Hirdetés

Izrael irgalmatlanul kiakadt, amiért 3 európai ország elismeri a palesztin államot

Gavra Gábor portré Gavra Gábor

Izrael dühösen reagált, miután három európai ország szerdán közölte, hogy elismeri a palesztin államot több mint hét hónappal a gázai háború kitörése után.

Írország, Norvégia és Spanyolország közölte, hogy május 28-án hivatalosan is elismeri Palesztina államot. Izrael határozottan elítélte a lépést, azzal érvelve, hogy az a "terrorizmus jutalmazását" jelenti, miután a Hamász palesztin terrorszervezet október 7-én példátlan támadást intézett Izrael ellen, amely az eddigi legvéresebb gázai háborút váltotta ki.

Izrael közölte, hogy "sürgős konzultációra" visszahívja írországi és norvégiai nagykövetét, és várhatóan ugyanezt teszi spanyolországi nagykövetével is. Katz izraeli külügyminiszter azzal vádolta a három országot, hogy lépésük „igazságtalanság az október 7-i áldozatok emlékével szemben”.

A legtöbb nyugati kormány, beleértve az Egyesült Államokat is, azt mondja, hogy hajlandó egy napon elismerni a palesztin államiságot - de csak akkor, ha megállapodás születik olyan kényes kérdésekben, mint a végleges határok és Jeruzsálem státusza. (Magyarország röviddel a rendszerváltás előtt, 1988-ban elismerte az akkor Algírban kikiáltott „palesztin államot”, majd 2000-ben képviseletet nyitott a palesztin hatóság székhelyén, Ramallahban, míg az 1982-ben megnyílt budapesti palesztin képviselet 1988 óta nagykövetségként működik.)

Ezzel indokolták az elismerést

Hivatkozás másolása

Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök azonban azzal vádolta meg izraeli kollégáját, Benjamin Netanjahut, hogy a Gázai övezetben folytatott, "fájdalmat és pusztítást" okozó hadjárata "veszélybe sodorja" a kétállami megoldást.

Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök szerint "Palesztina elismerése a mérsékelt erők támogatásának eszköze, amelyek ebben az elhúzódó és brutális konfliktusban egyre inkább teret veszítenek".

"A háború közepette, ahol több tízezer halott és sebesült van, életben kell tartanunk az egyetlen olyan alternatívát, amely politikai megoldást kínál az izraeliek és a palesztinok számára egyaránt: a két állam [reményé]t, amelyek békében és biztonságban élnek egymás mellett".

A Ciszjordánia egy részét uraló Palesztin Hatóság szerint az ENSZ 193 tagországa közül 142 már elismeri a palesztin államot.

A Hamász egyik vezető személyisége, Bassem Naim üdvözölte a három európai kormány döntését. "Ezek az egymást követő elismerések a bátor ellenállás és a palesztin nép legendás állhatatosságának közvetlen eredményei" - mondta az AFP-nek. "Hiszünk abban, hogy ez fordulópont lesz a palesztin kérdéssel kapcsolatos nemzetközi álláspontban" – tette hozzá.

Simon Harris ír miniszterelnök "barbárnak" nevezte az október 7-i Hamász-terrortámadást Izrael ellen, de hozzátette, hogy "a kétállami megoldás az egyetlen kiút az erőszak, a megtorlás és a neheztelés generációs ciklusaiból".

Több mint fél éve tart a háború

Hivatkozás másolása

Több mint hét hónap telt el azóta, hogy Izrael ellen minden képzeletet felülmúlóan bestiális támadást indított a Hamász terrorszervezet. A Nap Híre folyamatosan beszámolt róla, hogy a Gázai övezetet uraló Hamász terroristái szárazföldön, a tenger felől és a levegőből is megtámadták Izraelt, amelyre legalább 5000 rakétát lőttek ki ezzel egy időben. Arról is írtunk, hogy a példátlan terrortámadásnak közel 1200 halálos áldozata van és a Hamász 250-nél is több túszt is ejtett. A Hamász által elkövetett szexuális bűncselekményekről itt írtunk.

Izrael megtorló offenzívája a Hamász vezette terület egészségügyi minisztériuma szerint legalább 35 647 ember halálát okozta Gázában, főként nőkét és gyermekekét.

Izrael emellett szárazföldi támadást indított a Gázai-övezet ellen. A háború korlátozta a 2,4 millió gázai lakos ivóvíz- és élelmiszerellátását, hiány van orvosi ellátmányból és üzemanyagból, és a lakosság nagy része az éhínség szélére sodródott.

Súlyos harcok dúlnak a Gázai övezet déli részén fekvő Rafah város körül, amely ellen az izraeli hadsereg utolsóként indított szárazföldi inváziót. Rafahból az AFP szerda kora reggel több légi és tüzérségi csapásról számolt be.

Súlyos harcok dúltak Gáza északi és középső területein is, ahol a Hamász átcsoportosította erőit, és több izraeli légicsapás érte Gázavárost, Dzsabáliát és Zeitunt.

Az Al-Aksza Mártírjainak Kórháza szerint az éjszaka folyamán tíz ember halt meg az övezet középső részén fekvő Al-Zawaida városban. A gázai polgári védelmi ügynökség szerint pedig hat holttestet találtak egy családi ház romjai alól Dzsabáliában.

Az Egészségügyi Világszervezet közölte, hogy Gáza északi részének két utolsó működő kórházát, az Al-Avdát és a Kamal Adwant az izraeli erők ostromolják, és több mint 200 beteg rekedt az intézményekben. Az izraeli csapatok a hónap elején kezdték meg a Rafah elleni szárazföldi támadást, dacolva a nemzetközi tiltakozással. Izrael külföldi szövetségesei azért ellenzik a szárazföldi műveletet, mert féltik a városba menekült több mint egymillió civilt.

Izrael tömeges evakuálást rendelt el a városból, és az ENSZ szerint több mint 800 000 ember menekült el otthonából.

Nem egyszerű Izrael helyzete

Hivatkozás másolása

Súlyos harcok dúltak Ciszjordániában is, ahol egy izraeli rajtaütés második napja tart Dzsenin városában. Robbanások és lövések hallatszottak a dzsenini menekülttáborból - jelentette az AFP tudósítója -, ahol kedden nyolc palesztint megöltek.

A gázai háború nehéz helyzetbe hozta Izraelt a nemzetközi diplomáciában is. Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze hétfőn közölte, hogy letartóztatási parancsot kért mindkét fél vezetői, köztük Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen. Az elfogatóparancs-kérelem Yoav Gallant izraeli védelmi miniszter, Iszmail Haníje, a Hamász katari székhelyű vezetője, valamint a Hamász gázai politikai és katonai vezetői, Yahya Sinwar és Mohammed Deif ellen is szólt.

Joe Biden amerikai elnök "felháborítónak" minősítette az izraeli vezetők ellen benyújtott elfogatóparancs-kérelmet. Ha az Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) bírái jóváhagyják az elfogatóparancsot, az azt jelentené, hogy a 124 NBB-tagállam bármelyike köteles lenne letartóztatni Netanjahut és a többieket, ha oda utaznának, bár a bíróságnak nincs mechanizmusa a végzések végrehajtására.

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés