Hirdetés

Ezrek menekültek el az ukrajnai háború elől, most a Hamász terrorja tartja rettegésben őket Izraelben

Horváth Fanni portré Horváth Fanni

Az orosz invázió elől Izraelbe menekült ukránok most ismét közel kerültek a harcokhoz.

Diana Bukhman soha nem gondolta volna, hogy egy háború megzavarhatja az életét. Az elmúlt másfél évben azonban nem is egyszer, hanem kétszer is megtörtént. A 39 éves Bukhman az orosz megszállás után hagyta el Ukrajnát. Most Izraelben van, ahol ismét közel került a harcokhoz.

Úgy fogalmazott, hogy az átélt trauma felidézte azokat a borzalmakat, amelyeket a családja még a második világháborúban élt át. Nagyanyja, Asia családját, köztük öt testvérét és a nagyszülőket a nácik lőtték agyon az odesszai házukban - mondta. Az akkor 5 éves kislány, Asia alig élte túl a mészárlás. Alultápláltan egy romániai gettóba vitték a többi rokonával együtt. Azt, hogy nem ölték meg őket egy koncentrációs táborban, Asia csodának nevezte - írja a ABC News.

Egy zsidó közösség önkénteseként arra gondoltam, hogy segítek másokon, amikor Oroszország megszállta a várost. Azonnal beszélni kezdtem a kollégáimmal, hogy megvegyünk minden szükséges dolgot az időseknek, akiket gondozunk. Ugyanakkor próbáltam megnyugtatni a gyermekeimet, hogy hamarosan vége lesz ennek az egésznek

- mondta Diana. Azonban az ukrán városok elleni orosz támadások egyre inkább fokozódtak, és Dianát az édesanyja meggyőzte, hogy hagyja el az országot. "Azt mondta, a fő feladatom az, hogy megvédjem a fiaimat. Így hát ezt tettem" - mondta Bakhman. Más nőkkel és idősekkel együtt busszal ment a román határhoz.

"Szörnyen éreztük magunkat. Egy bizonyos ponton a helyzet kicsúszott a kezünkből. Az emberek kiabálni kezdtek, a határőrök mindenkit felszólítottak, hogy feküdjön le, mert hangos robajt hallottak. A gyerekeim sírtak, én pedig felhívtam apámat, hogy beszéljen és segítsen" - tette hozzá Bakham. "Akkor hirtelen eszembe jutott a nagymamám, aki egy gettóban élt és, akit meglőttek a nácik, mert zsidó volt. Abban a pillanatban arra gondoltam, hogy hozzá képest nekem nincs miért panaszkodnom".

Bakhman két fiával, a 11 éves Isaakkal és a 10 éves Rafaellel a semmiből kezdte újra az életét Jeruzsálemben.

"Izrael az egyetlen ország, ahol nem fogom magam menekültnek érezni, mondta nekem az anyám" - hangsúlyozta Diana. Csakhogy nemrég ennek az ellenkezője vált valóra, amikor a Hamász legutóbb izraeli városokra támadt. Az emlékek ismét feltörtek, Diana és a családja pedig megrémült. 

"Először a Gázából érkező támadásokról szóló üzeneteket láttam. Aztán hallottam, hogy a Vaskupola lelövi a rakétákat. Felemésztett a félelem, de ez más volt, mint amit Ukrajnában éreztem. Akkor csak pánikroham volt, képtelenség volt bármit is tenni. Most a terrortól félek" - hangsúlyozta. "Attól félek, hogy valaki betör a házamba, és mindannyiunkat megöl. Bezártam az ajtókat és becsuktam az ablakokat is".

A héten tudta meg, hogy idősebbik fia elrejtette a kipáját, amit általában viselni szokott, mert attól félt, hogy a Hamász jön és levágja a fejét, mert zsidó.

"Ez egy újabb fordulópont volt számomra" - mondta Bakhman, aki rájött, hogy újra el kell mennie. Összepakolta a holmiját, és a családjával együtt elindult Lengyelországba, hogy ismét biztonságban érezhessék magukat.

A Hamász Izrael elleni támadása Tatiana Kumok számára is egy deja vu érzés volt.

Kumok 2021 végén Tel-Avivból az ukrajnai Melitopolba utazott, hogy meglátogassa a szüleit és újra megnyissa az esküvői szalonját. Azonban heteken belül orosz csapatok szállták meg a városát.

"Izraeli állampolgár vagyok. A veszély pillanataiban előlépünk, hogy megmutassuk, nem félünk" - mondta, hozzátéve, hogy "így hát fogtam a fényképezőgépemet, és elmentem filmezni, ami történik, segítve apámat, aki ismert helyi újságíró".

A YouTube-csatornáján közzétett egyik videón Tatiana azt mutatja, hogy orosz katonák járőröznek a városban, miközben a nő megpróbálta meggyőzni őket, hogy ne terrorizálják az embereket. Fél éven belül neki és szüleinek is el kellett hagyniuk a várost.

"Az oroszok megfenyegettek minket, elvették a üzletünket. Vártuk, hogy az ukrán fegyveres erők felszabadítsák a várost, de ez még nem történt meg" - mondta a nő. Tel-Avivban Kumok számára a háború szintén közvetlenül azután kezdődött, hogy újraindította vállalkozását.

"Soha nem láttam még ilyen üresnek a várost" - mondta. A szülei persze ott védettebbnek érzik magukat, mint a megszállt Melitopolban. De arról álmodoznak, hogy visszatérhetnek Ukrajnába, és imádkoznak az ellentámadásért, amelyet az ukrán fegyveres erők fájdalmas veszteségekkel folytatnak.

Volodimir Zelenszkij elnök egyike annak a mintegy 300 ezer zsidónak, akik Ukrajnában élnek, ahol minden évben több ezer zarándok érkezik Kijev régióba, hogy a Ros Hásánát ünnepeljék Nachman rabbi temetkezési helyén.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés