Már alig maradt királyi család Európában, de még így is komoly gondot tudnak okozni

Európa mai napig megmaradt királyi családjai komoly fejtörést tudnak okozni az országaik politikusainak, különösképpen a botrányaikkal. 

"Minden családnak megvannak a maga problémái, ez alól pedig még a királyi család sem kivétel" – gyakorlatilag így lehetne összefoglalni Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök válaszát, amikor a norvég koronahercegnő fiával, Marius Borg Hoiby-val kapcsolatos botrányról kérdezték. Amint arról korábban már a Naphírén is beszámoltunk, Mette-Marit norvég trónörökösné 27 éves fiát, Marius Borg Hoibyt azzal vádolják, hogy megtámadott egy nőt az otthonában, és azzal fenyegetőzött, hogy felgyújtja a ruháit. A fiatal férfi később beismerte, hogy egy alkalommal valóban bántalmazta a barátnőjét, kábítószer hatása alatt. 

A norvég miniszterelnök szerint a királyi család több olyan nehézséggel is küzd, amivel rengeteg más család is az országban. És bár ez igaz lehet, a többi család szerepét nem deklarálja az alkotmány, és nem egy államkasszából finanszírozott palota az otthonuk. Míg Európa legtöbb monarchiáját az első és a második világháború után felszámolták, tizenkettőnek sikerült ezt elkerülnie, bár a politikai hatalmuk jelentős részéről így is le kellett mondaniuk. 

Ezek: Dánia, Norvégia, Svédország, az Egyesült Királyság, Spanyolország, Hollandia és Belgium, valamint az Andorra, Liechtenstein és Monaco hercegségek, a Luxemburgi Nagyhercegség és a Vatikán. 

Belgium híresen lázadó hercege, Laurent 2011-ben komoly feddést kapott Yves Leterme miniszterelnöktől, miután engedély nélkül elutazott a Kongói Demokratikus Köztársaságba, Leterme pedig azzal fenyegetőzött, hogy visszavonja a herceg juttatását is – írja a Politico.  2018-ban Charles Michel akkori belga miniszterelnök meg is nyirbálta végül a juttatását, miután a herceg haditengerészeti egyenruhában vett részt egy kínai nagykövetségi rendezvényen anélkül, hogy erre engedélyt kapott volna a belga külügyminisztériumtól. Robert Aldrich, a Sydney-i Egyetem professzora úgy fogalmazott: a botrányok nagyon komolyan is veszélyezhetik a monarchiákat. 

Erre pedig a gyakorlatban is láthattunk példát. Például I. János Károly spanyol király esetében, aki 2014-ben lemondott majd száműzetésbe vonult egy sor durvábbnál durvább baklövés után. Mint az ismert, ő vett részt a szeretőjével együtt a hírhedtté vált szafari vadászaton Botswanában, ahol egy halott elefánt tetemével készített közös képe elképesztő felháborodást szült. Emellett azonban korrupció vádjával is illették korábban. 

A volt uralkodó viselkedése hatalmas vihart kavart, az utcákat tüntetők tömegei lepték el, alkotmányos reformot és a korona eltörlését követelve. 2020-ban Pedro Sánchez miniszterelnök is a király kritikusai mellé állt. A spanyol monarchia történetében azonban nem ez az egyetlen botrányos eset. A király legfiatalabb lányát, Cristina hercegnőt férjével együtt adócsalás miatt citálták a bíróság elé, később pedig a címüktől is megfosztották őket. Amikor először röppentek fel a vádak, Mariano Rajoy akkori miniszterelnök a hercegnő mellé állt. 

Amikor először vetült rossz fény András hercegre az elítélt szexuális ragadozóval, Jeffrey Epsteinnel való szoros barátsága miatt, éppen a brit kormány kereskedelmi megbízottja volt. Az akkori miniszterelnök, David Cameron kénytelen volt nyilvánosan  a védelmére kelni a kirúgását követelő egyre erőteljesebb hangok közepette, bár a közvélemény nyomására András herceg végül mégis lemondott. A következő években azonban egyre több információ látott napvilágot a herceg és Epstein kapcsolatáról, ideértve azt az értesülést is, miszerint András herceg a barátjának köszönhetően szexuális kapcsolatot létesített egy kiskorú lánnyal. A herceg végig tagadta a vádakat. A dolog végül odáig fajult, hogy az akkori miniszterelnöknek, Boris Johnsonnak is meg kellett szólalnia. 

Johnson 2020-ban tagadta, hogy a kormányát felkeresték volna az András herceg ügyében vizsgálódó amerikai ügyészek, emellett ragaszkodott ahhoz, hogy a történtek végső soron a királyi családra és nem a kormányra tartoznak. 2022-ben pedig cáfolta, hogy az adófizetők pénzéből finanszírozták volna az áldozatokkal kötött megállapodást. A herceg azonban addigra már eltűnt a nyilvánosság elől, a királyi családok ugyanis hamar eltüntetik a reflektorfényből azt, aki botrányt okoz. Egy példa: az 1947-ben trónfosztott, de a román közéletben a rendszerváltás óta is szerepet játszó román királyi család, amelynek tagját, Pál herceget a román kormány éveken keresztül hajkurászott Európa-szerte. 

Az egykori román királyi család oldalági leszármazottját 2020 decemberében a legfelsőbb bíróság befolyással üzérkedés és hivatali visszaélésben való bűnrészesség miatt 3 év és 4 hónap szabadságvesztésre ítélte a băneasai királyi farm illegális visszaszolgáltatásával kapcsolatos ügyben, de Pál Fülöp herceg az ítélet kihirdetése után elmenekült az országból. 2022 júniusában elfogták Párizsban, az ottani ítélőtábla azonban megtagadta a kiadatását. A herceget idén áprilisban vették őrizetbe Máltán, azóta zajlik a kiadatása. 

A holland királyi család viszonylag kevés botrányt okozott az elmúlt ötven évben, ez alól talán csak az jelent kivételt, amikor Máxima holland királyné úgy döntött, hogy találkozik Mohamed bin Szalmán asz-Szaúd koronaherceggel. A királynét azért is sokan kritizálták, mert a találkozón nem is hozta szóba Dzsamál Hasogdzsi brutálisan meggyilkolt szúdi újságíró esetét. Mark Rutte akkori holland miniszterelnök a védelmébe vette Máximát, és közölte, hogy Hollandia más csatárnokon keresztül már világosan kifejezte, hogy mit gondol a szaúdi koronaherceg borzalmas tettéről. 

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!