Bajban vagyunk: Új, rémisztő betegségek terjedhetnek el a klímaválság miatt

Ahogy a hőmérséklet változik, az állatok változtatják élőhelyüket, így a kórokozóknak is több lehetőségük van arra, hogy terjedjenek. A BBC cikke szerint az is lehetséges, hogy a következő világjárványt az instabil éghajlat okozza majd.

A hőmérséklet emelkedése miatt minden megváltozik és új betegségek is megjelenhetnek. Ahogy a vastag jég olvad, a tenger és a levegő felmelegszik, úgy alakul ki új élet a sarkvidéki vizekben. A minke-, palackorrú-, uszonyos- és ámbráscetek észak felé veszik az irányt, miközben a grizzlymedvék, a fehérfarkú szarvasok, a prérifarkasok és más állatok és madarak is kiterjesztik életterüket.

De a betegségek földrajzi térképe is változik, mivel a növényeket, állatokat és embereket érintő új kórokozók egyre szélesebb körben terjednek el. Új bogarak tartanak észak felé és pusztítják a szibériai erdőket, az alaszkai emlősök új kullancsok megjelenésével küzdenek, és az észak-norvégiai emberi lakhelyeket új rovarok fertőzik meg.

Alaszkában, ahol a téli felmelegedés közel 4°C-kal nőtt 60 év alatt, az egész ökoszisztéma változáson megy keresztül. A tengeri jég korábban törik fel, ami a tápláléklánc alján lévő fitoplankton - a vízáramlatokban sodródó apró élőlények - mennyiségének változását okozza. Ez kihatással van a hal- és madárpopulációkra. De folyamatosan változik a tavak mérete is, a tengeri hőhullámok egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak, az emlősöknek pedig új táplálékforrásokat kell keresniük.

Edward Struzik - aki már 30 éve ír tudományos és környezeti témákról - arról számolt be, hogy halálos és súlyos betegségek sokasága sújtja a rénszarvasokat Skandináviában és Oroszországban, pézsmatulkokat a Banks és Victoria szigeteken, valamint a jegesmedvéket és fókákat Alaszka partjainál. Elmondása szerint mindenütt új kórokozók jelennek meg: furcsa kártevők lehetnek a malawi kukoricaföldeken, egy japán nő fülében pedig kialakult egy új gombafertőzés. Emellett ismeretlen rovar pusztítja a fákat Oroszországban, egy új baktérium pedig a floridai citromfák gyümölcsét pusztítja.

A Nebraskai Állami Egyetem Parazitológiai Laboratóriumának bakteriológusai szerint a globális felmelegedéssel a kórokozók egyre gyakrabban ugranak át egyik gazdatestről a másikra. Daniel Brook bakteriológus azt mondta:

Brooks szerint amikor változékony az éghajlat – mint mostanában – a környezet megváltozik, és ez lehetőséget teremt új fajok megtelepedésére és fejlődésére.

„Az elmúlt 15 000 év során a civilizáció fejlődése - a mezőgazdaság, a háziasítás, a városok virágzása és a globalizáció - mind-mind együtt járt a betegségek kockázatának növekedésével. De soha korábban nem volt még ilyen nagy az emberi népesség, a népsűrűség és az emberek közötti kapcsolatok száma. Most a betegségkockázatok spirális növekedésének viharához közeledünk” – tette hozzá.

Brook úgy véli, hogy amíg az éghajlatváltozás továbbra is felkavarja a bioszférát, a kórokozók továbbra is mozogni fognak az emberek, a haszonállatok és a vadon élő állatok között. Mint mondta, most a felgyorsuló éghajlati aktivitás időszakában vagyunk, így több újonnan megjelenő betegségre kell számítanunk. Ezek tovább súlyosbítják a szegénységet, az éhínséget, az aszályt, a konfliktusokat és a migrációt.

Hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás önmagában nem okoz betegségeket, hanem "multiplikátor", amely növeli és felgyorsítja a betegségek megjelenésének veszélyét. Amikor a hőmérséklet emelkedik vagy csökken, amikor az esőzések hevesebbek vagy az aszály hosszabb ideig tart, akkor megváltoznak az életfeltételek, és a rovarok, denevérek vagy kullancsok - amelyek gyakran hordozzák az olyan betegségek kórokozóit, mint a malária, a Rift-völgyi láz, a kolera és a dengue - változtathatják élőhelyüket.

Brooks arra is felhívta a figyelmet, hogy a vírusok és baktériumok nem kötődnek véglegesen egyetlen gazdatesthez, ami azt eredményezi, hogy új betegségek jelennek meg, vagy a régiek újra fellángolnak. A szakember szerint az ismert kórokozók veszélyesebbé válnak, mint korábban, és új helyen jelennek meg, vagy új gazdaszervezeteket fertőznek meg.

Jelenleg - mondja Colin Carlson, a Georgetown Egyetem Globális Egészségügyi Tudományos és Biztonsági Központjának és a Verena Intézetnek a munkatársa - mintegy 10 000 vírusfaj képes megfertőzni minket, de a túlnyomó többségük csendben és felismerhetetlenül kering a vadon élő emlősökben. 

A Nap Híre arról is írt, hogy a nőket jobban érinti a klímaválság, mint a férfiakat. 

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!