Lázár János szerint az önkormányzatok elszórják a pénzt, iparűzésiadó-reform jöhet

Lázár János a minap jelentette be, hogy javasolni fogja a kormánynak a helyi iparűzési adó megreformálását, ugyanis szerinte az önkormányzatok elszórják a pénzt. A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke szerint komoly veszélyt jelent, hogy elveszik az önkormányzatoktól a helyi adókat. A TÖOSZ elnöke pedig úgy véli, hogy ez a lépés az önkormányzatiság végét jelentené.

Véget kell vetni annak a káros gyakorlatnak, hogy egyes településvezetők városuk fejlesztése helyett mulatságokra, fesztiválozásra, szavazatszerzésre tapsolják el a helyi vállalkozók által befizetett adót, majd sorban állnak a kormánynál, hogy nyújtson mentőövet, mert elfogyott a pénz – mondta az önkormányzati választások után szűk két héttel Lázár János. Az építési és közlekedési miniszter közölte azt is, hogy javasolni fogja a kormánynak, hogy reformálja meg országosan a helyi iparűzési adót (hipa), mert a településeknek és az országnak is érdeke, hogy iskolákra, óvodákra, bölcsődékre, kórházakra, munkahelyteremtésre, ipari parkok fejlesztésére, járdák és utak építésére fordítsák a helyi adóbevételeket.

Gödöllő nyolcadik alkalommal újraválasztott polgármestere, Gémesi György azt mondta a 24.hu-nak, a mostani bejelentés arról szólhat, hogy mennyit lehetne még elvenni az önkormányzatoktól. Óriási összegről beszélünk, hiszen évente mintegy ezermilliárd forint folyik be iparűzési adóból, és ennek 90 százalékát működésre fordítják: a közétkeztetést, az óvoda és a bölcsőde, a közbiztonság, a helyi közlekedés fenntartását, a mindennapi feladatok ellátását, a problémák megoldását fizetik belőle az önkormányzatok.

"Mivel kifejezetten önkormányzati adóról van szó, azt az állam nem szedheti be, legfeljebb eltörölheti. Igaz, arra is van példa, hogy a helyi önkormányzattól áttették a megyei önkormányzathoz az adóbeszedést, mint a különleges gazdasági övezetbe sorolt Gödön" - tette hozzá. 

Gémesi nem lát reális esélyt arra, hogy az állam finanszírozni tudná azokat az egyébként kötelező állami feladatokat, amiket az önkormányzatok most a helyi adóból oldanak meg. Ugyanakkor hozzátette, ettől még meg lehet reformálni a hipát, de aki ezt mondja, az nem ismeri a pontos számokat, vagy legalábbis nincs tisztában azzal, hogy milyen hatalmas feladattengert fed le a helyi iparűzési adó. 

" Az biztos, hogy hatalmas állami bevétel nem lenne a megreformálásból, arra viszont van lehetősége az államnak, hogy meggyengítse az önkormányzatokat, beszorítsa azt a párat a sarokba, amelyik még jól működik" – jegyezte meg.

Gémesi emlékeztetett továbbá arra, hogy a hipa eredetileg nem fenntartási, hanem fejlesztési célokat szolgált volna. "Az látszik, hogy üres az államkassza, valahonnan pénzt kell szerezni bele, és persze, akár az önkormányzatoktól is el lehet szedni még bevételt, csak akkor annak a helyiek ihatják meg a levét" – mondta, hozzátéve, hogy azt szeretné, hogyha a kormány valóban tervez valamit a hipával, akkor erről egyeztessen az önkormányzatokkal, az erre szolgáló fórumon. 

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) fideszes elnöke úgy véli, az önkormányzatiság végét jelentené az iparűzésiadó-reform. Az államháztartás állapota alapján elképzelhetőnek tartja, hogy a teljes iparűzési adót elvonják, és központilag osztják szét. De úgy véli, a kormány nem lépi meg ezt, különben „nagy haragot” vonna magára – utalt arra, hogy a kettős adóztatás is felmerülhetne, ami az EU tagjaként nem elfogadható. A helyi adók esetleges beszántása egyébként ezermilliárd forintos lyukat ütne a büdzsén, ekkora összeget kellene előteremteni a központi költségvetésből, és odaadni az önkormányzatoknak – tette hozzá.

