Még Kína is óvatosan figyeli Putyin és Kim Dzsong Un szoros barátságát

Miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten egy luxus-Mercedes-Benz tetején siklott végig Phenjan tömött utcáin észak-koreai vendéglátója, Kim Dzsong Un oldalán, a két autokrata legfontosabb partnere a több száz kilométerre lévő Pekingből figyelte az eseményeket.

Öt évvel ezelőtt Hszi Csin-pingnek ugyanezt a nyitott tetejű utat ajánlotta fel Kim, amikor Phenjanba látogatott. Hszi 14 év óta az első kínai vezető volt, aki Észak-Koreába érkezett. Akkor a két vezető megfogadta, hogy erősíti a kapcsolatokat és elmélyíti az együttműködést, de ez a kapcsolat elhalványul ahhoz az "áttörést jelentő" új partnerséghez képest, amelyet Kim és Putyin között a napokban. 

A politikai, kereskedelmi, beruházási és biztonsági együttműködésre kiterjedő, széles körű szerződésben Észak-Korea és Oroszország kötelezettséget vállalt arra, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel azonnali katonai segítséget nyújtanak, ha esetleg valamelyik országot megtámadnák.  Putyin szerint Oroszország és Észak-Korea "új szintre" emelte kapcsolatait. Kim eközben az új "szövetséget" a kétoldalú kapcsolatok "vízválasztó pillanatának" nevezte.

A két atomfegyverekkel rendelkező rezsim által elfogadott új, mérföldkőnek számító védelmi paktum felzaklatta az Egyesült Államokat és ázsiai szövetségeseit. Japán "komoly aggodalmának" adott hangot Putyin fogadalma miatt, amely nem zárja ki a Phenjannal való együttműködést a katonai technológia terén. Dél-Korea válaszul rendkívüli nemzetbiztonsági értekezletet hívott össze, és közölte, hogy mostantól fontolóra veszi fegyverek küldését Ukrajnának. Mint azt a naphire.hu is megírta, Putyin erre reagálva figyelmeztette Dél-Koreát, hogy nagy hibát követ el, ha felfegyverzi Ukrajnát a háborúban. 

Ezzel szemben Kína - Oroszország és Dél-Korea fő politikai és gazdasági támogatója - reakciója meglehetősen visszafogott volt. A kínai külügyminisztérium szóvivője nem kívánta kommentálni a szerződést, és azt Oroszország és Észak-Korea kétoldalú ügyének nevezte. Elemzők szerint azonban a hivatalos visszafogottság mellett Kína valószínűleg óvatosan figyel - írja a CNN. 

A két autokrata közötti kapcsolat elmélyülése új bizonytalanságot okozhat Hszi számára, akinek békére és stabilitásra van szüksége Északkelet-Ázsiában, miközben számos belpolitikai kihívással kell megküzdenie, különösen a gazdaság lassulásával. "Peking aggódik amiatt, hogy Moszkva Phenjan számára nyújt segítséget - különösen a haditechnika terén - ugyanis ez még inkább lehetővé teszi és felbároítja a kiszámíthatatlan Kim-rezsimet, amely drasztikusan felgyorsította a nukleáris fegyverek és rakétaprogramok kiépítését" -  mondta Liu Dongshu, a hongkongi City University kínai politikára összpontosító adjunktusa. 

„Ami Észak-Korea ügyét illeti, Kína célja az, hogy ellenőrizze a helyzetet és megelőzze az eszkalációt, de azt sem akarja, hogy Észak-Korea teljesen összeomoljon” – tette hozzá Liu. Peking attól tart, hogy egy ilyen forgatókönyv lehetővé tenné az Egyesült Államok számára, hogy kiterjessze az ellenőrzését. Korábban Oroszország nagyrészt Kínával volt összhangban ebben az ügyben, de az, hogy kétségbeesetten szüksége van Észak-Korea támogatására az Ukrajnában folyó háborújához, veszélyezteti az érzékeny egyensúlyt.

Egy februári amerikai nyilatkozat szerint Oroszország szeptember 260 ezer tonna lőszert vagy lőszerrel kapcsolatos anyagot kapott Észak-Koreától. Azonban mind Oroszország, mind Észak-Korea elutasította ezt az állítást. Mindeközben az USA azzal vádolta Kínát, hogy kettős felhasználású árukkal látja el Oroszországot, amelyek a háborúzó nemzet hadiipari komplexumát erősítik. Peking tartózkodott attól, hogy közvetlen katonai segítséget nyújtson Putyinnak, és távol tartotta magát attól, hogy támogassa Kim nukleáris és rakétaprogramját.

