Rémisztő dologra derült fény: a nőket jobban érinti a klímaválság, mint a férfiakat

Az elmúlt 50 évben világszerte átlagos 115 ember halt meg naponta a szélsőséges időjárási események miatt. Nem kérdés, hogy a globális felmelegedés teljesen átformálja a világunkat. A gleccserek olvadnak, a tengerszint emelkedik, egyre vadabb viharok érnek el minket, egyre szélsőségesebb a hőmérséklet és az emberek ettől mindenütt szenvednek. A CNN nemek közötti egyenlőtlenségről szóló sorozatának újabb részében arra hívták fel a figyelmet, hogy a nőket jobban érinti a klímaválság.

A klímaszakértők szerint a lakóhely, a vagyon, az etnikai hovatartozás, sőt, még az iskolai végzettség is befolyásolhatja a klímaváltozás hatásait az egyénre. S mint kiderült, nemenként más-más hatást gyakorolhat ránk a klímaváltozás. A CNN szerint a nők és a lányok jobban érzik a negatív hatásait a jelenségnek, mint a férfiak. Példaként említették, hogy a háztartásakban nőhet a feszültség, ha a családnak nem lesz annyi termése, vagy nem tudnak elegendő halat fogni. A feszültség pedig gyakran erőszakhoz is vezethez. A kenyai adatokból kiderült, hogy 60 százalékkal nagyobb arányban számoltak be párkapcsolati erőszakról azok a nők, akik a szélsőséges időjárási események által sújtott országrészekben élnek.

Egy másik tanulmány pedig arra mutatott rá, hogy a hőmérséklet 1 Celsius-fokos emelkedése szintén összefüggésbe hozható a nők elleni erőszak növekedésével. Ami még nagyobb problémát jelent, hogy a változó éghajlat miatt az otthonukat elhagyni kényszerülő nők nagyobb mértékben ki vannak téve az erőszaknak.

Mindemellett a nőket a föld "gondozóiként" is jellemzik sokfelé, akiknek széleskörű tudása segíthet az éghajlatváltozással szembeni védelemben, alkalmazkodásban és ellenálló képesség kialakításában. Feltéve, hogy lehetőséget kapnak rá. A CNN szerint a nők háromszor több órát töltenek olyan munkákkal, melyekkel gondozzák a földet, mint a férfiak. Ugyanakkor miközben világszerte a mezőgazdasági dolgozók közel 40 százalékát a nők teszik ki, azonban a világ földtulajdonosainak kevesebb mint 13 százaléka nő.

Egy másik tanulmány pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a szélsőséges hőségnek kitett amerikai nők havonta egy nappal többet dolgoznak. Indiában a hőség miatt ez naponta plusz 90 percnyi munkát jelent, Nigériában pedig akár napi plusz 150 perc is lehet. 

Végezetül arra is felhívták a figyelmet a CNN sorozatában, hogy az extrém hőség befolyásolhatja a várandós nők testhőmérséklet-szabályozó képességét, és hogy a magas hőmérsékletnek való súlyos kitettség növelheti a halvaszületés és a koraszülés kockázatát. Hangsúlyozták azt is, hogy a légszennyezés - amelynek nagy része a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származik - szintén összefüggésbe hozható a halvaszületésekkel. Egy 2022-es tanulmány becslése szerint a halvaszületések közel 40 százaléka a szennyező részecskékhez való kitettséghez köthető. 

Az epizód végén Mary Robinson arról beszélt, hogy a nők és a lányok most már nemcsak az éghajlatváltozás áldozatai, ugyanis például az őslakos nők élen járnak a környezetvédelemben, a női gazdálkodók pedig olyan hagyományos tudással rendelkeznek a fenntartható módszerekről, hogy vezető szerepet játszhatnak az éghajlatvédelemben. 

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!