"Az önkormányzatok – ahogy a nevük is jelzi – önkormányzásra jöttek létre, önálló döntések meghozatalára, ami együtt jár adókivetéssel is. Ha elveszik a helyi adókat, akkor az önkormányzatok sima intézményekké válnak – mint például egy egészségügyi intézmény, amit központilag, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőn keresztül finanszíroznak" – említett egy másik szempontot. 

Schmidt kitért arra is, hogy Magyarország nemcsak azért lóg ki a sorból, mert máshol egységesek a helyi adók, nálunk pedig településenként eltérők. Különbség az is, hogy más országokban az önkormányzatok közszolgáltató cégeinek (például a vízszolgáltatók, hulladékkezelők és -hasznosítók) bevételeiről rendelkezhetnek az önkormányzatok, visszafordíthatják a település üzemeltetésére, például járdák, utak építésére.

Ha elveszik a helyi adókat, ha az önkormányzatok a jövőben semmiről nem dönthetnek szabadon (a döntésekhez nyilván saját források is kellenek), akkor nem beszélhetünk többé önkormányzatiságról. Úgy véli, egy ilyen lépés szembemenne az európai önkormányzati chartával is, sőt Magyarország akár ki is írhatja magát az EU-ból.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke, Ruszin Zsolt ugyanakkor úgy véli, nagyon is logikus lenne a helyi adók kivégzése. A kormány ugyanis több legyet üthetne egy csapásra – leginkább elérhetné, hogy az önkormányzatok teljesen a kabinetre legyenek utalva anyagilag. A könyvelőegyesület és az alelnök több olyan jelet is lát, melyek a helyi adók megszüntetésére utalnak – szakmai egyeztetéseken, háttérbeszélgetéseken elhangzottakból is kiolvasható a szándék.

Az alelnök több furcsaságot tapasztalt az elmúlt hónapokban. Azt észlelte, hogy decemberre eltűnt a Pénzügyminisztérium „aktív vezetők elérhetőségei” listájából az önkormányzati adóosztály és annak osztályvezetője. A PM ugyanakkor a 24.hu-nak azt mondta, az osztály ettől még létezik, új vezetője is van. 

A helyi adók megszüntetése egyébként többször felmerült az évek során, már 2011-ben is volt olyan hír, hogy a kormány elvonná a helyi adókat , illetve megszüntetheti az iparűzési- és a gépjármű-, de akár az idegenforgalmi adót is, vagy az önkormányzatok helyett a költségvetés szedné be ezeket. 2005-ben pedig próbaperek indultak, nagy cégek tettek kísérletet a hipa ellehetetlenítésére azzal, hogy az is forgalmi típusú adó. Márpedig abból csak egy lehet az uniós tagállamokban, és az nálunk az áfa. Az Európai Bíróság viszont kimondta 2007-ben, hogy a hipa nem forgalmi típusú adó. Az biztos, hogy a vállalkozások, köztük a kormányközeli ingatlanérdekelt vállalatok sem örülnek a helyi adóknak, hiszen ezek plusz fizetendők – tette hozzá az adószakértő.

Ruszin szerint hamarosan kiderülhet, hogy milyen adóintézkedésekre lesz szükség a büdzsé egyensúlyának megtartásához, az alaposan elszállt költségvetési hiány lefaragásához. Az adószakértő brutális adóemeléseket jósol, ezzel összefüggésben számít a helyi adózás teljes bezúzására is. Konkrétan arra számít, hogy: valamilyen adókat megemelnének a központi adóztatás szintjén, viszont ezzel párhuzamosan eltörölnék a helyi adókat, és ezáltal még jobban a kormánytól függővé tennék az önkormányzatokat.

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!