Indul a verseny: kinek kellene szabályozni a mesterséges intelligenciát?

A civil társadalom, a világ vezető technológiai vállalatai és a kormányok részéről több mint 100 résztvevő egy angol kastélyban gyűlt össze, hogy az AI szabályozásáról tárgyaljon - de vajon ki lesz a "győztes"?

Lezajlott a világ első olyan csúcstalálkozója, amelyet azért hívtak össze, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos biztonságról beszéljenek, és amelynek célja az volt, hogy segítsen kijelölni a technológia jövőbeli irányát. A találkozó helyszíne a Bletchley Park volt, ahol több mint 80 évvel ezelőtt brit tudósok egy csoportja feltörte a német Enigma-kódot - írja a BBC. 

A "mesterséges intelligencia" kifejezés 1956 óta létezik, a gépi tanulás fogalma pedig már évszázadokkal korábban is létezett - bár gyakran inkább elméletben, mint a gyakorlatban. Novemberben a Collins Dictionary az "év szavának" választotta a kifejezést, mivel ez volt a 2023-as év legforróbb beszédtémája. 

A mesterséges intelligencia már most is jelen van életünk több területén, anélkül, hogy tudnánk róla - ráadásul már évek óta. De az OpenAI által 2022 októberében kiadott ChatGPT felpezsdítette a közbeszédet.

A generatív mesterséges intelligencia - ahol a mesterséges intelligencia kollektív tudását és egy bemeneti adatot, gyakran egy kérdés vagy beszélgetésindító formájában felhasználva új szöveget, képeket vagy más tartalmakat hoz létre - fejlődésének sebessége megijesztette a közvéleményt és a törvényhozókat is. A szabályozás szükségességéről konszenzus alakult ki: az Európai Unió mellett 28 ország - köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Kína - írta alá a Bletchley-i nyilatkozatot. De hogy mit kellene tenni, és kinek, az még mindig vita tárgyát képezi.

A Bletchley Park-i csúcstalálkozó kezdete előtt egy nappal az Egyesült Államok bemutatta végrehajtási rendeletét, amelyben felvázolta, hogyan tervezi szabályozni a mesterséges intelligenciát. A fejleményeket figyelő szakértők szerint ez egy tudatos döntés volt, hogy az USA megragadja az irányítást.

Japánban nagyjából ugyanebben az időben az iparosodott országok G7 csoportja közös nyilatkozatot adott ki a mesterséges intelligencia szabályozásának fontosságáról.

Világszerte sokan küzdenek azért, hogy próbálják kordában tartani a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatokat, és rákényszeríteni őket arra, hogy csak biztonságos fejlesztéseket hajtsanak létre. A vállalatok azonban nem mindig működnek együtt.

Deb Raji, a Mozilla Alapítvány munkatársa szerint, aki a Bletchley Parkban tartott számos megbeszélésen részt vett, ez már a brit csúcstalálkozón is egyértelmű volt. "Globális konszenzus volt abban, hogy a mesterséges intelligenciát vizsgálni és szabályozni kell, de úgy gondolom, hogy a különböző országok eléggé eltérő nézeteket vallanak arról, hogy pontosan mit is kellene tenni" - fogalmazott.

Az ilyen sokféleség és verseny természetes - mondja Margaret Mitchell, a Hugging Face kutatója és vezető etikai tudósa. A Hugging Face egy AI-vállalat, amely a mesterséges intelligencia átgondoltabb, emberközpontúbb megközelítése mellett lobbizik.

"Miközben a kormányok saját politikájukkal vannak elfoglalva, a valódi felelősség továbbra is az ipari szereplőké marad" - mondja Mike Katell, az Alan Turing Intézet etikai munkatársa. Szerinte a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kockázatok továbbra is gyorsan nőnek, ezért nem várhatjuk meg, hogy a technológia teljesen kiforrott legyen, mielőtt biztonsági és védelmi gyakorlatokat alkalmaznánk.

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!