"Ha Putyin nagyobb támogatást nyújt Észak-Koreának nukleáris kérdésekben, beleértve némi technikai segítséget is, akkor Kína számára nehezebbé válik a Koreai-félszigeten kialakult helyzet ellenőrzése" - mondta Liu.

A Kim és Putyin által aláírt kölcsönös védelmi paktum egy 1961-es, a hidegháború idején Észak-Korea és a Szovjetunió között létrejött szerződésre emlékeztet. Ezt a megállapodást a Szovjetunió összeomlása után egy olyan megállapodással váltották fel, amely sokkal gyengébb biztonsági garanciákat kínált. Észak-Korea Kínával kötött kölcsönös védelmi szerződése azonban, amelyet szintén 1961-ben írtak alá, többszöri megújítás után is érvényben maradt.

A kínai-észak-koreai barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés az egyetlen hivatalos katonai szövetségi szerződés, amelyet Kína egy másik országgal kötött, bár Peking ezt nem ismeri el, és szándékosan titkolja, hogy Kína köteles-e automatikusan Észak-Korea védelmére kelni egy háború kitörésekor.

Hasonlóképpen, az sem világos, hogy Oroszország és Észak-Korea mit hajlandó és képes tenni egymásért az új védelmi paktum keretében. Az új szerződés a Koreai-félszigeten tapasztalható fokozott feszültségek közepette jött létre, ahol Kim fokozta a heves retorikát és felhagyott a Dél-Koreával való békés újraegyesítésre törekvő, régóta fennálló politikájával. A koreai háború 1953-as befejezése után a két Korea között soha nem írtak alá hivatalos békeszerződést, így technikailag hadiállapotban maradtak.

A paktum politikai üzenete azonban hangos és világos. Az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel szembeni közös ellenségességtől vezérelve a két autokrata nemzet a nyugati vezetésű globális rend aláásására és alternatívájának megteremtésére törekszik - és ez egyébként Kína célja is.

A Kim Dzsong Unnal tartott találkozója után Putyin az „Egyesült Államok és szövetségesei imperialista politikája” ellen szólalt fel.

Egy hónappal ezelőtt Putyin és Hszi az orosz vezető pekingi látogatása során hasonlóan ostorozta az Egyesült Államokat. A két "régi barát" egy átfogó közös nyilatkozatban célba vette azt a globális biztonsági rendszert, amelyet az Egyesült Államok által támogatott katonai szövetségek határoznak meg, és ígéretet tettek arra, hogy együtt fognak dolgozni ellene. Nyugati megfigyelők figyelmeztettek a Kína, Oroszország, Észak-Korea és Irán közötti laza, de egyre növekvő érdekegyeztetésre - amit egy magas rangú amerikai katonai parancsnok nemrégiben a "gonosz új tengelyéhez" hasonlított.

Mivel Moszkva és Phenjan egyre mélyíti szövetségét, Peking óvatosan tartja majd a távolságot, mondta Liu, hozzátéve, hogy "Kína semmiképpen sem akarja, hogy egy új tengely részeként tekintsenek rá.” De Hszi távolléte ellenére Kína mindvégig ott volt a háttérben Putyin és Kim találkozóján. "Bármely ilyen találkozón Kínáról is szó lesz” – mondta Edward Howell, az Egyesült Királyság Oxfordi Egyetemének politikai előadója, aki a Koreai-félszigetre szakosodott.

"Oroszország pontosan tudja, hogy Kína nem akar kimaradni semmilyen érdemi, Észak-Koreát érintő tárgyalásból, már csak azért sem, mert Kína - Oroszországhoz képest - sokkal fontosabb Észak-Korea számára."Yun Sun, a washingtoni székhelyű Stimson Center Kína-programjának igazgatója szerint Kína nem érzi úgy, hogy ellenőrizni tudja az Oroszország és Észak-Korea közötti elmélyülő kapcsolatfelvétel ütemét és mértékét. "De tudják, hogy Kína pótolhatatlan szerepet játszik mind Oroszország, mind Észak-Korea számára" - tette hozzá.

Kína továbbra is a legnagyobb kereskedelmi partnere Oroszországnak és Észak-Koreának egyaránt, és létfontosságú mentőövet jelent a súlyos szankciókkal sújtott gazdaságok számára. Peking emellett jelentős politikai támogatást és diplomáciai fedezetet nyújt a két nemzetközi páriának. "Kína nem gondolja, hogy az Oroszország és Észak-Korea közötti szövetség árulás lenne. A két ország egyike sem képes elárulni Kínát. Szövetségük ellenére továbbra is számíthatnak Kínára" - állítja Liu. 

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!