmány, amely tavaly jelent meg a Journal of Applied Physiology folyóiratban, azt találta, hogy hosszabb ideig tartó ülés közben, ha időnként csak egy percig guggolunk, az segíthet a kognitív funkciók javításába.
Hatchett elmagyarázza, hogy 50 éves kor után az izomtömeg évente 1-2%-kal csökken, és 60 év felett évente 3%-kal. Azonban az emberek a 30-as és 40-es éveikben is tehetnek lépéseket, hogy ellensúlyozzák ezt a veszteséget. Hatchett ezeket a változtatásokat egy hosszú távú befektetéshez hasonlítja. "Ha a 40-es éveimbe pénzt teszek a nyugdíjalapba, akkor biztosítom a pénzügyi biztonságomat. Ugyanilyen okos dolog ilyen típusú befektetést tenni az egészségedbe" - mondta. A pácienseinek azt tanácsolja, hogy törekedjenek heti három-négy alkalommal 30 perc erőnléti edzésre, és napi 25-30 perc fizikai aktivitásra.
Ez megegyezik az Egészségügyi Világszervezet iránymutatásával, amely szerint heti legalább 150-300 perc mérsékelt intenzitású aerob testmozgást vagy 75-150 perc intenzív aerob testmozgást kell végezniük a felnőtteknek.
Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!
Kapcsolódó cikkek
- Hatalmas áttörés: Elon Musk legújabb agyi chipjével a vakok visszanyerhetik a látásukat Elon Musk Neuralink nevű cége megkapta az "áttörést jelentő eszköz” státuszt egy olyan implantátumra, amelynek célja, hogy vak betegek visszanyerjék látásukat.
- Megvan a hosszú élet titka: döbbenetes, de így tényleg lassíthatod az öregedést Az utazás késleltetheti az öregedési folyamatot, és javíthatja a fizikai és mentális egészséget - derült ki a Journal of Travel Research című folyóiratban megjelent új tanulmányból, amelyet az ausztráliai Edith Cowan Egyetem (ECU) kutatói végezték el.
- Fáradt, fáj a feje és még lázas is? Lehet, hogy elkapta a Covid új variánsát Az XEC-variánst még júniusban azonosították a szekemberek és az előrejelzések szerint hamarosan domináns típussá válhat Európában.
- Előbb vagy utóbb mindenkibe ültetnek agyi chipet? Rengeteg tudós dolgozik azon, hogy olyan agy-számítógép interfészeket fejlesszenek, amelyek a memóriavesztéstől kezdve a beszédhibákon át a bénulásig mindenre alkalmazhatóak. Elon Musk, a Neuralink egyik alapítója pedig azt mondta, hogy a vállalatának hosszú távú cálja az, hogy "szuperképességeket adjon az embereknek." De vajon előfordulhat az, hogy a jövőben mindnyájan egy chippel a fejünkben éljünk?