(18+) Az oroszok kétfejű kutyát tenyésztettek ki, itt a hátborzongató fotó

Egy szovjet tudós hatvan évvel ezelőtt elképesztő kísérletéről lett híres: egy kutya fejét hozzávarrta egy másik kutya testéhez. A sztálini propaganda a szovjet tudomány felsőbbrendűségeként hirdette a világszenzációt. Ma már szigorú szabályok vonatkoznak az állatkísérletekre, de kiskapuk most is vannak.

Vlagyimir Demikov szovjet tudós 1954-ben olyasmit alkotott, ami minden képzeletet felülmúl: egy kétfejű kutyát hozott létre. Egy egyedülálló kísérlet keretében egy kisebb kutya felsőtestét egy nagyobb kutya nyakához varrta.

Az 1954-ben elvégzett műtétet a Shavka és Brodyaga nevű kutyákon végezték el. Mindkét állat érzéstelenítést kapott a műtét előtt, majd Brodyagát szó szerint lefejezték, és egy nyílást hoztak létre Shavka testén. 

"Mindkét" állat négy napig élt, a kisebb kutya képes volt vizet inni, de az összekötő véna szűkülete miatt elpusztultak.

Vlagyimir P. Demikov 1916-ban született egy orosz parasztcsaládban. A moszkvai egyetem biológia szakos hallgatójaként 1937-ben egy fém műszívet épített, és 5,5 órán keresztül fenntartotta vele egy kutya keringését. Katonai szolgálata után 1946-tól a Moszkvai Tudományos Akadémia Sebészeti Intézetében dolgozott, ahol heterotóp szívátültetéseket végzett kutyákon. 1947-ben elvégezte az első ortotóp tüdőátültetést - derül ki a Science Direct egy korábbi cikkéből. 

Később komplex szív- és mellkasi transzplantációkat, valamint vese- és májátültetéseket végzett. Újrakezdte a műszívvel kapcsolatos kutatásokat, és koszorúér-bypassműtéteket végzett kutyákon. Aztán 1954-ben jött az ominózus "fejátültetés", amellyel világszerte hírnevet szerzett. Ezt követte még több ilyen műtét, de a kilökődés mindegyiknél problémát okozott, így a kutyák mind elpusztultak, a legtovább egy hónapig tudták elétben tartani az egyik "pácienst".

Nem Demikov volt az egyetlen szovjet tudós, aki kutyakísérlete által vált híressé. Szinte mindenki hallotta már a "Pavlov kutyája"-kifejezést, amely Ivan Pavlov, Nobel-díjas szovjet fiziológus, a feltételes reflex elméletének kidolgozója munkásságából ered - Pavlov esetében azonban (Demikovval ellentétben) valódi, zseniális tudósról van szó, aki legnagyobb sikereit még a forradalom előtti Oroszországban aratta.

Pavlov legendás kísérletet végzett, melynek során egy éhes kutyát arra tanított, hogy csengő hangjára nyáladzani kezdjen, ami korábban az állat táplálékának bemutatásával függött össze. Pavlov megfogalmazott egy elméletet is, amiben kiemelte a feltételes reflex és a klasszikus kondicionálás koncepcióját. Az emésztés élettanának területén végzett kutatásaiért 1904-ben orvosi Nobel-díjat kapott - idézi fel a National Geographic. A zseniális tudós a cári Oroszországban és a sztálini Szovjetunióban egyaránt köztiszteletnek örvendett.

Ma már (szerencsére) sokkal szigorúbb szabályok vonatkoznak az állatkísérletekre, mint Demikov idejében, ám még itt is vannak hiányosságok. Legutóbb a kozmetikai termékek állatokon való tesztelése váltott ki vitát az Európai Parlamentben. Civil szervezetek egy sokkoló videóval – amelyen az látható, hogy valamilyen anyagot fecskendeznek egy nyúl szemébe – próbálták meggyőzni az EP képviselőit arról, hogy be kell tiltani a kozmetikai termékek előállítása során az állati teszteket, amely egyébként tilos az EU-ban, de jogi kiskapuknak köszönhetően mégis lehetséges. Erről akkor a Szabad Európa írt. 

Ezek alapján a kozmetikai összetevők egy részét más célokra is fel lehet használni, amelyek előállítása során már lehetséges az állatkísérlet. Az erre vonatkozó, a vegyi anyagok kezelését tárgyaló, úgynevezett REACH-rendelet kimondja: lehet állatkíséretet alkalmazni, de csak mint utolsó lehetőséget.

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!