Olyan infláció jön 2023-ban, amibe belerokkanunk - szörnyű számokat mondtak

Év végére akár 25 százalék fölé is kerülhet a pénzromlási ütem, az infláció pedig csak a jövő év elején tetőzik.

A Portfolio cikke szerint 2023-ban az éves infláció 17,5-19,5 között alakulhat, és csak a jövő év decemberében láthatunk újra 10 százalék alatti éves árindexet, a jegybanki célsáv újbóli elérése pedig legkorábban 2024 második negyedévében következhet be. Eszerint még minimum egy évig ilyen extrém inflációval kell szembenézniük a magyaroknak. A lap azt írja, bár elkerülhető lehet ez a forgatókönyv, de csak reálgazdasági áldozatok árán lehetséges az árstabilitás újbóli elérése. Jövőre is megnehezítheti a magyarok életét az infláció.

Magyarországon rendkívül kedvezőtlen a növekedési és inflációs kép. Idén a GDP növekedési ütemet tekintve a közép-kelet-európai régióban akár még dobobós helyre is kerülhetünk, az infláció esetében pedig csak a balti országok előznek meg minket. A pénzromlási ütem viszont toronymagasan nálunk lehet a legmagasabb 2023-ban. Nem túlzás tehát, hogy szörnyű számokat mondtak, amibe bele is rokkanhatunk.

Az inflációs nyomás már a COVID előtt is fokozatosan erősödött, de még nem érte el a kritikus szintet. Emellett az elmúlt években iszonyatos mennyiségű stimulus ömlött a gazdaságba monetáris és fiskális oldalról is (utolsó lépésként a választások előtti pénzeső), ami mesterségesen turbózta a keresletet. Ezzel a kínálati oldal nem tudott lépést tartani, a gazdaság komoly kapacitáskorlátokkal küzd.

Az sem segített a helyzeten, hogy elszabadultak az inflációs várakozások, és felborult a kereslet-kínálat egyensúlya is. A gyenge árfolyam ráadásul felerősítette az importált inflációs nyomást. De hozzájárultak még a vállalatokat érő költségoldali sokkok, a különadók, amik az erős keresleti környezetben intenzív átárazásokhoz vezettek. 

Itthon még nem tetőzött az infláció, ráadásul az inflációs várakozások emelkedését sem sikerült megállapítani.